REPOWEREU2023 NYARÁTÓL KEZDVE ATTÓL HANGOS A HAZAI MÉDIA, HOGY A REPOWEREU MAGYAR FEJEZETE ALAPJÁN MAGYARORSZÁG MINTEGY 1 MILLIÁRD EURÓ ELŐLEGET KAPHAT ENERGETIKAI, ENERGIAKÖZELI ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI FEJLESZTÉSEKRE. MI IS AZ A REPOWEREU? MIT TARTALMAZ A MAGYAR TERVEZET? MILYEN FEJLESZTÉSI CÉLPONTOK TALÁLHATÓK A TERVEZETBEN? MILYEN FORRÁSOKAT ÉRHETNEK EL A VÁLLALATOK? EZEKRŐL KÉRDEZTÜK DR. SZABÓ LÁSZLÓ FÜGGETLEN ENERGETIKAI ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI SZAKÉRTŐT BESZÉLGETÉSÜNK ELSŐ RÉSZÉBEN.

Hogyan született a REPowerEU gondolata?
Az Ukrajna ellen indított orosz támadás után, 2022. május 18-án jelent meg az EU közleménye a REPowerEU Terv cím alatt, a benne megfogalmazott cél egyértelmű: „A lehető leggyorsabban csökkenteni az orosz fosszilis energiahordozóktól való függést és a lehető leggyorsabban a zöld átállás felé fordulni.”

A terv 297 milliárd eurót (!) allokál három, az Unió számára rendkívül fontos energetikai célra:

  • energia-megtakarítás (a legolcsóbb energia a fel nem használt energia),
  • Tiszta energiatermelés (klímavédelem és egyben energiafüggetlenség),
  • a primer energiaforrások diverzifikációja.

Közép-Kelet-Európa a rendszerváltás előttről örökölte az orosz energiafüggést (pl. Barátság kőolajvezeték, Jamal gázvezeték), Európa nyugati fele stratégiai hibát vétve önként választotta az Északi Áramlat nevű tengeralatti orosz gázvezetékhez történő csatlakozást. A 297 milliárd euró forrásból 75 milliárd euró támogatásként, míg 225 milliárd hitelként áll a tagállamok rendelkezé-sére a tagállami Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv elfogadása esetén.

Az Európai Unió egy bürokratikus szervezet.
Most mégis gyorsan előálltak egy konszenzusra épülő tervvel.
Az Unió már két évtizede dolgozik az energiarendszerei-nek, energiapiacainak harmonizálásán, egységesítésén és a tagállamok közötti kooperáció ösztönzésén. 2022. március 18-án hirdette ki a „Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért” elnevezésű közös fellépést, amely szinte minden energetikai területen fejlesztési célokat jelölt ki, különösen a megújuló termelés, a hálózatfejlesztések és a piac-/termékfejlesztések terén.

2021 óta tartott az Energiahatékonysági Direktíva (EED) és a Megújuló Energia Direktíva (RED) konszenzusos aktualizálási, fejlesztési folyamata. Ezek a direktívák 2023-ban hatályba léptek, és kötelező épületfelújítási (EED) és megújuló integrálási (RED) feladatokat rónak a tagállamokra.

Nem vezet káoszhoz ennyi előírás és célkijelölés? Miért van erre szükség?
Azért van szükség, mert az EU-ban szinte minden energetikai terület, minden tagállam méretes lemaradásban van, és emiatt már az orosz–ukrán háború előtt is számos hiányosság, késedelem okozott problémákat, és emelte az energetikai sérülékenységet minden tagállamban:

  • Elavultak az elektromos hálózatok, centrális elrendezésűek, kevés az átviteli kapacitás, nincsenek felokosítva (smart/fejlett trafók, hibrid kábelek, digitalizálás, smart mérők), ezért nem tudják kellő ütemben befogadni a megújulókat. Halaszthatatlan a fejlesztési program minden tagállamban.
  • Elavult az energetikai, főleg az áramtermékek összetétele, struktúrája és a tagállami piacok együttműködése.
  • Jelentős arányú az energiapazarló, rosszul szigetelt, régi épületek száma, emiatt a legtöbb tagállamban drámai az energiapazarlás, különösen az 1990 előtt épült középületek, családi házak, társasházak körében.
  • A fent említett okok miatt túlzott arányban támaszkodott a legtöbb tagállam az orosz gázra és kőolajra.

Mit céloz meg, mire koncentrál a REPowerEU Terv magyar fejezete? (Erre már jóváhagytak 1 milliárd euró előleget, de a teljes keret 4,6 milliárd euró.)
A magyar fejezet szerint „a Nemzeti Energiastratégia és a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv legfontosabb célkitűzése az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása, valamint a dekarbonizáció. E célokhoz a magyar Helyreállítási és Ellenállóképes-ségi Terv REPowerEU fejezete négy fő beavatkozási iránnyal járul hozzá:

  • az energetikai infrastruktúrának a megújuló energiaforrások további elterjesztését elősegítő és az elektrifikációt kiszolgáló fejlesztésével;
  • az ipar, mint jelentős energia-felhasználó zöldítésé-vel és a zöld gazdasági kapacitások bővítésével;
  • a megújuló energia nagyobb mértékű hasznosításával és az energiahatékonyság javításával;
  • az alternatív mobilitás elterjesztésével.”

Ez egy nagyon magyaros megfogalmazás, mert még mindig védi a rezsicsökkentést, de energiahatékony-ságot szeretne javítani a lakosságnál is. A magyar fejezet tartalmaz 14 intézkedést/reformot, amihez nem kell pénz, de életbelépésük elengedhetetlen a fejlesztésekhez, beruházásokhoz, és tartalmaz 15 beruházáscsoportot, melyekre (többségében) lehet majd pályázni.

Mik a vállalkozások és a lakosság számára legfonto-sabb vállalt, jövendőbeli intézkedések, reformok?
Minden intézkedés, reform annyit ér, amennyi a konkrét intézkedés jövendőbeli szövege által kiváltott hatás; a címe még nem jelent eredményt, de lássuk a legfontosabbakat:

  • Az aggregátorok szerepének erősítése és az energiaközösségek kibővítése: azaz az energiaközösségek legyenek jogi személyek és ne csak áramban, hanem hűtés-fűtés területen is szerveződhessenek.
  • Hálózati csatlakozás gyorsítása áramban és okosmérő-, akkumulátortelepítés-ösztönzés, olykor
    -kötelezés.
  • Új metódus a hálózati tarifákra és dinamikus áramárképzés: ha a hálózatok óriási forrásokat kapnak hálózatfejlesztésre, akkor azzal csökkentsék a hálózati díjakat, illetve, ha napközben több ezer mWh napenergia ömlik a rendszerbe, akkor az legyen olcsóbb, hogy ösztönözze a napközbeni fogyasztást.
  • Geotermikus szabályozási keret fejlesztése: hazánk rendkívül gazdag geotermikus energiában. Ezt szinte csak a fürdőink használják ki. Ösztönözni kell a drága, fejnehéz geotermikus beruházásokat elsősorban erőművi célokra, de fűtés- és agrárcélokra is.
  • Lakóépületek energiahatékonysági fejlesztésének keretrendszere: drámaian sok energiát veszítünk a rosszul szigetelt, régi építésű lakóépületeken keresztül. Ez fáj a lakóknak, fáj a közszolgáltatóknak és az országnak is. Tömeges felújítási program kell, aminek ösztönöznie kell a tulajdonosokat, szolgáltatókat (EKR-kötelezettek), a hazai energiahatékonysági ipart, az építőipart, beleértve a kivitelező szerelőket is.

Nézzük a támogatandó beruházáscsoportokat!
Mely támogatások érhetőek el csak az energiahálózatoknak és melyek a vállalkozásoknak?
A teljes hazai keret vissza nem térítendő részét, mintegy 262 milliárd Ft-ot a klasszikus villamosenergia-hálózatfejlesztésre szánja a kormány kiemelt projekt keretében. Ebből átviteli és elosztó hálózati fejlesztéseket hajtanak végre: ide tartoznak a kábelek, oszlopok, trafók és alállomások.

A hitelrészből három kiemelt projekt részesedik, ami nem pályázható, hanem minisztériumi allokációt kap.

  • Villamosenergia-hálózatfejlesztés és digitalizálás: a hálózat és a hálózatüzemeltetők felokosítása (smart mérők, fejlett trafók, digitális hálózat, adatközpontok, szoftverek, felokosított időjárás előrejelzés).
  • Vasút-villamosítás: új szakaszok villamosítása és a meglévők digitalizálása.
  • Zöld gazdaság emberi erőforrásának megerősítése: felsőoktatás, szakképzés, át- és továbbképzés és a korábban megismert (alacsony hatékonyságú) szemléletformálás tanúsítványosztással.

Mire pályázhatnak a vállalkozások?
A vállalkozások, különösen a termelő és a jelentősebb állóeszközzel rendelkező szolgáltatók több beruházási útvonalat is találnak majd a kiírásokban:

  • Vállalkozások energiahatékonysági fejlesztése: épület és technológiai energiahatékonyság-javítás.
  • Zöld gazdasági gyártókapacitások kiépítése: napelem-telepítés lehetőleg akkumulátorral, belső hálózatfejlesztés és felokosítás, DSR (fogyasztó oldali rugalmassági szolgáltatások).
  • Zöld technológiák alkalmazása: ez főleg a dekarbonizációs célokat szolgálja (hűtés-fűtés fejlesztés, technológiai dekarbonizáció).
  • Ipari parkok energetikai célú zöldítése: ha nem minden pályázatot az akkumulátor- és autógyárak nyernek el, akkor ez nagyon haladó célokat szolgálhat, úgymint közös energiabeszerzés, közös napelempark, ipari park mint energiaközösség, mikrogrid építés (saját belső hálózat és vezérlés), ipari parki belső rugalmassági szolgáltatások, közös feszültség- és frekvenciaszabályozás.
  • Energetikai digitalizáció: ha nem viszi el mind az elektromos hálózat és a telco szolgáltatók, akkor a vállalatok smart mérőket, mikrogrideket, távoli elérésű energetikai vezérlést, adatközpontokat, szenzorok ezreit szerezhetik be.

Van olyan, ami nem klasszikus vállalati lehetőség, de érdemes odafigyelni rá?
Persze, hogy van. Ilyenek a következők:

  • Földhőhasznosítás-program, ami nemcsak többlépcsős fűtésre (1. technológia 2. épületfűtés, 3. melegházfűtés) alkalmas, hanem mikrogrid rugalmassági áramtermelésre, rugalmassági szolgáltatások értékesítésére.
  • Középületek energiahatékonysági fejlesztése: ebbe a programba nemcsak eszközöket, anyagokat kell beszállítani, hanem az energiahatékonyságot szolgáltatásként is el lehet adni, sőt az ESCO-vállalatok és azok tulajdonosai is kiváló lehetőségeket kapnak.
  • Lakosság energiahatékonysági beruházásai: a kormány az MVM-en keresztül tömeges lakossági energiahatékonysági programokat fog indítani. Kötelező minimum 20 ezer lakás felújítása, és minimum 30% energiahatékonysági javulás elérése, és ez csak az EU által kikényszerített minimum kormányzati program. Ez lehet több is a kormányzat elhatározása alapján. Továbbá a támogatás nélkül, saját erőből és hitelből megvalósuló beruházások ezrei is várhatók, mert már nem szeretne a középosztály sem feleslegesen pénzt költeni az elfecsérelt energiára. Ez rengeteg energiahatékonysági alvállalkozó, szerelő, installáló vállalat számára jelent megrendelést.

A témát folytatjuk a Cégérték következő számában, beszélgetésünk második részében az EU Grid Action Plan-t, azaz az Európai Unió ún. elektromos hálózati akciótervét és annak magyar vonatkozásait járjuk körbe.

Dr. Szabó László
Dr. Szabó László már 1994-től a Pécsi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatójaként dolgozott, 1998-ban pedig címzetes egyetemi docenssé nevezték ki. Tizennégy évig volt a Raiffeisen Bank régióvezetője és ügyvezető igazgatója, majd vezető tanácsadói tisztséget töltött be a Jurideco Zrt.-nél. 2013–2015 között az EXIM Bank bankkapcsolatok és refinanszírozási osztályának volt igazgatója, majd szenior szakértő a Magyar Fejlesztési Banknál. Ezt követően három évet töltött az ELMŰ-ÉMÁSZ-nál ügyvezető igazgatóként. 2021-től egy évet töltött főosztályvezetői pozícióban az ITM energiahatékonysági főosztályán. Jelenleg független szakértőként nyújt tanácsot energetikai, energiahatékonysági területeken.