Tranzakciós piacHATODIK ÉVE KÉSZÍTJÜK EL AZT AZ ELEMZÉSÜNKET, MELYBEN TÖBB TRANZAKCIÓS ADATBÁZIS ADATAIT ÖSSZESZEDVE VIZSGÁLJUK MEG AZ ELŐZŐ ÉV HAZAI TRANZAKCIÓS PIACÁT. A 2022-ES ÉVBEN A TRANZAKCIÓK SZÁMA AZ ELŐZŐ ÉVHEZ KÉPEST JELENTŐSEN NÖVEKEDETT, DE A 2021-BEN MEGLÓDULÓ HAZAI TŐKEKIFEKTETÉS DARABSZÁMÁT TEKINTVE MEGTORPANNI LÁTSZOTT. A TRANZAKCIÓK NAGYON RÉSZLETES VIZSGÁLATÁT ISMÉT ELKÉSZÍTETTÜK. MI VOLT A HELYZET 2023-BAN? HÁNY TRANZAKCIÓ TÖRTÉNT AZ ORSZÁGBAN ÉS KÜLFÖLDÖN, MAGYAROK ÁLTAL INDÍTVA, A TAVALYI ÉVBEN?

Az elmúlt hetekben az előző évekhez hasonlóan a lehető legrészletesebben kielemeztük a 2023-as év hazai tranzakcióit. Igyekeztünk a legteljesebb adatbázisból kiindulni, ezért három szolgáltatónak, az Orbisnak, a Refinitivnek és az EMIS-nek az adatbázisaiból is letöltöttük a releváns adatokat. A duplikációk kiszűrése után kiderült: hazánkban 2023-ban csökkent a hazai tranzakciók száma; míg 2018-ban 276, 2019-ben 249, 2020-ban csak 246 darab, 2021-ben 250, 2022-ben 281, 2023-ban csak 265 tranzakció történt az országban!

De milyen típusúak is voltak ezek a tranzakciók? Vegyük sorra a már hagyományosan használt tranzakciós kategóriákat. Ahogy látni fogjuk, hatalmas átrendeződés történt az egyes csoportok között.

  1. Külföldi tranzakciók hazai lába: csak 12 tranzakció volt a 2022-es 16, 2021-es 33, a 2020-as és a 2019-es 21 és a 2018-as 11 ügylettel szemben. 2023-ban tehát a nemzetközi trendeknek megfelelően, miszerint globálisan csökkent a tranzakciók száma, tovább csökkent azoknak a tranzakcióknak a száma, amikor egy nagy nemzetközi tranzakció keretében a helyi cég is elkelt; ezek tipikusan nem a magyarországi cégek által vezérelt tranzakciók voltak.
  2. Kisebbségi részesedésvásárlás és tőkeemelés: további csökkenéssel 38 darab tranzakcióra esett. A kisebbségi részesedésvásárlással végrehajtott tranzakciók reneszánsza 2019-ben volt, amikor 90 darab körüli ügyletszámot jelenthettünk ebben a kategóriában. Ez 2020-ra lecsökkent 46-ra, majd 2021-ben ismét emelkedett, 62-re, 2022-ben pedig 44-re esett vissza. Ahogy a JEREMIE fundok itthon kifutottak, és ez a tevékenység pár megmaradó magántőkét mozgató alapra és az állami Hiventuresre korlátozódik, a tranzakciós darabszámok is leestek. Ezek az ügyek tipikusan start-upokat, illetve kezdeti fázisban lévő, nagy növekedésű cégeket érintettek, nem pedig klasszikus, hagyományos iparági hazai közép- és nagyvállalatokat.
  3. Ismét jelentősen visszaesett az ingatlanpiaci tranzakciók száma is: 2023-ban 15 ilyen jelentős, bejelentett tranzakció volt, a 2022-es 42, a 2021-es 28-cal, a 2020-es 21-gyel, a 2019-es 41-gyel és a 2018-as 60-nal szemben. A Covid járványból 2022-re magára találó ingatlanpiac az infláció és recesszió idején – nem meglepő módon – jelentősen visszaesett.
  4. Tranzakciók speciális iparágakban (energetika, pénzügyi szektor és média): érdekes módon a 2021-es és a 2022-es évvel pontosan megegyező darabszámú, 33 tranzakció történt ezekben a szektorokban, a 2020-as 26, a 2019-es 29-cel és a 2018-as 38 ügylettel szemben. A 2023-as évben az energetika területén ismét a megújuló projektek-kel kapcsolatos tranzakciókat láttunk (ezen belül is jelentős volt a napelemparkokat érintő tranzakciók száma). A pénzügyi szektorban a biztosítási piachoz kapcsolódó tranzakciók, kivonulások és a Gránit Banki csoport kialakulása játszotta a szerepet. Médiapiaci tranzakciót nem találtunk.
  5. Jelentősen megugrott a belső cégátrendeződéssel kapcsolatos ügyletek száma (a 2021-es 2 darab ilyen tranzakcióhoz képest 2022-ben 22 ilyen ügylet volt, 2023-ban viszont 52), azonban a pár sikeres tőzsdei kibocsátás ellenére lecsökkent a tőzsdei ügyletek száma (2023-ban 27 ilyen ügyletet regisztráltak a szakértők, a 2022-es 52 és a 2021-es 6 darabhoz képest).
  6. Hazai közép- és nagyvállalatokat érintő tranzakciók: a 2023-as évben jelentős növekedés volt tapasztalható; az ebben a szegmensben lezárt 87 tranzakció majdnem elérte a vizsgált 6 év maximumát (2020-ban 95 ilyen tranzakció történt). Ezen belül jelentősen nőtt a külföldiek cégvásárlása (34 esetben volt külföldi a vevő, ez rekord az utóbbi 6 évben), viszont kissé csökkent a hazai cégvásárlási kereslet – míg 2020-ban 76 esetben szerepeltek hazai vevők, 2021-ben csak 45 esetben, 2022-ben 46 esetben, 2023-ban viszont csak 42 esetben. Szerintünk ez az a kör, ami igazából jelzi, hogy mekkora is volt az a tranzakció-szám, ami releváns a hazai tulajdonú kis-, közép- és nagyvállalatoknak, generációváltás, illetve átöröklés szempontjából. A helyzet két szempontból is érdekes, illetve komoly üzeneteket is hordoz magában a generációváltásra készülőknek:
    • 2022-ben még lehetett kedvező feltételekkel tranzakciós hitelhez jutni; ez 2023-ban lehetetlen volt. Érdekes, hogy a magas kamatkörnyezetben is viszonylag nagy számban történtek tranzakciók.
    • Bár a hazai vevők többen vannak, jelentős szerephez jutottak a külföldi vásárlók (akik továbbra is kedvezőbb keretek között tudják finanszírozni tranzakcióikat), de ettől még a hazai vásárlók többségének ténye aláhúzza, hogy a Concorde MB Partners által előszeretettel kezelt témák, az iparágakon belüli koncentráció, a menedzsment vásárlása (MBO – Management Buy-Out) és a külső befektető-menedzserek (MBI – Management Buy-In) cégvásárlása előtérben maradtak.
    • A nagyjából 1.000 hazai magántulajdonban lévő közép- és nagyvállalat, illetve a sok ezer kis- és középvállalat számosságának tükrében mind a 87 tranzakció, mind pedig a sokuk számára inkább releváns hazai tranzakció (azaz ahol a független menedzsment hiánya kevésbé fájó) 42-es darab-száma viszonylag alacsony. Azaz: a generációváltás tranzakciós oldalról bár elindult, de a nagy hullámok még váratnak magukra. Nem véletlen, hogy az Opten stratégiai igazgatója is megjegyezte a múltkoriban egy magánbeszélgetésben: bár a legnagyobb hazai cégek között sok esetben lezajlott a generációváltás, a kisebb cégek tulajdonosainak átlagéletkora minden évben eggyel nő…

Érdekesség még, hogy jelentős növekedéssel, összesen 11 esetben vásárolt magyar vevő külföldi eladótól, ami szintén 6 éves rekord. 2022-ben ez a szám 2 volt, 2021-ben 7, 2020-ban 4, 2019-ben pedig szintén 7 volt.

Mi mindebből a tanulság? Egyrészt az, hogy minden magyar vállalkozó, aki a generációváltáson gondolkodik, vagy azzal szembesül, és családon belül ezt nem tudja megoldani, azonnal el kell gondolkodnia a független felsővezető kinevezésén/kinevelésén.
A másik pedig az, hogy az ilyen helyzetben lévő vállalkozóknak szembesülniük kell azzal, hogy a leginkább reális szcenárió a Management Buy-In, azaz a kívülről érkező, menedzsmenttapasztalattal rendelkező magánszemélyek által vezetett és végrehajtott tranzakció. Ezek olyan ügyek, melyekben a Concorde MB Partners közvetítőként nagyon aktívan és egyre sikeresebben vesz részt az utóbbi években. Ez a piac 2023-ra a kamatkörnyezet változása miatt kicsit visszaesett, de most úgy látjuk, hogy az MBI-befektetők ismét feléledtek, és aktívan keresik a lehetőségeket.

(Közel)külföldi kilépés

Elemzésünk kitért arra is, hogy magyar cégek milyen módon léptek ki külföldre. Itt nagyon jelentős emelkedés figyelhető meg, magyar cég külföldi befektetést 54 esetben hajtott végre 2023-ban, szemben a 2022-es 21-gyel, a 2021-es 44-gyel, a 2020-es 26-tal, a 2019-es 32-vel és a 2018-as 37-tel, melyben magyar cég jelent meg vevőként. Jó hír, hogy ebből a szempontból a hazai gazdaság az elmúlt 6 év legjobb teljesítményét hozta.

  1. Az OTP 4, a MOL és a B+N 3–3 jelentősebb külföldi eszközt vásárolt, a Richter és a Masterplast pedig 2-t.
  2. 20 esetben hazai befektetési alap vásárolt céget külföldön, akár tőkeemelés, akár kivásárlás formájában.
  3. 2023-ben 7 ingatlantranzakciót zártak magyarok külföldön.
  4. Egyéb cégek és privát befektetők 13 további tranzakciót hajtottak végre.

Voltak tehát tranzakciók, mely során hazai cégek léptek külföldre – és látszik, hogy ez az irány jóval gyakoribb, mint a fordítottja (többen léptek külföldre, mint ahányan hazai céget vásároltak!), ugyanakkor még mindig csak néhány nagy szereplő által dominált ez a szegmens. Jó hír, hogy mi magunk is egyre többet veszünk részt ilyen folyamatokban, mely jel lehet arra is, hogy lesz ezen a téren további fejlődés.