PILLANTÁS A JÖVŐBE ILLUSZTRÁCIÓÖSSZEFOGLALÓ A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM „A JÖVŐ SZERVEZETE ÉS VEZETÉSE” KUTATÁSI PROJEKTJÉRŐL

A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VEZETÉSTUDOMÁNYI INTÉZETE 2021-BEN INDÍTOTTA EL „A JÖVŐ SZERVEZETE ÉS VEZETÉSE” CÍMET VISELŐ KUTATÁSI PROJEKTJÉT, AMELYNEK KERETÉBEN A 16 FŐS, VÁLTOZATOS SZAKMAI TAPASZTALATOKKAL RENDELKEZŐ INTÉZETI KUTATÓCSOPORT CÉLJA AZ VOLT, HOGY FELMÉRJE, MIKÉNT VÉLEKEDNEK A HAZÁNKBAN MŰKÖDŐ VÁLLALATOK VEZETŐI A JÖVŐ VÁLLALATÁRÓL ÉS VEZETŐJÉRŐL. MEGLÁTÁSUNK SZERINT A KUTATÁS KERETÉBEN VIZSGÁLT TÉMÁK A CÉGÉRTÉK OLVASÓI SZÁMÁRA KIFEJEZETTEN ÉRDEKESEK LEHETNEK, ÍGY LAPUNK HASÁBJAIN FOGLALJUK ÖSSZE A 2022. SZEPTEMBERBEN PUBLIKÁLT TANULMÁNYKÖTET FŐBB ÜZENETEIT.

Milyen lesz egy gazdálkodó szervezet néhány évtized múlva? Hol és hogyan fogunk dolgozni? Kell-e, és ha igen, mely területen kell változnia a mindenkori vezetőknek, hogy a folyamatosan változó környezeti, társadalmi és technológiai feltételek között sikeres szervezetet építsenek? Az előbbi kérdések bizonyára sok gyakorlati vállalatvezetőt foglalkoztatnak, a témát ugyanakkor tudományos igényességgel kevesen vizsgálták (kiemelendők ezek közül Peter Drucker témában írt munkái).

Ebben hoz újszerűt a Corvinus Egyetem saját statisztikai adatfelvételen alapuló kutatása, amelynek keretében több mint 300 hazai közép- és nagyvállalati vezetőt kérdeztek meg. A minta kialakításánál törekedtek arra, hogy a kiválasztott cégek minél jobban reprezentálják a magyarországi közép- és nagyvállalatokat iparág, méret, tulajdonosi háttér, földrajzi elhelyezkedés szempontjából egyaránt. A vizsgált célcsoport a Magyarországon működő, legalább 50 főt foglalkoztató, minimum 100 millió forintos árbevétellel és kialakult szervezeti struktúrával rendelkező magyarországi társas vállalkozások voltak. A rétegzett véletlen mintavétellel 1369 vállalatvezető került kiválasztásra, akik közül 306 fő vállalta a válaszadást (22,35%-os válaszadási arány). A végső minta 305 vállalatot tartalmaz, mivel egy mintabéli társaság kizárásra került az árbevétel-minimum kritérium nemteljesítése miatt. A mintát alkotó vállalatok több mint fele középvállalat (50-99 fő), tevékenységüket tekintve hangsúlyos a feldolgozóipar, kereskedelem és az adminisztratív tevékenység. Székhely tekintetében a mintabéli vállalatok 34,9%-a budapesti, tulajdonosi háttér tekintetében pedig 74,6% többségi magyar magántulajdonban van. A válaszadó vezetők 71,9%-ának van felsőfokú végzettsége, átlagosan 25 éves munkatapasztalat van a hátuk mögött. A válaszadók között a nő-férfi megoszlás 1/3-2/3-os arányt mutat. A következőkben a kutatás eredményeit ismertetjük, a főbb vizsgált témák köré csoportosítva.

Fogalmi lehatárolás – a jövő szervezete

A kutatás szabadszavas, nyitott kérdéssel próbálta feltárni, hogy mi jut eszébe a megkérdezetteknek a „jövő szervezete” kifejezést meghallva.

A leggyakrabban adott válaszok alapján a jövő szervezete technológiailag haladó, korszerű és folyamatosan fejlődik, innovatív és képes rugalmasan alkalmazkodni a környezeti elvárásokhoz. Amellett, hogy képes a megújulásra, pénzügyileg is stabil, jól szervezett és automatizált. A legnagyobb arányban a technológiai fejlettséget emelték ki a válaszadók.

Működési környezet és lehetséges válaszok

A menedzsment szakirodalomban gyakran emlegetett kontingenciaelmélet értelmében egy szervezet fennmaradását és sikerét nagyban befolyásolja, hogy miként tud a működési környezetben rejlő kihívásokhoz alkalmazkodni. A kapott eredmények azt jelzik, hogy a válaszadók a szervezet közvetlen piaci környezetét érintő változásokat (pl. input piacok változásai, pénz-piaci és munkaerő-piaci változások stb.) nagyobb befolyásoló erővel bírónak látják, mint a tágabb műkö-dési környezetet érintő változásokat (pl. gazdaság-politikai-jogszabályi környezet, technológiai változások, digitalizáció, COVID-19 járvány, globális kihívások).

Érdemes azt is megvizsgálni, hogy a felmérésbe bevont vállalatok milyen stratégiával alkalmazkodnak a környezeti kihívásokhoz. A mintába bevont vállalatok a válaszok alapján leginkább a már működő munkafo-lyamatok végrehajtását igyekeznek tökéletesíteni, hatékonyabbá tenni, valamint igyekeznek folyamatosan új stratégiai akciókkal fenntartani a versenyelőnyüket, és rugalmasan, reziliens módon alkalmazkodni a felmerülő kihívásokhoz.

Szervezeti felépítés és működés

A kutatás igyekezett feltárni, hogy milyen belső felépítés és folyamatok jellemezhetik majd a jövőben a gazdálkodó szervezeteket. A tanulmány leírja, hogy a jövő szervezetét általában csökkenő hierarchiaszintekkel bíró lapos szervezetként szokás elképzelni, ahol a formális szervezeti pozíciók háttérbe szorulnak, és helyette a munkavállaló aktuálisan betöltött szerepe válik elsődlegessé. A munka nagy része világos teljesítményelvárásokkal rendelkező, önigazgató munkacsoportokban zajlik, amelyekben különböző szakterületek képviselői dolgoznak együtt. Az egyes szervezetek egymással is szorosan együttműködnek.

A mintába bevont vállalatok a felsővezetőik által adott válaszok alapján csak részben felelnek meg a fenti ideáltípusnak. Bár a többség úgy nyilatkozott, hogy a szervezetét folyamatos változás jellemzi stratégia, struktúra és folyamatok tekintetében, azonban a szervezeti felépítést nem tekintik kifejezetten laposnak. Az önirányító munkacsoportok ugyanakkor elterjedtnek számítanak, a válaszadók közel háromnegyede úgy nyilatkozott, hogy a vállalatánál zajló munkavégzést jellemzi ezek jelenléte.

A szervezetközi kapcsolatok tekintetében eltérések rajzolódnak ki a vállalatok között a tulajdonosi szerkezet függvényében. Míg például a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő cégek nagyobb arányban mérlegelik, hogy egyes folyamataikat külső partnernek kiszervezzék, ez kevésbé jellemző a többségi külföldi tulajdonban lévő hazai vállalatokra.
A más szervezetekkel való tudásmegosztás pedig a vállalati mérettel együtt változik: minél nagyobb a foglalkoztatotti létszám, annál inkább jellemző a szervezetközi tudásmegosztás és innováció. Bár az atipikus munkavégzési formák (pl. a szervezet telephelyén kívüli munkavégzés) a megkérdezett vállalatok felénél egyáltalán nem jellemző, minden tizedik válaszadó vállalatánál többségében vannak az irodán kívül dolgozó kollégák. Érdekes eredmény, hogy a válaszadó vállalatok 48%-ánál az automatizálás/ robotizáció nem prioritás, és a többség szerint az új technológia bevezetése nem kiváltja, hanem együttműködik a munkaerővel.

Vezető és vezetési stílus

A fentiekben képet kaphattunk, hogy milyen lesz a jövő szervezete, adódik tehát a kérdés, hogy milyen tulajdonságok jellemezhetik majd az élükön álló vezetőket. A megkérdezettek szerint a jövő vezetője rugalmas, nyitott szemléletű, magasan képzett és folyamatosan fejleszti is magát. Empatikus, fejlődésorientált, figyeli és követi a trendeket, nyitott a technológiai változásokra. Céltudatos, határozott, jó szervezőkészséggel rendelkezik. Magas érzelmi intelligenciával bír, elkötelezett önmaga és a szervezete fejlesztése iránt egyaránt. A megfogalmazott jellemzők a Bass és Avolio (1990) által használt terminológia mentén inkább az ún. transzformációs vezető képét vetítik előre, aki személyes példamutatással, bizalomépítéssel, a dolgozók fejlesztésével és döntési szabadság biztosításával motiválja beosztottjait, megteremtve ezzel annak alapját, hogy a munkavállalók azonosuljanak a szervezet küldetésével és az ott kialakult közösséggel. A mintában szereplő vállalatokat tekintve közel hasonló arányban jellemző a transzformációs és a tranzakciós vezetési stílus. Ez utóbbi inkább külső motivációra épít, a hibák és eltérések vizsgálatával igyekszik biztosítani a vállalat eredményes és hatékony működését.

Összefoglalásképpen elmondható, hogy a tanulmány egészére jellemző az a törekvés, hogy a feltárt eredmé-nyek pontos leírásán túl a jelenségeket gyakorlati kontextusban értelmezze, adott esetben jó tanácsokkal szolgálva a jelen és jövő vállalatvezetőinek is.

A fent bemutatott tanulmány a kutatás első szakaszának az eredményeit foglalja össze, amely folyamatosan kiegészül majd az egyes részterületeket vizsgáló anyagokkal, amelyek közül ki-ki válogathat majd a specifikus érdeklődési területe mentén.

A teljes tanulmánykötet elérhető itt:
http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/ 7676/1/A_jovo_szervezete_es_vezetese_kutatasi_jelentes_2022.pdf