ESTHER DUFLO ÉS ABHIJIT BANERJEE A VILÁG LEGSZEGÉNYEBBJEIVEL VÉGZETT MUNKÁJUKÉRT 2019-BEN MEGKAPTÁK A KÖZGAZDASÁGI NOBEL-DÍJAT.
A SZERZŐPÁROS LEGNAGYOBB HOZZÁJÁRULÁSA KORUNK KÖZGAZDASÁGI TUDÁSÁHOZ A RANDOMIZÁLT KONTROLLÁLT VIZSGÁLATOK SZÉLES KÖRŰ ALKALMAZÁSA AZZAL A CÉLLAL, HOGY RÁJÖJJENEK: MIVEL TUDUNK TÉNYLEG SEGÍTENI A LEGSZEGÉNYEBB 1 MILLIÁRD EMBERNEK A FÖLDÖN? EZEN A TERÜLETEN ELÉRT EREDMÉNYEIKET FOGLALTÁK ÖSSZE A 2011-BEN MEGJELENT,
A SZEGÉNYEK GAZDÁLKODÁSA (POOR ECONOMICS) CÍMŰ KÖNYVÜKBEN. DUFLO ÉS BANERJEE AZÉRT TUDTAK MARADANDÓT ALKOTNI EZEN A TERÜLETEN, MERT NEM ABBÓL INDULTAK KI, HOGY SZERINTÜK VAGY ÉPPEN BÁRMELYIK GAZDAG ORSZÁGBAN ÉLŐ TUDÓS, KÖZGAZDÁSZ VAGY POLITIKUS SZERINT MIRE VAN SZÜKSÉGE A SZEGÉNYEKNEK, HANEM AZT EGYSZERŰEN A LEGMODERNEBB ÉS MEGBÍZHATÓBB MÓDSZERTANNAL MEGMÉRTÉK.
Olyan kérdésekre adtak választ, hogy ha pénzbeli támogatást kapnak az éhezők, akkor a több kalória helyett miért esznek „finomabb” kalóriát? Hogyan bízzon valaki a jövőbeni hozamban, ha sem neki, sem a környezetében lévőknek sincs olyan tapasztalata, hogy ha valaki ma befektet, félretesz, a finom helyett a többet eszi, hogy erősebb legyen, az majd évekkel később sikeresebb lesz?
Vagy ott van a fejlődő országok elszigetelt részeinek elektrifikációja. Kenyában, Indonéziában és sok más országban sok olyan hely van, ahol ritka a népsűrűség és rendkívül alacsony a fogyasztás, így az állam nem építi ki az elektromos hálózatot, mivel az gyakorlatilag soha nem térülne meg. Az ilyen helyeken kis méretű és olcsó, szigetüzemű napelemekkel oldják meg a minimális áramszolgáltatást. A két legfontosabb és a rászorulók által leginkább igényelt elektromos eszköz a világítás és a mobiltelefon. A világ gazdagabb fele talán azt gondolná, hogy a hűtő vagy valamilyen más konyhai eszköz a következő a sorban, mégiscsak komoly probléma az éhezés a világ ezen felén. A meglepő válasz viszont: a televízió. Az ilyen körülmények között élő, harmadik világbeli embereket nagyon kevés impulzus éri, röviden: unatkoznak. Emellett az évezredek alatt kialakult annak a módja, hogy tudnak hűtő nélkül ételeket tárolni, illetve elektromos sütő, főzőlap és mikró nélkül azokat elkészíteni.
A Jó közgazdaságtan nehéz időkre című könyvük 2019-ben íródott, ebben az időszakban és azóta is az alaphangulatot a populista politikai erők előretörése, a „szekértábor-mentalitás” felerősödése, a fejlett világ munkásainak elégedetlensége és romló életszínvonala, valamint az egész világban robbanásszerűen növekvő egyenlőtlenségek adták.
A könyvben Duflo és Banerjee ezekre a problémákra irányítják közgazdasági tudásukat és elemzési képességeiket. Mindezt teszik azzal a hittel, hogy jó minőségű közgazdaságtani kutatásokkal felfedhetők ezen problémák gyökerei, sőt még megoldások is javasolhatók rájuk. A könyv a két kutató saját eredményeinek prezentálásán túlmutató, a felvetett problémák fényében, az egész kortárs közgazdaságtan legfrissebb kutatásait felvonultató mű. Mindezt a szerzők kellően szakmaian, de közérthetően teszik.
A könyv például olyan kérdéseket feszeget, hogy az elmúlt negyven évben valóban romlott-e az észak-amerikai munkások életszínvonala? A xenofóbia hogy függ össze ezzel a trenddel, és a bevándorlás elutasítottsága miért nőtt ugrásszerűen, főleg olyan helyeken, ahol nincsenek is bevándorlók? Mitől függ és miként oszlik el a társadalom egyes rétegei között a gazdasági növekedés? Van-e recept arra, hogy egy gazdaság hogy tud gyorsabban növekedni?
Szerencsére nemcsak kérdéseket vetnek fel, hanem válaszokat is kapunk. Rámutatnak arra, hogy a jóléti államoknak és a gazdasági intézményeknek mennyire fontos szerepe van a válságok kezelésében. A szerzők esettanulmányokon és összehasonlító elemzéseken keresztül szemléltetik, hogy egyes esetekben mi lehetne a legeredményesebb út. A könyv célja összességében a közgazdaságtan és annak eredményeinek közelebb hozása a mindennapokhoz és a laikusokhoz.
Duflo és Banerjee fő tézise, hogy az emberiségnek akkor jó, ha mindenki jobban él, és ehhez az állapothoz a tudomány tud minket közelebb vinni. A Jó közgaz-daságtan nehéz időkre című könyvet ajánljuk mindazoknak, akik nyitottak a kutatási eredményeken alapuló diskurzusra a világ nagy problémái kapcsán, és szívesen látnak tovább a saját szűkebb környezetüknél. Az igazán ínyenceknek pedig javasoljuk, hogy A szegé-nyek gazdálkodásával kezdjenek. Ez a könyv átformálja az ember világlátását, és lebontja a szegényebb embertársainkkal szemben a társadalomba beépült előítéletek nagy részét. Röviden, a szerzőknek köszön-hetően másképp látjuk majd a világot, méghozzá egy kevésbé acsarkodó, sokkal humanistább helynek.
