A CÉGÉRTÉK HASÁBJAIN SOKAT BESZÉLTÜNK MÁR ARRÓL, HOGY MIÉRT ÉRDEMES VÁLLALATFELVÁSÁRLÁSI TRANZAKCIÓKAT CSINÁLNI; ARRÓL IS, HOGY HOGYAN KELL VÉGREHAJTANI AZOKAT, ÉS MIK A TRANZAKCIÓK ÉS A TRANZAKCIÓS TÁRGYALÁSOK FŐ MOZGATÓRUGÓI. PÁR ÉVE KÜLÖNSZÁMOT SZENTELTÜNK ANNAK, HOGY MELYEK EGY ALAPÍTÓ ÁLTAL VEZETETT MAGÁNVÁLLALKOZÁS SAJÁTOSSÁGAI (2020. JANUÁR-FEBRUÁRI SZÁM: CSALÁDI CÉGEK ÉS IRÁNYÍTÁSUK); EZEKKEL A GONDOLATOKKAL SZÁNDÉKOZTUK A CÉGVÁSÁRLÓKAT TÁMOGATNI A VÁLLALATOK ÁTVÉTELÉNEK NEHÉZSÉGEIBEN ÉS ÖRÖMEIBEN. EGY DOLGOT AZONBAN EDDIG SOSEM ELEMEZTÜNK: NEVEZETESEN AZT, HOGY HOGYAN ALAKULT A TRANZAKCIÓK UTÁN A CÉLTÁRSASÁGOK SORSA, GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNYE. EZT A HIÁNYOSSÁGOT PÓTOLJUK EZZEL AZ ELEMZÉSSEL. A BANKÁRKÉPZŐ MENTORPROGRAMJÁNAK KERETÉBEN TIMÁR BARNABÁS SEGÍTSÉGÉVEL VESÉZTÜK KI A KÉRDÉST.

A céltársaságok tranzakció utáni gazdasági teljesítményének elemzése érdekében visszanyúltunk a CMBP közvetítésével kötött korábbi ügyletekhez, és megvizsgáltuk a 2006 és 2018 között Magyarországon értékesített vállalatok tranzakcióinak alapvető jellemzőit és az azóta mutatott teljesítményét (azért álltunk meg 2018-ban, mert azt szerettük volna, hogy a tranzakciók után legalább három év teljesítményét tudjuk elemezni). Ez összesen 54 darab tranzakciót és céget jelent. Azt kerestük, milyen tulajdonságokkal rendelkeznek azok a vállalatok, amelyek képesek voltak növelni árbevételüket és EBITDA-jukat a tranzakció utáni évek során.

Milyen tulajdonságokat vizsgáltunk?

A tranzakció utáni sikert számos egyedi tényező is befolyásolhatja. De ezek mellett több általános tulajdonság is jelentőséggel bírhat, kutatásunk során ezeket kerestük.

Így a következőket vizsgáltuk:

  • Iparág: A vállalat termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez?
  • Elhelyezkedés: A vállalat Budapesten vagy vidéken működik?
  • Tranzakció időpontja: A vizsgált időszakon belül mikor történt a tranzakció?
  • Exporthányad: Az árbevétel mekkora része származik külföldről?
  • Exporthányad-növekedés: Hogyan változott a külföldi bevételek aránya?
  • Eladó: Pénzügyi, nemzetközi stratégiai vagy pedig magánkézből került eladásra a vállalat?
  • Vevő: Pénzügyi, hazai stratégiai, nemzetközi stratégiai, MBI vagy MBO?
  • További tranzakció: Történt-e az eladás óta a vállalatot érintő új tranzakció?

A vizsgált tranzakciók jellemzői

A vizsgált 54 tranzakcióban 20 ipari vállalat és 34 szolgáltató volt. Székhelyüket tekintve 32 budapesti és 22 vidéki. 25 vállalat rendelkezett exportértékesítéssel a tranzakció idején. Az eladó 49 esetben magánszemély volt (90 százalék!), a többi esetben pénzügyi vagy stratégiai befektető. 22 külföldi és 13 hazai stratégiai felvásárló volt, a többi tranzakció esetében MBI, MBO vagy pénzügyi befektetés történt, hét vállalatnál került sor újabb értékesítésre.

Hogyan teljesítettek általában a vállalatok a tranzakció után?

Általánosságban elmondható, hogy nem minden céltársaság volt képes folyamatosan növekedni és fenntartani profitabilitását. Az alábbi ábrák mutatják, hogyan alakult a vizsgált vállalatok árbevétele és EBITDA-ja. Az összehasonlítás során mindig a tranzakciót megelőző év és a 2020-as év adatait használtuk.

Árbevétel szempontjából a vállalatok jelentős része (kétharmada) képes volt növekedni, ezen vállalatok esetében a medián növekedés 100% volt a tranzakció éve és 2020 között. A visszaesést mutató vállalatok esetében a medián -73% volt a tranzakció éve és 2020 között, 6 vállalat pedig teljesen megszűnt azóta. Továbbá három esetben a tranzakció egyből beolvadással együtt történt meg, itt nem érhetők el elkülönített pénzügyi adatok, így nem lehet megítélni a sikerességet. Az EBITDA esetében viszont megközelítőleg csak fele-fele a növekedés és csökkenés aránya. A növekedés mediánja 78%, míg a csökkenés esetében -95%. Fontos megjegyezni, hogy számos vállalat nem sokkal a tranzakció előtt kezdte meg működését, ebből kifolyólag alacsony árbevétellel és EBITDA-val rendelkezett, így már egy mérsékelt növekedés is igen magas lehet százalékban kifejezve. Ezért az átlag vizsgálata nem is célszerű.

Kik voltak képesek a legnagyobb növekedésre?

A legnagyobb EBITDA-növekedést mutató cégek (legalább 30%-os növekedés, ami forintban is jelentős) szinte mindegyike szolgáltató tevékenységet végez. Elhelyezkedésüket tekintve pedig szinte az összes budapesti székhelyű. A tranzakció idejére vonatkozóan nem állapítható meg egyértelmű trend vagy összefüggés. A tranzakciókori exporthányad nem mondható meghatározó jelentőségűnek a későbbi sikeres működés szempontjából. Magas exporthányadú vállalatok is mutatnak kisebb csökkenő tendenciát, illetve nem exportáló vállalatok is képesek voltak jelentős növekedésre. Viszont azok a vállalatok, amelyek képesek voltak az exporthányaduk növelésére a tranzakció óta, azoknak általában az EBITDA-juk is nőtt, ami nem meglepő, hiszen aki képes többet külföldre termelni, az feltehetően már egy stabil működésre is képes.

Az eladók jelentős része magánszemély volt, így nehéz ebből a szempontból elemezni a kérdést. De volt három pénzügyi befektető eladó is, itt kiemelendő, hogy ezek mindegyikénél képes volt a vállalat az EBITDA-t növelni a tranzakció után. A legnagyobb növekedést mutató vállalatok vevői között legtöbb volt a nemzetközi stratégiai befektető, de megjelent néhány hazai stratégiai és pénzügyi befektető is. További érdekesség, hogy az MBO-k jelentős része képes volt növekedést hozni. A tranzakció után jól teljesítő válla-latoknál kevés esetben történt csak újabb tranzakció.

Hol látható a legnagyobb visszaesés?

A legnagyobb visszaesést mutató vagy megszűnt vállalatok a sikeresektől részben eltérő tulajdonságokat mutatnak. Nagyobb részük vidéki székhelyű, és van közöttük több ipari vállalat is. A megszűnt vállalatok tranzakciói mind 2014-ben vagy azelőtt történtek. Ennek magyarázata lehet, hogy a felszámolás melletti döntéshez adott esetben több évnyi rossz teljesítmény is kellhet, így az újabb, de esetleg rosszabbul teljesítő vállalatok még nem jutottak el eddig. A legrosszabbul teljesítő vállalatok között szinte csak olyanok vannak, ahol nem volt exporttermelés, és ez a tranzakció után sem változott. Az eladók mind magánemberek voltak, de nagyrészt ez jellemző az összes vizsgált tranzakcióra is, így ennek nem tulajdonítható különösebb jelentőség. A vevői oldalról pedig vegyes kép látható, egyik említett kategóriából sincs kiemelkedően sok. Néhány esetben előfordult újabb tranzakció, de itt sem igazán jellemző.

Mik a tanulságok?

Azt gondoljuk, fontos tanulságok szűrhetők le ebből a kis elemzésből. A legfontosabb, hogy bármennyire is állítják az eladók, hogy a tranzakció tárgya tökéletes állapotban lévő és minden gondtól mentesen, „automatikusan” működő vállalat, ez nincs így; a korábbi nemzetközi elemzések, mely szerint a tranzakciók fele termel értéket és a fele értéket rombol (azokban az elemzésekben az árazás is benne van, ennyiben teljesebbek), a mi elemzésünkben is kimutatható (amennyiben az EBITDA növekedése vagy csökkentése az értékteremtéssel, illetve értékrombolással összekapcsolható). A másik fontos tanulság, hogy külföldi stratégiai vevők ügyesebben tudják a cégek értékeit felhasználni; nem véletlen, hogy a korábban a Cégérték hasábjain bemutatottak szerint egy külföldi stratégiai vevő tipikusan 20-25%-kal többet fizet mind a hazai stratégiai, mind pedig a pénzügyi befektetőknél egy-egy tranzakcióért. Örömmel tölt el bennünket az, hogy az elemzésünk kimutatta: az általunk Magyarországon elterjesztett és gondozott befektetői kör, az MBI-befektetők (róluk szintén külön Cégérték-különszám szólt, a 2019. január-február különszám: Vezetői be- és kivásárlások) kifejezetten képesek voltak értékteremtésre a megvásárolt vállalatok esetében. Majdnem trivialitás továbbá, hogy az exportteljesítmény hiánya a politikailag nem kedvezményezett cégek esetében (melyekkel mi foglalkozunk) a cég teljesítményének sorvadását okozza. Végül érdekes, talán adott esetben tovább elemzendő tény, hogy a hazai stratégiai vevők által vásárolt cégek teljesítménye nem egyértelműen pozitív.

Mi az elemzés üzenete az eladók számára?

Két részre bontanám; egyrészt, amennyiben fenntartható céget szeretnének eladni, az általunk sokat promotált „kiszerelés” mellett foglalkozzanak az exportteljesítmény növelésével is. A másik pedig az, hogy amennyiben lehetséges, külföldi stratégiai vevőnek vagy MBI-befektetőknek adják el a cégeiket – míg az előző kategória ritkábban és speciális cégek esetében jelenik meg, az MBI-befektetői kategóriában nálunk mindig lesz befektetői kereslet.