Közművek alatt a lakosság és egyéb fogyasztók folyamatosan vagy időszakosan jelentkező szükségleteit kielégítő létesítményeinek összességét, valamint az ellátó tevékenységet végző szervezetet értjük. Az MB Partners által készített tanulmányban a közművek áttekintése kiterjed a vízgazdálkodási közművek (vízellátás és csator-názottság), illetve az energiaellátási közműveken belül a gázellátottság elemzésére. Az egyéb mélyépítési tevékeny-ség alatt a közlekedési infrastruktúra részét képező vasúti és vízi utak fejlesztését, valamint a hidak építését értjük.


Közmű
A közmű- és mélyépítés kibocsátása alacsonyabb mértékben növekedett ebben az évtizedben Magyar-országon, mint az építőipari termelés egésze. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a növekmény 2006-tal bezárólag 91 százalékos volt, ugyanakkor az építőipar 126 százalékkal haladta meg a 2000-es bázisévet. Ez elsősorban annak az eredménye, hogy az ország közműhálózatának – a csatornázottságot kivéve – magas a fejlettségi szintje, másodsorban pedig a híd-, vasútépítési és vízi közlekedés fejlesztését célzó beruházások alacsony szinten maradtak. Ivóvíz esetében a vezetékes ellátottság közel 100 százalékos, míg a gázellátottság 91,5 százalékos volt már 2000-ben is. Ennek megfelelően az egyik – úgymond – kitörési pontját a szakágnak a csatornázási munkáknál kell keresni. Az 1993-ban állami szintre emelt program az EU csatlakozást követően azt a célt tűzte ki, hogy a csatornázottság arány a 2004-es 62,6 százalékról 2015-re 89,2 százalékra emelkedjen. Ehhez a szennyvízkezelésről szóló Nemzeti Megvalósítási Program szerint 2006-os árakon számolva 827,9 milliárd forintra lesz szükség 2007 és 2015 között. Ennek a költségnek a jelentős része az EU-s forrásokból finanszírozható.

Vasút
A közlekedési fejlesztések legfontosabb célja az elérhe-tőség javítása, az ország jobb bekapcsolása az európai gazdasági vérkeringésbe. Magyarország kedvező földrajzi elhelyezkedésénél fogva ez rendkívüli fontossággal bír. Az EU keleti bővítése és a megnövekedett hazai igények miatt a fejlesztés elkerülhetetlenül szükséges, ugyanis a közle-kedés gazdasági fejlődésben betöltött fontos szerepének dacára a hazai közlekedési infrastruktúra fejletlennek mondható. A villamosított vonalak hosszának aránya jelenleg 36 százalék Magyarországon, ami 10 százalékkal marad az EU átlagtól. Akárcsak a csatornázottság fejlesztésében, itt is a Brüsszelből érkező forrásokra lehet majd támaszkodni az elkövetkezendő években. A II. Nem-zeti Fejlesztési Terv (2007-2013) Közlekedési Operatív Programjának (KÖZOP) prioritásai között van az ország és régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi elérhetőségének javítása, valamint a közlekedési módok összekapcsolása. A KÖZOP finanszírozási terve alapján a teljes támogatás 26,7 százalékát, azaz 1,9 milliárd eurót terveznek felhasználni. Jelenleg egyébként a tervezett vasútfejlesz-tési projektek becsült összköltsége 2 923 millió euró.

Vízi utak
A vízi közlekedés fejlesztésének európai fontosságot ad, hogy a Duna része az uniós közlekedési hálózat egyik ki-emelt közlekedési folyosójának, a Duna-Rajna-Majna vízi útnak. Tervbe van véve, hogy a Tisza is része lehessen Európa nemzetközi jelentőségű víziút-hálózatának. Jelenleg azonban a magyar Duna-szakasz nem tesz eleget a Dunára vonatkozó hajózhatósági követelményeknek (VI/b; VI/c osztály). A hajótér átlagban 60-70 százalékban használható ki, ami jóval elmarad az Európai Uniós átlag-tól. Ezen felül a megfelelő színvonalú, folyamatosan üzem-re képes kikötők telepítési sűrűsége az EU átlag egyharmada. A KÖZOP-ban a vízi út fejlesztésére rendelkezésre álló források kerete a teljes támogatás 1%-a, azaz 75 millió euró, ami valljuk be, nem túl jelentős összeg.

Hidak
A Duna-hidak fejlesztése kiemelkedő jelentőségű, ugyanis elégtelen számuk gátolja a regionális kapcsolatok erősíté-sét. Éppen ezért 2000 és 2008 között 4 új Duna-híd épült, melyek megvalósulásával a hidak átlagos távolsága 60 km. EU támogatások szempontjából fontos kiemelni, hogy Brüsszeltől csak akkor számíthatunk támogatásra, ha kötöttpályás közlekedés is megvalósul az átkelőn.

Szakági vélemények, pozíciók
A mélyépítés ágazatban 25 társaságot elemzett az MB Partners, amelyek árbevétele meghaladja az évi 2,5 milliárd forintot. A vizsgált cégek összesített árbevétele 2006-ban 355 milliárd forint volt. A piac rendkívüli mértékben koncentrált, hiszen a mélyépítési projektek jelentős része olyan nagy értékű beruházás, amelyek kivitelezéséhez és finanszírozásához tőkeerős vállalatok szükségesek. Ezen felül az állam már a tender kiírása során előírja, hogy mekkora méretű társaságok pályázhatnak.  A 2008-as várakozásokhoz képest 2009-ben jelentős változásra számítanak a vezető piaci szereplők. Ennek megfelelően a válaszadók mindössze 20 százaléka vár csökkenést, vagy stagnálást, 40 százaléka a piaci méret  1-3 százalékos, míg 40 százaléka 7 százalék feletti növekedést tart valószínűnek. Az aktív piaci szereplők számának változása tekintetében a válaszadók 50 százaléka gondolja úgy, hogy kínálati oldalon 2007-hez képest nem történik jelentős változás 2009-ben, míg 30 százaléka csökkenést, 20 százaléka növekedést prognosztizál. A közműépítésben az egy főre jutó árbevétel mediánja 75 millió forint volt 2006-ban, amely 31 millió forinttal magasabb a teljes építőiparra vonatkozó 44 millió forintos értéknél. A magas egy főre jutó árbevétel az iparág jellegéből adódik, hiszen a projektek mérete, illetve költséghányada jóval magasabb a többi szektorénál. A közműépítéssel foglalkozó vállalatok éves árbevételének mediánja (8 milliárd forint) közel 5 milliárd forinttal haladja meg a teljes építőiparra vonatkozó értéket (3,2 milliárd forint), ezzel az útépítés után a legmagasabb értéket veszi fel. A közvetített szolgáltatások árbevételhez viszonyított magas értéke (51,6%) azt mutatja, hogy a munkák egyes részeit a cégek alvállalkozókkal kiviteleztetik. Ennek ellenére az ágazatban az alkalmazotti létszám medián értéke (138 fő) 66 fővel haladja meg a teljes építőiparra jellemző értéket (72 fő), ez azonban inkább a vállalati méreteknek köszönhető. A közműépítéssel foglalkozó társaságok árbevétel arányos üzemi eredményének legjellemzőbb értéke (medián) 3,9% volt 2006-ban, így a magasépítés után ez volt az építőipar legkevésbé jövedelmező szegmense. Ugyanakkor a közműépítés szegmensben működő 25 vállalat egyike sem volt veszteséges 2006-ban. Ugyanebben az évben a közműépítés ágazat anyagjellegű ráfordításai az árbevétel 85,8 százalékát tették ki, ami a kiugróan nagy anyaghányadú magasépítés után az egyik legmagasabb érték a többi építőipari szegmenshez képest. Az anyagjellegű ráfordítások 60 százalékát az eladott (közvetített) szolgáltatások tették ki, míg az anyagjellegű ráfordítás mindössze 19 százalékot ért el. Ez is mutatja, hogy a nagy árbevétel mellett az alvállalkozói kör rendkívül széles a szektorban. A szállítók és vevők fizetési határidejének mediánja magasabb az építőipari átlagnál.  A vevők esetében a közműépítésben legjellemzőbb fizetési határidő 80 nap, szemben a 74 napos építőipari értékkel.