SZAKACSITS SZABOLCS RÉGÓTA FINNORSZÁGBAN ÉL. ELŐSZÖR MULTINACIONÁLIS CÉGNÉL DOLGOZOTT, MAJD MEGALAPÍTOTTA TUXERA NEVŰ CÉGÉT, AMI GLOBÁLIS IT-VÁLLALKOZÁSSÁ TEREBÉLYESEDETT, MÉGPEDIG SAJÁT SZOFTVERREL. SZABOLCS A MÚLT ÉVBEN HAZAKÖLTÖZÖTT, ÉS INNEN FOGJA IRÁNYÍTANI CÉGÉT. AZÓTA VÁSÁROLT IS AZ ORSZÁGBAN VÁLLALKOZÁST, ILLETVE TÖBB PROJEKTET ELINDÍTOTT, ÉS TÖBB START-UPBA BEFEKTETETT. ŐT KÉRDEZTÜK.
Mi a Tuxera fő tevékenysége?
Mára már az öt legsikeresebb finn IT-cég egyikeként, illetve globálisan a „legmenőbb” adattárolással foglalkozó cégként tartják nyilván a Tuxerát, amely az adattárolókat (flash memória) működtető szoftverek fejlesztésének globális piacvezetője. A flash memóriák piaca jelenleg 70 milliárd dollár, ez rohamosan növekedett az elmúlt években, és most úgy látjuk, hogy ez a pálya fenntartható, sőt akár gyorsulhat is. A Tuxera tulajdonképpen a modern kor alapinfrastruktúrájának az egyik elemét biztosítja. Minden elektromos és okos lesz, ami azt jelenti, hogy mindennek kell adatot tárolnia. Amibe adattároló kell, az potenciális ügyfél a Tuxera számára. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fejlett világban egy család átlagosan 6-7 olyan terméket használ naponta, amelyben a Tuxera szoftvere fut, ilyen az autó, telefon, TV, router, okos háztartási eszközök, sőt még a közlekedési eszközök is, mint a repülők és a hajók is.
A hardver a szoftver nélkül olyan, mint egy autó motor nélkül. A Tuxera szoftvere hozza ki a teljesítményt, a gyorsaságot egy adattárolóból, és szavatolja a tárolt adatok biztonságát, illetve növeli az eszköz élettartamát. Az élettartam például kiemelt fontosságú az autóipari ügyfeleknél, hiszen egy járművet nem évente cserélünk, hanem akár húsz évig is működnie kell.
Az egész cég alaptézise, hogy olyan bonyolult IT-problémákat oldjunk meg, amelyek fontosak az emberiség számára, ezért igyekszünk a legjobb fejlesztőkkel dolgozni, ezért általában száz jelentkezőből tudunk egyet felvenni.
Hogy lesz valaki magyarként Finnországban egy globálisan vezető IT-cég tulajdonosa, vezetője?
A Szegedi Tudományegyetemen végeztem programozó és programtervező matematikusként, ezt követően, 1995-ben megalapítottam a magyar Linux felhasználók egyesületét. Ez egy aktív közösség volt, a csúcson évente kétmilliós forgalmat bonyolítottunk a levelezőlistánkon. Onnan indult a Linux iránti érdeklődésem, hogy minden Windowson futott, ami drága és sok esetben nem feltétlenül felelt meg a fogyasztói igényeknek. Miért nem foglalkozik ezzel senki üzleti alapon? Az itt végzett munkámnak híre ment, és egyszer kaptam egy telefont egy finn cégtől. Mivel a Linux hazája Finnország, ezért kaptam a lehetőségen. Sajnos itt szembesülnöm kellett azzal, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában, mivel Finnországban is mindenki Windowst használt. Az első munkáim egyike egy biztonságos szoftveres környezet kialakítása volt, viszont a probléma túl bonyolult volt, így csak nagyon drágán lehetett volna lefejleszteni. Szabadidőmben az internetes közösségben elkezdtünk vele foglalkozni, és végül sikerült megoldanunk, amiből világhír lett. Hasonló megközelítésben több kérdést is megoldottunk, de kvázi hobbiként. 2008-ban jött el az a pont, hogy megalapítottuk a Tuxerát. Visszatekintve, nem a legjobbkor, hiszen pont a válság előtt néhány hónappal, itt volt egy szűkös időszak. A jó oldala viszont az volt, hogy a mélypontról már csak felfelé lehetett menni.
Mi volt a kulcs a globális sikerhez?
Négy dolgot emelnék ki, a globálisan innovatív és egye-di termék, a nemzetközi értékesítés megszervezése, a kultúra és a csapat.
Mivel egy olyan piacon vagyunk jelen, ahol borzasztóan erős a verseny, így fontos volt, hogy olyan terméket kínáljuk, amilyent más nem. Ezzel az ügyfeleink is meg tudják különböztetni magukat a saját piacaikon, így egyre inkább keresletet támasztanak a Tuxera megoldásai felé.
Ha értékesíteni akarunk egy országban, nagyon fontos mélyen érteni a helyi kultúrát, minden országban máson van a hangsúly. Több mint tíz országban vagyunk jelen helyi értékesítőkkel. Azonban a lokális jelenléten túl, csaknem mindenhonnan, de különösen az ázsiai országok esetében van a helsinki központban egy munkatársunk, aki az adott országból származik, de már egy ideje Finnországban él. Ezek a kollégák kulcsfontosságúak, mivel közvetítenek a két kultúra között, biztosítva, hogy semmilyen nüansz se vesszen el. Ugyanez láthatóan megnöveli a költségeinket, de a hasznot összehasonlíthatatlanul nagyobbnak látom. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk valósítani, fontos volt, hogy Finnország nagyon befogadó a tehetségekkel.
A vállalati diverzitás nagyon fontos alapja a Tuxera sikerének.
A helyi kultúrák ismerete mellett nagyon fontos a céges kultúra is. A Tuxeránál a fő érték az empátia, tolerancia, szabadság és a bizalom. Sokféle ember, kultúra, vallás van jelen a cégben, így nagyon fontos, hogy mindenki biztonságban érezze magát, elfogadó legyen a másikkal. Mivel nagyon bonyolult problémákkal szembesülünk a piacon, és a munkatársaink nagy része gyakorlatilag zseni, így kifejezetten fontos, hogy meghagyjuk nekik a kellő teret és szabadságot az alkotásra. Ennek része a bizalom is, befelé és kifelé.
A cégen belül kiemelten fontosnak tartom a feltétlen bizalmat. Kifelé természetesen nem szabad naivnak lenni, de sokkal több esetben bízhatunk az ügyfeleinkben, mint azt először gondoltam. Az első fizetésig jobban odafigyelünk egy új ügyfélnél, de ha már olajozottabb a folyamat, akkor igyekszünk maximálisan megbízni bennük.
A IT-iparágban is nagyon fontos a csapat és a csapatmunka. A nagyon tehetséges embereknél sem elég az, ha izoláltan tud dolgozni, mindenkinek csapatjátékosnak kell lennie.
Milyen vállalatfelvásárlási tranzakciókat zárt a Tuxera az elmúlt években, és mely volt a legemlékezetesebb számodra?
Első komolyabb felvásárlásunk a Datalight nevű amerikai cég volt, amely negyven éve az első flash memóriák szoftverét írta. Sőt, anno a Tuxera alapításánál a Datalight egyik vezetőjének a projekt-menedzsmentről írt könyvét nagyon sokat forgattam. Viszont nem volt egyszerű a tranzakció, tekintve, hogy az elmúlt tíz évben tíz olyan tranzakció sem volt, amelyben finn cég vásárolt fel az USA-ban. A néhány, ami megvalósult, jellemzően a Nokia akvizíciója volt. Különleges helyzetben voltunk, ugyanakkor egyértelmű következő lépésnek tűnt a Datalight felvásárlása. A cég megállt a növekedésben, míg Tuxera nagyon gyorsan terjeszkedett, egyre több ügyfélnél akadtunk velük össze. A növekvő piac és a jó pozíciónk miatt magas volt az értékelésünk, így a vételár egy részét részvényben tudtuk rendezni. Ez sokat segített abban, hogy ne kelljen pénzügyi befektetőt bevonni, amely a későbbi exitkényszer miatt nem volt preferált. Hozzáteszem, ezzel a konstrukcióval később az eladók is kifejezetten jól jártak.
A legfrissebb tranzakciónk a magyarországi HCC Embedded cég felvásárlása, részben ez is tette lehetővé, hogy hazaköltözzek. Ez az akvizíció is hasonló megfontolásokból történt, mint a Datalight. Fontos kiemelni, hogy a HCC-vel is egy kiemelkedően jó csapatot vásároltunk. Mint már mondtam, nálunk nagyon nagy hangsúly van a kollégák tehetségén és szakmai felkészültségén, most is egy egész csapat rendkívül felkészült kollégát sikerült behozni a Tuxerába.
Minden tranzakciónál kifejezetten odafigyelünk arra, hogy a célpontok passzoljanak a Tuxera kultúrájához.
A Datalight esetében például az elején nagyon simán ment az integráció, mivel hasonló szervezeti kultúrákról beszélhettünk. Ugyanakkor korábban több ügylettől visszaléptünk az átvilágítási fázisban, szinte kizárólag a cégkultúra különbségei miatt. Másrészt egy integráció során nem szabad pusztán a kultúrára hagyatkozni, a projektet az utolsó pontig végig is kell csinálni, akkor tud csak teljes lenni egy integráció.
Mik a stratégiai céljaid a Tuxerával az elkövetkező években? Hol látod a piacon a legnagyobb lehetőséget? Elképzelhető, hogy további akvizíciókkal terveztek terjeszkedni?
Az adatokban van egy hatalmas boom. Egyre több ember és gép egyre több adatot generál. Jelenleg az jelent kihívást, hogy kiválasszuk azt, amire koncentrálni fogunk. Ez leginkább természetesen attól függ, hogy mi érdekli az alkalmazottakat és az ügyfeleket. A Tuxera mindig visz új ötleteket az ügyfeleinek, sokszor ezekből is kibomlik egy sikeres új termék.
Az inorganikus növekedést is folyamatosan monitorozzuk, nem olyan régen egy kollégát is felvettünk, aki kifejezetten ezzel foglalkozik. A cél olyan cégek felvásárlása, amelyek jó ötletekkel, szakértőkkel rendelkeznek, ugyanakkor nincs elég forrásuk, tapasztalatuk ezek megvalósításához.
A tőzsdére menetel egy ideje foglalkoztat, de még nem érzem tőzsdére érettnek a céget. A cél egy nagy amerikai piac lenne, mint például a NASDAQ vagy az NYSE. Ugyanakkor nagy dilemma ez, mivel sok olyan tudás van a cégben, amit nem szeretnénk, ha publikus lenne. Jelenleg még előnyt jelent, hogy a cég 100%-ban magánkézben van.
A magyarországi felvásárlás egyben a hazaköltözést is jelentette számodra. A Covid19 az egész világ életébe elhozta a virtuális munkavégzést. Nálad is ez billentette át a mérleg nyelvét? Hogy tervezed több ezer kilométerről menedzselni a céget?
A hazaköltözésnél sok tényező játszott szerepet, amelyből a legfontosabb természetesen a család volt. Megszülettek a gyerekek, és az idős nagyszülők nagyon hiányolták őket. Be is fektettem egy olyan cégbe, amely a nagyképernyős TV-ket alakította át, szoftveresen, virtuális kapcsolattartás céljából, de sajnos csődbe ment.
Természetesen a honvágy, és az is szerepet játszott, hogy mindig is szerettem volna visszaadni az országnak, amitől nagyon sokat kaptam. Emellett kapóra jött a magyar cég felvásárlása is. Az integrációt nagyban segítheti, ha itt vagyok.
Ami igazán lehetővé tette a váltást, az a cég újratervezése volt, amit az utóbbi években vittünk végig. A megrekedés nagyjából ötven főnél jött, de szerencsére ma már jóval többen vagyunk mint száz. Egy nagyon lapos szervezetből alakítottunk ki olyat, amelyben ma már kilencfős topmenedzsment van egy aktív középvezetői réteggel.
A Covid inkább ürügyként szolgált mindezek mellett. Láttam, hogy otthonról dolgozik mindenki, nem mindegy, hogy Helsinkiben vagy Nagykanizsán ülök otthon? A távoli menedzsment egyelőre jól működik, szerintem leginkább azért, mert megvan a szükséges bizalom.
A hazaköltözés nemcsak azzal jár, hogy a távolból kell menedzselned a Tuxerát, hanem azzal is, hogy több lehetőséged lesz belefolyni az itthoni gazdasági életbe. Ezzel kapcsolatban vannak terveid? Mely szektorokkal foglalkoznál szívesen?
Két hónapja jöttem haza, azóta tíz projekt indult el. Ezek közül kiemelném a Puli Space Technologiesba és a Tőkeportálba történő befektetést. Az előbbi csapat egy egyedülálló technológiát fejlesztett ki arra, hogy a Holdon hatékonyan tudjunk vizet keresni. Már a NASA is rendelt tőlük három ilyen eszközt, hamarosan remélem a Holdra is feljutnak. A Tőkeportál pedig szerintem nagyon sokat tesz a magyar start-up ökoszisztéma fejlesztéséért, ami nekem is célom.
A jövőben nagyon szeretném, ha elő tudnám segíteni az első magyar unikornisok felépítését. Szüksége van az országnak az ilyen sikerekre. Alapvetően angyalbefektetőként vagy mentorként szeretnék bevonódni, leginkább IT-, egészségügyi, oktatási és űrkutatási projektekbe. De Magyarország például nagyon jó mesterséges intelligencia terén, szerintem itt is van esélyünk.
Karitatív vonalon is elindult valami. Az első, mára már publikus megállapodás az, hogy a Tuxera lesz a nagykanizsai, 13-szoros országos bajnok sakkcsapat névadó szponzora. Korábban én is sakkoztam, és igazán felemelő, hogy a legsikeresebb magyar csapatot tudjuk szponzorálni.
