ÖTÖDIK ÉVE KÉSZÍTJÜK EL AZT AZ ELEMZÉSÜNKET, MELYBEN TÖBB TRANZAKCIÓS ADATBÁZIS ADATAIT ÖSSZESZEDVE VIZSGÁLJUK MEG AZ ELŐZŐ ÉV HAZAI TRANZAKCIÓS PIACÁT. A 2021-ES ÉVBEN A SPECIÁLIS, COVIDOS 2020-AS ÉVHEZ KÉPEST TÖBB TRANZAKCIÓ TÖRTÉNT, DE A HAZAI KÖZÉP- ÉS NAGYVÁLLALATOKAT ÉRINTŐ TRANZAKCIÓK TEKINTETÉBEN VISZONT ELINDULT EGY ERÓZIÓ A TRANZAKCIÓSZÁMBAN. UGYANAKKOR 2021-BEN A HAZAI INDÍTTATÁSÚ TŐKEKIFEKTETÉS DARABSZÁMA JELENTŐSEN NŐTT. EZT A VIZSGÁLATUNKAT ISMÉT ELKÉSZÍTETTÜK. MI VOLT A HELYZET A 2022-ES ÉVBEN? HÁNY TRANZAKCIÓ TÖRTÉNT TAVALY AZ ORSZÁGBAN ÉS KÜLFÖLDÖN MAGYAROK ÁLTAL INDÍTVA?

Az elmúlt hetekben az előző évekhez hasonlóan a lehető legrészletesebben kielemeztük a 2022-es év hazai tranzakcióit. Igyekeztünk a legteljesebb adatbázisból kiindulni, ezért három szolgáltatónak, a Zephyrnek, a Refinitivnek és az EMIS-nek az adatbázisaiból is letöltöttük a releváns adatokat. A duplikációk kiszűrése után kiderült: hazánkban 2022-ben kissé növekedett a hazai tranzakciók száma; míg 2018-ban 276, 2019-ben 249, 2020-ban csak 246 darab, 2021-ben 250, 2022-ben 281 tranzakció történt az országban.

De milyen típusúak is voltak ezek a tranzakciók?

Vegyük sorra a tavalyi tranzakciós kategóriákat. Ahogy látni fogjuk, hatalmas átrendeződés történt az egyes tranzakciós kategóriákban.

  1. Külföldi tranzakciók hazai lába: csak 16 tranzakció volt a 2021-es 33, a 2020-as és a 2019-es 21 és a 2018-as 11 ügylettel szemben. 2022-ben tehát a nemzetközi trendeknek megfelelően jelentősen lecsökkent azoknak a tranzakcióknak a száma, amikor egy nagy nemzetközi tranzakció keretében a helyi cég is elkelt; ezek tipikusan nem a helyi cégek által vezérelt tranzakciók voltak (például: a Groupe Bruxelles Lambert SA megvásárolta az Affideát, aminek keretében az Affidea hazai operációja is eladásra került).
  2. Kisebbségi részesedésvásárlás és tőkeemelés: jelentős csökkenéssel 42 darab tranzakcióra esett. A kisebbségi részesedésvásárlással végrehajtott tranzakciók reneszánsza 2019-ben volt, amikor 90 darab körüli ügyletszámot jelenthettünk ebben a kategóriában. Ez 2020-ra lecsökkent 46-ra, majd 2021-ben ismét emelke-dett, 62-re. Ahogy a JEREMIE fundok itthon kifutnak, és ez a tevékenység pár megmaradó magántőkét mozgató alapra és az állami HiVenture-re korlátozódik, a tranzakciós darabszámok is lees-nek. Ezek az ügyek tipikusan start-upokat, illetve kezdeti fázisban lévő, nagy növekedésű cégeket érintettek, nem pedig klasszikus, hagyományos iparági hazai közép- és nagyvállalatokat.
  3. Ismét jelentősen bővült az ingatlanpiaci tranzakciók száma is: 2022-ben 42 ingatlanpiaci tranzakció volt, a 2021-es 28-cal, a 2020-as 21-gyel, a 2019-es 41-gyel és a 2018-as 60-nal szemben. 2020-ban és 2021-ben szemmel láthatólag a Covid nagy vesztese az ingatlanpiac volt – ehhez képest a piac 2022-re magára talált.
  4. Tranzakciók speciális iparágakban (energetika, pénzügyi szektor és média): a 2021-es évvel pontosan megegyező darabszámú, 33 tranzakció történt ezekben a szektorokban, a 2020-as 26, a 2019-es 29-cel és a 2018-as 38 ügylettel szemben. A 2022-es évben az energetika területén különösen megújuló projektekkel kapcsolatos tranzakciókat láttunk (ezen belül is jelentős volt a napelemparkokat érintő tranzakciók száma). A pénzügyi szektorban a 2021-es évhez hasonlóan a Magyar Bankholding kialakulása körüli tranzakciók jelentettek komolyabb tranzakciószámot.
  5. Jelentősen megugrott a belső cégátrendezéssel kapcsolatos ügyletek száma (a 2021-es 2 darab ilyen tranzakcióhoz képest 2022-ben 22 ilyen ügylet volt), illetve a tőzsdei ügyletek száma is (2022-ben 53 ilyen ügyletet regisztráltak a szakértők a 2021-es 6 darabhoz képest).
  6. Hazai közép- és nagyvállalatokat érintő tranzakciók: a 2020-as elemszám-növekedés után a 2021-hez hasonlóan viszonylag jelentős további tranzakciószám-csökkenés figyelhető meg. 2022-ben már csak 72 ilyen tranzakció volt; az ilyen tranzakcióknak a száma 2021-ben 80 volt, ami a 2020-ban lezajlott 95 darab tranzakcióhoz képest markáns csökkenés. Ezen belül némileg csökkent a külföldiek cégvásárlása (24 esetben volt külföldi vevő, ez meghaladja a 2019-es és 2020-as 19-es és 2018-as 23-as esetszámot, de kisebb, mint a 2022-ben regisztrált 28 ilyen ügylet), viszont kissé növekedett a hazai cégvásárlási kereslet – míg 2020-ban 76 esetben szerepeltek hazai vevők, 2021-ben csak 45 esetben, 2022-ben viszont 46 esetben. Szerintünk ez az a kör, ami igazából jelzi, hogy mekkora is volt az a tranzakciószám, ami valójában releváns a hazai tulajdonú kis-, közép- és nagyvállalatoknak generációváltás, illetve átöröklés szempontjából. A helyzet két szempontból is érdekes, illetve komoly üzeneteket is hordoz magában a generációváltásra készülőknek:
    • 2022-ben még lehetett kedvező feltételekkel tranzakciós hitelhez jutni; ez 2023-ban lehetetlen. A 2022-es viszonylag magas tranzakciószám mögött vélhetően meghúzódik az, hogy aki tudta, még kihasználta a viszonylag kedvező hiteleket; ezek az idei kamatfeltételek mellett nem fognak tranzakciós keresletet támasztani.
    • Bár a hazai vevők többen vannak, jelentős szerephez jutottak a külföldi vásárlók (akik továbbra is kedvezőbb keretek között tudják finanszírozni tranzakcióikat), de ettől még a hazai vásárlók többségének ténye aláhúzza, hogy a Concorde MB Partners által előszeretettel kezelt témák, az iparágakon belüli koncentráció, a menedzsmentek vásárlása és a külső befektetési menedzserek cégvásárlása előtérben maradtak.
    • A nagyjából ezer hazai magántulajdonban lévő közép- és nagyvállalat, illetve a sok ezer kis- és középvállalat számosságának tükrében mind a 72 tranzakció, mind pedig a sokunk számára inkább releváns hazai tranzakció (azaz ahol a független menedzsment hiánya kevésbé fájó) 46-os darabszáma viszonylag alacsony. Azaz: a generációváltás tranzakciós oldalról bár elindult, de a nagy hullámok még váratnak magukra.

Érdekesség még, hogy jelentős csökkenéssel, összesen két esetben vásárolt magyar vevő külföldi eladótól (ide tartozik, amikor a Prohuman ismét hazai kezekbe került, illetve az Indotek egyik nem ingatlanos tranzakciója). 2021-ben ez a szám hét volt, 2020-ban négy, 2019-ben pedig ismét hét.

Mi mindebből a tanulság? Egyrészt az, hogy minden magyar vállalkozónak, aki generációváltáson gondolkodik vagy azzal szembesül, és családon belül ezt nem tudja megoldani, azonnal el kell gondolkodnia a független felsővezető kinevezésén vagy kinevelésén. A másik pedig az, hogy az ilyen helyzetben lévő vállalkozóknak szembesülniük kell azzal, hogy a leginkább reális szcenárió a Management-Buy-In, azaz a menedzserek által vezetett és végrehajtott tranzakció. Ezek olyan ügyek, melyekben a Concorde MB Partners közvetítőként nagyon aktívan és egyre sikeresebben vesz részt az utóbbi években.

(Közel)külföldi kilépés

Elemzésünk kitért arra is, hogy magyar cégek milyen módon léptek ki külföldre. Itt nagyon jelentős visszaesés figyelhető meg, csupán 21 esetben csinált magyar cég külföldi befektetést, szemben a 2021-es 44-gyel, a 2020-as 26-tal, a 2019-es 32-vel és a 2018-as 37-tel, melyben magyar cég jelent meg vevőként. Rossz hír, hogy ebből a szempontból a hazai gazdaság az elmúlt öt év legrosszabb teljesítményét hozta.

  1. Az MVM, a MOL és a B+N két-két jelentősebb külföldi eszközt vásárolt.
  2. Két esetben hazai befektetési alap vásárolt céget külföldön.
  3. 2021-ben négy ingatlanos tranzakció volt magyarok által külföldön végrehajtva.
  4. Egyéb cégek és privát befektetők kilenc további tranzakciót hajtottak végre.

Voltak tehát tranzakciók, melyek során hazai cégek léptek külföldre – de azért látszik, hogy ez az irány jóval kevésbé frekventált a hazai, belső iránynál, és néhány nagy szereplő által dominált. Jó hír, hogy mi magunk is egyre többet vagyunk ilyen folyamatokba bevonva, mely jel lehet arra, hogy lesz ezen a téren is fejlődés.