A KISVÁLLALATI ADÓ (KIVA) SOK KKV RÉSZÉRE NYÚJT ADÓMEGTAKARÍTÁST – AKÁR A SZOCIÁLIS ADÓN, AKÁR A HELYI IPARŰZÉSI ADÓN KERESZTÜL. EZEK A CÉGEK LEHETŐSÉG SZERINT NEM SZERETNÉK ELVESZÍTENI A JOGUKAT, HOGY A KIVA SZERINT ADÓZZANAK. MÁRPEDIG EGY-EGY VÁLLALATFELVÁSÁRLÁSI HELYZETBEN EZ A VESZÉLY KOMOLYAN FELMERÜL.
A KIVA egyik legfőbb előnye a bérek után fizetendő járulékterhek csökkentése: a 13%-os szociális adó helyett a vállalkozás csak a 10%-os KIVA-t köteles megfizetni. KIVA esetén a nyereség után sem kell feltétlenül adózni, a társaság az adót csak akkor köteles megfizetni, ha a jövedelmet a vállalkozásból kiveszi. Több esetben a KIVA választását helyi iparűzési adó szempontok befolyásolják: ezen vállalkozásoknak ugyanis a HIPA-t nem az árbevétel egésze, hanem csak a KIVA-alap 120%-a után kell megfizetniük. Ráadásul a KIVA mértéke az utóbbi időben folyamatosan csökkent, amely miatt a tavalyi év végén már közel hetvenezer vállalkozás adózott ezen adózási formában.
Nem egy esetben kerülnek azonban a KIVA alatt adózó cégek egy vállalatfelvásárlási tranzakcióba. Márpedig nem árt ilyen esetben óvatosnak lenni, hiszen ez elég könnyen a KIVA-alanyiság elvesztéséhez vezethet.
Kapcsoltakkal vagy anélkül?
Ha egy KIVA-státuszú cég létszáma meghaladja a száz főt, vagy bevétele meghaladja a 6 milliárd forintot, úgy automatikusan kiesik a KIVA-alanyok közül. Márpedig, ha egy vállalatfelvásárlási tranzakció eredményeként egy vállalkozás azt őt felvásárló csoport tagjává válik, úgy az őt felvásárló cég adataival együtt ezen mutatószámok valamelyike könnyen meghaladásra kerülhet. Felmerül a kérdés, hogy ilyenkor a mutatószámok a felvásárló cég számaival együtt értelmezendők-e.
A KIVA-törvény rendkívül meglepő módon az adóalanyiság elvesztésének tárgykörében nem utal a kapcsolt vállalkozások adatainak figyelembevételére. Ezért még ha a kivázó céget egy multi is vásárolja fel, ez elvileg nem feltétlenül jár a KIVA-státusz elvesztésével. Egy ilyen értelmezés azonban – még a jogszabály viszonylag egyértelmű megfogalmazása ellenére is – egy vékony jég, ezért érdemes lehet azt egy hatósági állásfoglalással megerősíttetni.
KIVA és az átalakulások
Egy vállalatfelvásárlási tranzakciót sokszor megelőznek szervezeti átalakulások. Ha például a vevőt nem érdekli a megvásárolt cég valamely üzleti egysége vagy ingatlanállománya, úgy célszerű ezeket az eszközöket egy kiválás útján kivinni a cégből. De egy tranzakció előtt ugyanígy felmerülhet az igény összeolvadásra vagy beolvadásra is. Ezek az átalakulások egyike sem kompatibilis azonban a KIVA-státusszal. A törvény szerint ugyanis a KIVA-adóalanyiság megszűnik az adóalany egyesülését vagy szétválását megelőző nappal. A cégnek tehát dönteni kell: vagy átalakul, vagy adózik tovább a KIVA szerint.
KIVA és a holdingosítás
Nem jobb a helyzet a köznapi nyelvben csak holdingosításként megfogalmazott cégátstrukturálási ügyletekkel sem. Egy tranzakciót megelőzően felmerülhet ugyanis, hogy – az ügyletből származó nyereség azonnali leadózásának elkerülése érdekében – a tulajdonos egy holdingtársaságot hoz létre, és az eladandó cégben levő részesedését ebbe a holdingtársaságba apportálja be. Maga az apportálás, ha az kedvezményezett részesedéscserének minősül, mind a tulajdonos, mind pedig az érintett cég szintjén mentes az adótól, ezt követően pedig a cég értékesítése adómentesen megoldható.
Nem ilyen jó a helyzet azonban a KIVA-val. A törvény szóhasználata szerint ugyanis a „KIVA-adóalanyiság megszűnik a kedvezményezett részesedéscsere esetén”. Bár a jogszabály megfogalmazása elég dodonai, adóhatósági állásfoglalások egyértelműen kimondják, hogy ilyenkor az apportált cég ugyan csak tárgya a tranzakciónak, mégis elveszíti a KIVA-státuszát.
Nem kedvezőbb a helyzet az úgynevezett „kedvezményezett eszközátruházás” esetén sem, amikor egy cég egy önálló üzletágát adja át részesedésért cserébe. Az átadó cég ugyanis ezzel a művelettel is búcsút inthet a KIVA-státuszának.
Van mégis remény?
Nem kell azonban feladni a reményt annak, aki egy adóhatékonyan megkonstruált vállalatfelvásárlásban részt akar venni, és egyszersmind meg is akarja tartani a vállalat KIVA-státuszát. Így például az eladandó vagyonrészek bizalmi vagyonkezelésbe (bvk) való átadása nem vonja magával a KIVA-státusz elvesztését. Ezt követően pedig a részesedés adómentesen értékesíthető. Ráadásul bvk közbeiktatásával a tulajdonos számos családi vagyoni ügyét is rendezni tudja egy füst alatt. A kicsit egzotikusabb megoldás iránt fogékonyak részére pedig akár egy befektetési alap közbeiktatása is megoldást jelenthet azzal a megszorítással, hogy egy ilyen megoldás jogilag bonyolultabb, és ezért, értelemszerűen, költségesebb is.
DR. GONDI ANILLA LL.M
ÜGYVÉD, ADÓTANÁCSADÓ
JALSOVSZKY ÜGYVÉDI IRODA
