AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELFOGADTA 2023. DECEMBER 12-ÉN AZ ÚJ ESG-TÖRVÉNYT, MELY 2024. JANUÁR 1-JÉN LÉPETT HATÁLYBA. A JOGSZABÁLY A FENNTARTHATÓ FINANSZÍROZÁS ÉS AZ EGYSÉGES VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS ÖSZTÖNZÉSÉT SZOLGÁLÓ KÖRNYEZETTUDATOS, TÁRSADALMI ÉS SZOCIÁLIS SZEMPONTOKAT IS FIGYELEMBE VEVŐ, VÁLLALATI TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS SZABÁLYAIRÓL ÉS AZZAL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓL. EZZEL AZ UNIÓS FENNTARTHATÓSÁGI ELVÁRÁSOKNAK VALÓ MEGFELELÉST ALAPOZZA MEG A HAZAI JOGALKOTÓ. MINDERRŐL ÉVENTE LESZNEK KÖTELESEK A VÁLLALATOK NYILVÁNOS JELENTÉST KÉSZÍTENI, AZ ÉVZÁRÁST KÖVETŐ HAT HÓNAPBAN.
Az ESG mozaikszó a környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és vállalatirányítási (Governance) elemekből rakódik össze, tehát az új jogszabály behozatalával nemcsak az EU keretrendszerével kerülhetnek a vállalatok összhangba, de a nem pénzügyi kockázatot is csökkenti, azonosítja, illetve transzparensebb működést biztosít. Magyarország ezzel bőven az európai uniós ESG-irányelv előtt jár, mely 2024 nyaráig kötelezi a tagállamokat annak beiktatására. Az év kezdetével így Magyarországon megközelítőleg 1000 hazai vállalatnak maradt kevesebb, mint 12 hónapja felkészülni az újfajta adatgyűjtésre és az auditálásra.
A beszámolókra vonatkozó határidők
Az ESG-törvény lépcsőzetesen lesz a magyar vállalatoknál bevezetve, elsődlegesen a magyarországi székhelyű közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozásoknál. Számukra már 2025-ben jelentéstételi kötelezettség merül fel a 2024-es pénzügyi évre vonatkozóan. Ezen csoportba azok a cégek tartoznak, amelyek az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján az alábbi három mutatóérték közül legalább kettő esetében átlépték a feltüntetett határértéket:
- a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
- az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt.
2026-tól azon nagyvállalatokra is kiterjed a jelentéstételi kötelezettség a 2025-ös üzleti évre vonatkozóan, amelyek az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján az alábbi három mutatóérték közül legalább kettő esetében átlépték a feltüntetett határértéket:
- a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
- az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.
Továbbá a közérdeklődésre számot tartó kis- és közép-vállalkozásokra is kiterjed a törvény a 2026-os évre vo-natkozóan. 2027-től így a mikrovállalkozások kivételé-vel a teljes vállalati kör a jogszabály hatásköre alá kerül.
Hogyan épül fel a magyarországi ESG-keretrendszer?
Bizonyos cégeket – legnagyobb részben bankokat – már egy 2014-ben elfogadott irányelv kötelezett fenntarthatósági jelentések készítésére, melyhez a magyar kormány implementálja többek között a 2022-ben az Európai Unió által alkotott CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvet, illetve az EU-s ellátási láncok átvizsgálásáról tett javaslatának (CSDDD – Corporate Sustainability Due Diligence Directive) elemeit. Ezeket számos további komponens egészíti ki mint a német ellátási láncok átvilágításáról szóló törvény, vagy a vállalatok ESG-jelentésére alkotott uniós szabvány, az ESRS. A jelentéseket a pénzügyi beszámo-lóval együttesen kell nyilvánossá tenni, így lehetőség nyílik a versenytársak objektív összehasonlítására. Ezekről az éves beszámolóhoz hasonlóan a jogszabály értelmében kijelölt könyvvizsgálónak kell véleményt mondania. A vállalatoknak ki kell jelölniük egy kockázat-kezelésért felelős személyt, akinek feladatkörébe tartozik a társadalmi felelősségvállalási és környezeti fókuszú kockázatkezelési rendszer. Szintén szükséges lesz ESG-stratégia készítése, illetve annak a vállalat saját hatáskörén belül leányvállalatainál, vagy közvetlen beszállítójánál felismert megsértése esetén kidolgozott prevenciós és korrekciós eljárás. A kívülről érkező ESG-szempontok megszegésére érkező bejelentések lebonyolítására panaszkezelési rendszert kell létrehozni.
A szállítók se bújhatnak ki az új jogszabály alól. Az új magyar jogszabály a CSRD-vel ellentmondásosan minimális teret hagy a riportálási mentességnek. Az egyik legsúlyosabb pontja ennek a közvetlen beszállítókkal szembeni fenntarthatósági elvárások betartása, így a teljes ellátási láncra kiterjed a környezetvédelmi kötelezettség. Ennélfogva a beszállító kkv-knak is erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy fennmaradhasson a felek között az üzleti kapcsolat. A törvényjavaslat több rendelkezése befolyásolja az üzletfelek kollaborációját, bizonyos esetben annak szüneteltetését, vagy akár megszüntetését írja elő. Hasonlóképp szükséges lesz a szállítók nyilatkoztatása a fenntarthatósági kockázatokról, a törvényjavaslat szerinti elvárások érvényesülésének biztosítása a közvetlen szállítók kiválasztása során, illetve azok beszállítói oldalról történő megsértése esetén felmerülő kártérítési kötelezettség teljesítési képességének garantálása.
A kialakított nemzeti végrehajtási intézményrendszer gyakorlatilag minden hazánkban működő vállalatot érint. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Ható-sága (SZTFH) sok szerepben jelenik meg a végrehajtási és ellenőrzési rendszerben. Nyilvántartásokat vezet az ESG-törvény által érintett vállalatokról, a különböző ESG-szereplőkről. A vállalatoknak ESG-beszámolóikat és tanúsítványaikat az SZTFH által működtetett ESG-menedzsment platformon tehetik közzé. A hatóság fog ezen felül felelni a szankciós rendelkezésekért, azonban csupán 2026. január 1-jétől lesz alkalma hatósági bírságok kiszabására.
Ezen felül megalakulna egy Nemzeti ESG Tanács, továb-bá egy ESG Akkreditációs Bizottság. Előbbi a beszámoló minimumkövetelményeiben, míg utóbbi az ESG-tanács-adók akkreditációjának követelményrendszerében nyújtana segítséget. A törvény öt különböző szerepet határoz meg a végrehajtási intézményrendszerben:
- ESG-tanácsadó – segít a jelentés összeállításában, az ESG célú átvilágítások sikeres megvalósításában, az ehhez szükséges adatok gyűjtésében és szűrésében, illetve a kockázatkezelési szabályok kialakításában.
- ESG-tanúsító – felelős az ESG-beszámolók tanúsításáért.
- ESG-minősítő – minősíti az ESG-intézményrendszer-ben számon tartott vállalkozásokat.
- A fenntarthatósági szoftvereket forgalmazók és gyártók – a piacon nyújtanak adatszolgáltatási és támogatási termékeket.
- ESG-biztosító – biztosítási tevékenységet végző jogi személyek ESG-adatközlési kötelességgel.
A gazdaságfejlesztési miniszterre feladatokat fog az állam kihelyezni. Ő fogja ellátni az uniós rendelkezésekből származó kormányzati rendeleteket, a fenntarthatósági célú koordinációs feladatokat, illetve felügyelni fogja a vállalkozások felkészítéséért, támogatásáért, fejlesztéséért felelős programokat.
A kihelyzett kötelezettségek lényeges lehetőségeket is rejtenek, amik a fenntarthatósági elemek mihamarabbi implementációjára ösztönzik a vállalkozásokat. Ezek közé tartozik a külső tőke bevonásának könnyebb lehetősége. A bankok hitelnyújtás során ellenőrzik a vállalatok ESG-teljesítményét, illetve annak kockázatát, ami befolyásolhatja a hitel kamatát. A tőzsdei finanszírozás is szinte ellehetetlenült alapos ESG-szabályozás nélkül, ez kötvénykibocsátás során is felmerül. Drasztikusan csökkennek az olyan vállalatok EU-s forrásokhoz jutásának esélyei, amelyek nem fenntartható beruházásokkal proponálnak.
Az új fogyasztói és munkavállalói társadalomban egyre nagyobb figyelem kerül a fenntarthatóság köré, így szignifikánssá váltak az ESG-szempontok. A pandémia, az éghajlatváltozás és a természeti erőforrásokkal való visszaélés arra készteti a lakosságot, hogy eliminálja az elavult gyakorlatokat, mint a tisztességtelen bérek, nem újrahasznosítható termékek gyártása, vagy fosszilis tüzelőanyagokba való befektetések. Mint az korábban említve lett, a jogrendelet a közvetlen beszállítókra is kihat, így az üzleti kapcsolatok fenntartása érdekében a partnercégeknek is minél hamarabb alkalmazkodni kell az új jogi körülményekhez. Mindent figyelembe véve kijelenthető, hogy a hazai cégekre fokozódó nyomás van helyezve, hogy a lehető leghamarabb alkalmazzák az ESG-szempontokat, melyek nélkül működésük kulcselemeit reszkírozhatják. Ezt a kockázatot csökkenthetik képzéssel, kockázati és teljesítménymutatók létrehozásával, valamint megbízható ellátási lánc biztosításával. Habár Magyarország a törvény bevezetésével fél lépéssel az Unió előtt jár, rövid idő kérdése, hogy kövessenek minket. Addigra remélhetőleg a magyar cégek fel lesznek készülve a változásokra.
Források:
www.economx.hu/gazdasag/esg-torveny-kotelezettseg-kkv.783262.html
www.blog.kpmg.hu/2023/12/a-hazai-esg-torvenyjavaslat/
www.pwc.com/hu/hu/sajtoszoba/2023/januar_1-jetol_hatalyos_az_uj_ESG-torveny.html
www.portfolio.hu/gazdasag/20231213/a-parlament-elfogadta-a-magyarorszagi-esg-torvenyt-657473
www.hvg.hu/brandcontent/20231211_ESGs_unios_iranyelvek_Magyarorszag_CMS_Budapest_interju
www.portfolio.hu/gazdasag/20240102/megjelent-a-magyarorszagi-esg-torveny-660469
www.gmtlegal.hu/cikkek/szallitoi-szerzodeses-kapcsolatokra-is-kihatnak-az-esg-eloirasok.php
