A MAGYAR VÁLLALKOZÓK KÖZÜL SOKAN NEM TUDJÁK, HOGY AMIKOR EURÓPAI UNIÓS PÁLYÁZATOKRÓL VAN SZÓ, NEMCSAK AZ ITTHON PÁLYÁZHATÓ (KÖZVETETT, VAGYIS A NEMZETI HATÓSÁGOK ÁLTAL KIHELYEZETT) FORRÁSOKRÓL LEHET BESZÉLNI, HANEM KIFEJEZETTEN SOK KÖZVETLEN PÁLYÁZATI FORRÁS IS VAN, AMELYEKET KÖZVETLENÜL AZ UNIÓS INTÉZMÉNYEK HIRDETNEK MEG ÉS BÍRÁLNAK EL. HAZÁNK GAZDÁLKODÓ SZERVEI SAJNOS EGYELŐRE KIS ARÁNYBAN VESZNEK RÉSZT ILYEN PÁLYÁZATOKBAN. A BLUE DOOR CONSULTING TEVÉKENYSÉGÉNEK KÖZÉPPONTJÁBAN ÁLL A KÖZÉP-KELET-EURÓPAI MAGÁNSZEKTOR SZÁMÁRA A KÖZVETLEN UNIÓS FORRÁSOK ÉS PÁLYÁZATOK FELTÉRKÉPEZÉSE (ÉS NYOMON KÖVETÉSE) ÉS AZ EHHEZ KAPCSOLÓDÓ PÁLYÁZATI ANYAGOK KIDOLGOZÁSA ÉS BENYÚJTÁSA, VALAMINT AZ UNIÓS DÖNTÉSHOZÓKKAL VALÓ KAPCSOLATÉPÍTÉS. A CÉG VEZETŐJE, KÓS BALÁZS FOGLALJA ÖSSZE A KÖZVETLEN UNIÓS FORRÁSOKRÓL VALÓ TUDNIVALÓKAT

Közvetlen pályázatok: a kihasználatlan lehetőség

A magyar prioritásoknak megfelelően célunk, hogy az előző uniós költségvetési ciklusban lehívott közvetlen források összegét növeljük, és elősegítsük a 7 év alatt (a jelenlegi, 2021–2027 közötti uniós költségvetési ciklusban) 7 milliárd EUR-s célszám (évente 1 milliárd EUR) elérését a közvetlen források terén. Ugyan a közvetlen forrásokkal kapcsolatban nincsenek tagállami kvóták, ez a célszám felel meg lakosságarányosan annak az összegnek, amit a hazai szereplőknek el kellene nyerniük. Ez különösen fontos, tekintve, hogy a korábbi (2014–2020 közötti) európai uniós pénzügyi ciklusban a magyar cégek által elnyert közvetlen uniós források mértéke hét év alatt nem érte el összesen az 1 milliárd EUR-t. Ezáltal a hazai cégek egy alternatív forráslehetőséget – éves szinten több mint 350 milliárd forintot – hagynak kihasználatlanul, ami segíthetné őket a növekedésben, innovációban, valamint az európai kapcsolatok kialakításán keresztül a nagyobb piaci térnyerésben európai szinten.

A közvetlen források lehetőséget nyújtanak a hazai vállalkozásfejlesztésre, kutatási és fejlesztési projektek végrehajtására, beruházások eszközölésére és a cégek digitalizációjának, valamint zöldítésének elősegítésére. A legtöbb pályázati kiírás alapkövetelménye határokon átívelő konzorciumi együttműködések létrehozása, ami hozzájárul a hazai cégek kapcsolatrendszerének fejlesztéséhez, elősegítve az európai piacra való beágyazódásukat. Aktívan törekszünk arra, hogy megerősítsük Magyarország és a közép-kelet-európai régió helyzetét a közvetlen források minél nagyobb fokú ki- és felhasználásában, és olyan innovatív projekteket hozzunk létre, amelyek példaként szolgálhatnak más európai országok számára is. A Blue Door Consulting a pályázati folyamat minden állomását lefedi – a pályázatkereséstől a pályázatírásig, beleértve a konzorciumépítést is európai partnerekkel –, átvállalva az adminisztrációs terhet is a konzorcium tagjaitól.

A 2023-as évre elfogadott, mindösszesen 186 milliárd EUR-s költségvetésből 63 milliárd EUR van előirányozva a beruházások, befektetések és a területi kohézió erősítésének témáira. Kiemelt prioritások közé a zöld és digitális átállás, a versenyképesség növelése, IT és 5G fejlesztések, a képzett munkaerő megtartása és a klímaátállás tartozik. Mindezek közvetlenül megpályázható felhívások keretében is elérhetők lesznek többek között az alábbi programokon – és keretösszegeken – belül:
• Horizon Europe (12,4 milliárd EUR),
• Erasmus+ (3,7 milliárd EUR),
• Connecting Europe Facility (3 milliárd EUR),
• Just Transition Fund (1,5 milliárd EUR),
• European Defence Fund (945,7 millió EUR),
• LIFE program (755 millió EUR),
• EU4Health (739 millió EUR),
• Creative Europe (332 millió EUR).

Témák tekintetében kiemelt hangsúlyt fektetünk – az uniós prioritásoknak megfelelően – a kettős zöld és digitális átállásra, az energetikára, az innovációra, valamint az egészségügyre. Emellett akár a szolgáltatóipart, az energetikai vállalatokat, védelmi ipart vagy az oktatás területét nézzük, komoly – mindeddig kiaknázatlan – együttműködési lehetőségek rejlenek a közvetlen uniós programokban. Továbbá dolgozunk azon is, hogy például a klasszikusan operatív programok által támogatott területfejlesztés kapcsán hogyan tudják a közvetett (vagyis a nemzeti hatóságok által kihelyezett) és közvetlen források a leghatékonyabban kiegészíteni egymást, elősegítve az ország versenyképességét.

Tekintve az uniós programok, és a magánszektor sokrétűségét, a Blue Door Consulting mind a kis- és középvállalkozások, mind a startupok és nagyvállalatok számára tud segíteni a releváns közvetlen uniós pályázatok feltérképezésében, konzorciumi együttműködések kialakításában, valamint a releváns projektek kidolgozásban és a pályázati anyag benyújtásában. Ezen keresztül pedig elősegítjük, hogy Magyarország és a régió kapcsolatai tovább fejlődjenek európai ’stakeholder’-ekkel magánszektori, és uniós szinten is.

Nyissunk együtt ajtót az európai uniós együttműködési lehetőségekre!

Háttér

Magyarország és a többi, 2004-ben vagy azután csatlakozott európai uniós tagállam – és különösen a magánszektor – számára az Európai Unióval való együttműködési lehetőségek még mindig nem képezik a ’business as usual’ részét. Ebből kifolyólag cégünk tevékenysége két fő pilléren alapszik: elősegíteni mind a közép-kelet-európai magánszektor és az uniós döntéshozók közötti kapcsolatépítést, mind a közvetlen forrásokhoz való nagyobb fokú hozzáférést. Ennek hiányában a magyar és a régiós magánszektor egy fontos gazdasági és pénzügyi lehetőséget hagy kihasználatlanul:

  • Brüsszelben lobbizni lehetséges, sőt, szükséges is, amit nemcsak a kormányok képviselői, hanem a magánszektor tagjai is megtehetnek és meg is tesznek. Ez a 2004 előtt csatlakozott tagállamokban már nemcsak hogy bevett gyakorlat, hanem a mindennapi érdekérvényesítő képesség része: hiszen fontos a magánszektor érdekeit idejekorán megjeleníteni Brüsszelben az uniós döntéshozók felé, ráhatva a döntéshozatali folyamatokra és szakpolitikai fejleményekre, elősegítve az olyan döntések meghozatalát, amelyek hasznosak a hazai (adott ország vagy térség) üzleti, valamint szabályozói környezetnek is.
  • A közvetlen uniós források által nyújtott lehetőségeket Nyugat-Európában számos cég üzleti modellje figyelembe veszi: nemcsak több forráshoz tudnak jutni a cégek, hanem a felhívások során a legtöbb esetben alapkövetelményként szereplő nemzetközi (európai) konzorcium létrehozása tovább segíti a piaci terjeszkedést is. Ezen felül, a cégek számára ez az eddigi ki- és fel nem használt források által való növekedést is jelenthet, hiszen nem hitelből – vagy befektetés útján – tudnak növekedni, hanem a közvetlen források keretein belül elnyert pénznek köszönhetően.

Kós Balázs
Célja széles körű nemzetközi és európai uniós tapasztalatait a magáncégek Európai Unióval való kapcsolatainak kialakítására és fejlesztésére fordítani. 2016 januárjától az előző Európai Bizottság mandátumának 2019. novemberi lejártáig Navracsics Tibor uniós biztos kabinetének munkatársa volt. Előtte 2015-ben az Európai Bizottság oktatásért és kultúráért felelős főigazgatóságán dolgozva ismerte meg közelebbről az uniós intézményrendszer működését. Ezt megelőzően Blue Book gyakornokként vett részt a Bizottság munkájában 2014-ben. Európai uniós tanulmányait a Maastrichti Egyetemen Hollandiában, utána Brüsszelben (University of Kent brüsszeli campusa [Brussels School of International Studies]), valamint a King’s College London-on végezte.