KIHÍVÁSOKKAL TELI KÖRNYEZETBEN SIKERRE VINNI A KÜLDETÉST, GYŐZELMET ARATNI. EBBEN SZEREZTEK ELÉVÜLHETETLEN TAPASZTALATOKAT A SZERZŐK, JOCKO WILLINK ÉS LEIF BABIN AZ IRAKI RAMÁDI HADSZÍNTERÉN AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK HADITENGERÉSZETÉNEK SEAL ALAKULATAINAK VEZETŐIKÉNT. KÉSŐBB AKTÍV RÉSZESEI VOLTAK A KÖVETKEZŐ GENERÁCIÓ KIKÉPZÉSÉNEK. A HARCTÉRI ÉS KIKÉPZÉSI TAPASZTALATOKRA ÉPÍTVE ALAPÍTOTTÁK MEG VEZETŐKÉPZÉSRE ÉS CSAPATÉPÍTÉSRE FÓKUSZÁLÓ ECHELON FRONT NEVŰ TANÁCSADÓ CÉGÜKET.

A könyv betekintést ad a SEAL vezetési koncepciókba, amelyek elengedhetetlenek a legnehezebb harci küldetések teljesítéséhez, és elmagyarázza azt, hogyan lehet ezeket bármely csoportra, csapatra vagy szervezetre alkalmazni. Megismerteti az olvasót Jocko és Leif sikerformulájával, a gondolkodásmóddal és az irányadó elvekkel, amelyek lehetővé teszik a SEAL harci egységek számára, hogy rendkívüli eredményeket érjenek el.

Alaptételük, hogy a vezető a kulcs. Legfőképp az számít, hogy hatékony vagy tehetetlen. A hatékony vezető a feladatra koncentrál, és meghatározott elvek mentén dolgozik, az általuk bemutatott koncepciók egyszerűek, de nem könnyűek. Ezeket fejezetenként veszik végig, hármas tagolásban: Navy SEAL parancsnoki tapasztalat; helyzetből adódó vezetési alapelv és ennek üzleti helyzetben történő alkalmazási lehetősége.

A címadó alapelv a teljes felelősségvállalás: a vezetőnek saját világán belül mindenért felelősséget kell vállalnia. Amikor a beosztottak nem az elvártaknak megfelelően cselekszenek, akkor a vezetőknek először tükörbe kell nézniük, megfelelően magyarázták-e el a küldetést, a kidolgozott taktikát, biztosították-e a kiképzést és az erőforrásokat a pontos és sikeres végrehajtáshoz. Az alulteljesítőknek első körben további mentorálásra és oktatásra van szükségük.

Arra, hogy nincs rossz csapat, csak rossz vezető, kiképzésekből hoznak példát: versenyben rosszabbul teljesítő csapat és első helyen álló csapat vezetőit cserélik meg. Kiderül, egy jobb vezető a gyengébb alakulat eredményét is fel tudja húzni a problémák javításával és a győzelemben való hittel; míg az erősebb csoporthoz került vezető is fejlődött a csapat által.

Az előbb említett hit alapfeltétele, hogy a parancsnoki láncban addig kérdezzenek, amíg meg nem értik a miértet, így hinni tudnak abban, amit tesznek, és az információt is hatékonyabban adhatják tovább. Ennek felelőssége így kétirányú: elvárás a vezetőtől, de a beosztottól is, hogy törekedjék a tisztánlátásra.

A hatékony kommunikáció további alapköve az ego kontrollálásának kérdése: azzal, hogy a vezető magára vállalja a felelősséget, lehetővé teszi, hogy a beosztott a problémára, a hibára koncentráljon, és nem arra, hogy ő maga a vétkes. A személyes célokat így könnyebben felülírhatja a küldetés sikere.

A csapaton belüli, illetve a csapatok közötti együttmű-ködés kapcsán a fedezés és mozgás, az egyszerűség, valamint a rangsorolás és végrehajtás elveit emelik ki. A részletekbe merülés nélkül itt a fedezés és mozgás esetén a szerepek tisztázása, az együttműködés fontossága elsődleges. Az egyszerűsítés célja, hogy a rendszereket minden érintett egyformán átlássa. A legutolsónál pedig a „Nyugodj meg, nézz körül, hozz döntést!” prioritások kellenek ahhoz, hogy a valódi haladást el lehessen érni.

A decentralizált parancsnoklásra azért van szükség, mert az emberek nem képesek 6-10 embernél többet hatékonyan felügyelni, különösen, ha bonyodalmak merülnek fel. Ez harctéri cselekményeknél hatványozottan igaz. Nagyon fontos a döntési hatásköri határok meghúzása, ugyanakkor a beosztott parancsnokoknak proaktívnak kell lenniük, és nem reaktívnak: ők mondják el, mit fognak tenni, ahelyett, hogy parancsra várnának. Ehhez elengedhetetlen, hogy a stratégiai célok és a parancsnoki szándékok is mindenki számára ismertek legyenek. Ennek az elvnek a párja a vezetés felfelé és lefelé a láncon: bármely vezető egyik legfontosabb feladata a saját főnökének a támogatása, ezzel is erősítve az egységes frontot a beosztottak felé.

Külön fejezetet szentelnek a szerzők a tervezés fontosságának, talán ez a legrészletesebben tárgyalt téma. Az egységesített tervezési folyamat, a kockázatok minél teljesebb felmérése és a kontrollálható kockázatok csökkentése, valamint a végrehajtás utáni elemzés az, amit a példaként felhozott esetben leghangsúlyosabban tárgyalnak. A tervezési folyamat használata és finomítása kulcsfontosságúnak bizonyult alakulataik sikerében.

Szomorúan aktuálissá teszi a könyvajánlót a harctéri tematika mellett az, amit a szerzők javasolnak a bizonytalan helyzetben történő döntéshozatal esetére: „a vezetőnek nyomás alatt is higgadtnak kell maradnia, és nem az érzelmeit, hanem a logikáját követve kell döntést hoznia”.

Angol nyelven podcastot hallgatóknak további tanácsok és tanulságok elérhetőek ezen a weboldalon: https://jockopodcast.com/