AZ ESG-RŐL EGYRE TÖBBET HALLANI. MINTHA A CSAPBÓL IS AZ FOLYNA. MI, A CÉGÉRTÉK SZERKESZTŐI SEM VOLTUNK AZZAL TISZTÁBAN, HOGY EZ CSAK NAGYVÁLLALATI HUNCUTSÁG, VAGY OLYAN DOLOG, AMI A KÖZÉPVÁLLALATI SZEREPLŐKNEK IS EGYRE FONTOSABB NAPI VALÓSÁG. RENDELETEKET ÉS MAGYARÁZATOKAT BÚJTUNK, INTERJÚKAT KÉSZÍTETTÜNK – KÖZBEN KIDERÜLT, HOGY UGYAN A KÖZÉPVÁLLALATOKRA KÖTELEZETTSÉGET AZ ESG EGYELŐRE NEM RÓ, EGY-EGY KÖZÉPVÁLLALAT EGY SOR OLYAN ÉRINTETTEL KERÜL KAPCSOLATBA, AMELY MAGA MÁR SZIGORÚ JELENTÉSTÉTELI KÖTELEZETTSÉG ALÁ ESIK, ILLETVE EGYES ESETEKBEN LIMITÁLÓ SZABÁLYOKNAK KELL, HOGY MEGFELELJEN. ÍGY KÖZVETETTEN AZ ESG KOMOLY FELADATOKAT ÉS ALKALOMADTÁN KÖTELEZETTSÉGEKET IS RÓHAT A KÖZÉPVÁLLALATOKRA, VEVŐIN, FINANSZÍROZÓIN ÉS TÁMOGATÁSOKON KERESZTÜL. CIKKÜNKBEN RÉSZLETESEN BEMUTATJUK A KÖZÉPVÁLLALATOKAT ÉRINTŐ, EGYELŐRE KÖZVETETT, DE FONTOS ESG-SZEMPONTOKAT.

 

Európai uniós célok és az ESG-jelentés

A klímaváltozás elleni harc egyik mérföld köve volt a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény elfogadása 2015-ben, melyet 195 ország írt alá. Az egyezmény céljai a globális átlaghőmérséklet-emelkedés 2°C alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest, az alkalmazkodó-képesség és alacsony kibocsátás elérése, valamint az ehhez szükséges anyagi források megteremtése. Ehhez kapcsolódóan külön európai uniós célok is születtek, 2030-ig az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 55%-kal való csökkentése, míg 2050-ig a klímasemlegesség elérése a cél. Ezek megvalósítása érdekében jelentős változásra van szükség, mely a vállalatok működését is jelentősen érinti. Ez egyes ágazatokban konkrét számszerű beavatkozást jelent (gondolhatunk például a legnagyobb kibocsátók karbonkvótáira vagy éppen az autógyártók flottaszintű kibocsátásaira vonatkozó normákra), de ez az érintettség fenntarthatósági és ESG-jelentések, valamint megfelelési kritériumok formájában tulajdonképpen minden ágazatban megjelenik. Az ESG a környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és vállalatirányítási (Governance) pillérekből tevődik össze, célja a vállalatokban rejlő nem pénzügyi kockázatok azonosítása és fejlődési lehetőségek bemutatása. Egyre több ESG-riportra vonatkozó kötelezettség jelenik meg, valamint a befektetők és finanszírozók is alkalmaznak már erre vonatkozó szűrőket döntéseik során. Így a nehézségek elkerülése érdekében fontos a vállalatok számára felkészülni a változásokra.

Jelenlegi európai uniós szabályozás (NFRD)

Az európai uniós ESG-szabályozás leghangsúlyosabb eleme a vállalati jelentéstételekhez kapcsolódik. Jelenleg a nem pénzügyi jelentéstételre vonatkozó uniós előírás a Non-Financial Reporting Directive (NFRD); az egyes tagállamokban a számviteli törvények szabályozzák a fenntarthatósági jelentések közzétételét. Ezek csak az 500 főnél nagyobb és közérdeklődésre számot tartó vállalatokra kötelezők egyelőre, melyek itthon nagyrészt a tőzsdén jegyzett cégek, nemzetközi vállalatok leányvállalatai, pár hazai állami és privát vállalat, a bankok és a biztosítók. EU-s szinten összesen megközelítőleg 11 000 vállalatot érint ez az ügy jelenleg; Magyarországon ez a szám nem lehet több, mint pár száz. A kötelezően előírt jelentésben röviden be kell mutatni a vállalat környezetvédelmi, szociális, emberi jogi és korrupció elleni politikáját, valamint tevékenységét. Természetesen számos vállalat (nagyvállalatok és a KKV-szektor szereplői egyaránt) dönt úgy, hogy az NFRD-ben előírtaknál bővebben számolnak be a környezetterhelésükről, illetve az ezt csökkenteni hivatott intézkedéseikről. Az ún. fenntarthatósági jelentések száma és megjelenési formája is magas, de ezek tartalmára kötelező előírások egyelőre nincsenek. Sokan követnek nem kötelező, de standardnak szánt keretrendszereket (pl. GRI), mivel a piacok ezeket széles körben elismerik, arra is számítva, hogy idővel ezen a téren is megszületik majd az egységes szabályozás.

Változás a szabályozásban

(taxonómiai rendelet és CSRD)

Sokat hallani az Európai Unió taxonómiai rendeletéről.  Ez a rendelet (és technikai részletszabályai, melyből hat lesz összesen, jelenleg kettő van hatályban) az EU klíma- és egyéb környezeti céljainak megfelelő tematikus bontásban határozzák meg, hogy az egyes gazdasági tevékenységek mely esetben tekinthetőek a környezeti fenntarthatósági célokkal összeegyeztethetőnek (egyszerűbben: zöldnek), és mikor nem. A taxonómiai rendelet és azok technikai segédrendeletei nem mindennapi használatra szánt, egyszerű jogszabályok, de érdemes velük ismerkedni annak, akit érint vagy érdekel a téma, hiszen a teljes EU-s fenntarthatósági politika módszertani alapját képezik.

Az EU taxonómiai rendelete a jelenleginél jóval részletesebb jelentési kötelezettséget ír elő, de a jelentési kötelezettséget nem terjeszti ki további vállalatokra. A hatálya alá esők számára már 2022-ben feladatot jelent, a 2023-ban készített beszámolótól kezdve pedig be kell mutatni, hogy az árbevétel, CAPEX és OPEX mekkora része származik fenntartható tevékenységekből. Valamint azt is, hogy a vállalat tevékenységei hogyan támogatják a megfogalmazott EU-s fenntarthatósági célokat. Továbbá a taxonómiai rendelet alapján a pénzügyi intézményeknek kötelező lesz a zöld hiteleik arányát nyilvánosságra hozniuk, és részletes tervet kell készíteniük hitelportfóliójuk zöldítésről. Mivel a zöld hitelezés egyre inkább figyelt teljesítménymutató (KPI) lesz, így a banki hitel felvételnek egyre szigorúbb fenntarthatósági feltételei várhatók.

Még jelentősebb változást hoz az Európai Bizottság tavalyi évben kiadott, de még tárgyalás alatt álló új javaslata, a Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD), mely egységes EU-sztenderdek szerinti részletesebb jelentéstételi követelményeket vezet be, valamint nagymértékben kiterjeszti a riportkészítésre kötelezettek körét is. Minden szabályozott piacon jegyzett vállalatra (kivéve a mikrovállalkozásokat), és az összes, sokkal szélesebb definícióval azonosított nagyvállalatra  kiterjed majd a jelentési kötelezettség. Így ez az Európai Bizottság becslése alapján már közel 50 000 uniós vállalatra fog vonatkozni. Továbbá, a nagyvállalatokra vonatkozó standardok mellett a kis- és középvállalkozások számára külön, arányos (jelen állás szerint önkéntes) standardok kerülnek kialakításra, melyek az ilyen vállalatok kapacitásaihoz és erőforrásaihoz igazodnak majd. Az eredeti tervek szerint a tagállamoknak 2022. decemberéig kellene átültetni az irányelveket, és azok alkalmazását pedig 2023. januártól kellene biztosítani (tehát a 2024-ben kiadott beszámolótól fogva), de némi csúszás várható ebben az igen gyors bevezetésben.

Milyen jelentést kell készíteni a CSRD alapján?

A CSRD hatálya alá eső vállalatoknak szabványosított fenntarthatósági jelentést kell közzétenniük már a 2024-ben kiadott pénzügyi beszámolóval együtt. Ebben nemzetközi standardok alapján be kell mutatni a vállalat működésének környezetre gyakorolt hatását, a klímaváltozáshoz kapcsolódó hatásokat, az ezekből eredő kockázatokat és az ezek kezelése érdekében tett lépéseket. A pontos standardok kidolgozását a European Financial Reporting Advisory Group (EFRAG) végzi, megjelenésük 2022 októberében várható. A szabványosított fenntarthatósági jelentés auditálása is kötelező lesz majd. Valamint ezekre a vállalatokra is kiterjed ettől fogva a taxonómiai rendelet. Így az ESG-jelentési kötelezettségek jelentősen növekednek majd, valamint több megfelelési kritérium is támasztható lesz a vállalatokkal szemben.

Milyen hatása lehet azokra a vállalatokra, amelyeknek egyelőre nem kötelező a jelentés?

A fentiek alapján tehát megnyugodhatnak a közép-vállalatok, hogy nincs tennivalójuk? Minthogy a nagyvállalatok nem légüres térben, hanem a középvállalatokkal együttműködésben tevékenykednek, az a rossz hírünk, hogy igenis van. Ugyanis bár a kis- és középvállalkozások jelentős részének még nem lesz kötelező a szabályozás, szakértők szerint az új szabályozás az összes vállalatot érinti majd valamilyen áttételes formában. A legfontosabb áttételes hatások a következő csatornákon jelentkezhetnek:

  • Értéklánc: nagyobb vállalatok elvárásokat támasztanak a beszállítóikkal szemben.
  • Bankrendszer: a bankok hitelnyújtáskor fenntarthatósági szűrőket alkalmaz(hat)nak, és előnyben részesítik a zöld beruházásokat, kedvezőbb kondíciókat is kínálhatnak.
  • Befektetők: a befektetők számára és ennek megfelelően az ő indíttatásukból is egyre fontosabbak lesznek a fenntarthatósági szempontok, ezért ők is nyomást fejtenek ki.
  • Tőzsdei finanszírozás: minden tőzsdére lépő vállalat számára kötelező fenntarthatósági jelentést készíteni, valamint kötvénykibocsátás esetén is egyre jelentősebbek az ESG-szempontok.
  • EU-s pályázatok: A pályázati pontozásban megjelenhetnek ESG-szempontok, és előnyben részesülnek a fenntartható beruházások.
  • Fogyasztói és munkavállalói nyomás: a fiatalabb fogyasztói és munkavállalói generációk megjelenésével a környezettudatosság, azaz az ESG-szempontok keresése megnő.

A legjelentősebb hatás várhatóan az értékláncok esetében lesz, mivel a nagyvállalatoknál egyre fontosabb és nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság. Sok helyen már eddig is hangsúlyos volt, de az új szabályozás egységesíti a nagyvállalatok gondolkodását és szemléletmódját. A nagyvállalatok egyre részletesebben akarják látni környezeti és társadalmi hatásukat, például nem csak a közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat (scope 1), de az áttételest is (scope 2 és 3), és ennek jelentős részét a beszállítók teszik ki. Így a beszállítóként működő

KKV-któl is szükség lesz működésükkel kapcsolatos ESG-információkra. Előbb-utóbb szabályozás szempontjából is kötelező lesz az értéklánc-átvilágítás, de anélkül is jelentős erre az igény. Az ESG-átvilágítással kapcsolatban már létezik egy egységesítést szolgáló uniós direktívatervezet a corporate sustainability due diligence (CSDD). Így egyre nagyobb igények várhatók a nagyvállalatok részéről az adatszolgáltatásra, illetve arra, hogy egy-egy beszállító ténylegesen fenntartható legyen.

Hogyan jelenik meg a hatás a gyakorlatban az értékláncban?

Ahogy növekednek a nagyvállalatok igényei a részletesebb jelentésre vagy a szigorúbb megfelelésre, úgy kell ehhez a KKV-knak is alkalmazkodniuk. Ennek pontosabb megértése érdekében két magyarországi nagyvállalatot (SPAR Magyarország, napi fogyasztási cikkeket forgalmazó  kiskereskedelmi lánc és a MOL nemzetközi olajtársaság) kérdeztünk arról, hogy esetükben miként jelenik meg az ESG.

A SPAR-nál öt éve kezdtek el a témával komolyabban foglalkozni az osztrák anyavállalat kérésére. Azóta dedikált csapat van rá, részletes ESG-stratégiával rendelkeznek, kiemelten fontos számukra a környezeti és társadalmi fenntarthatóság, az egészséges életmód támogatása, az élelmiszer-biztonság és a munkatársak támogatása. A beszállítókkal szemben még nem fogalmaztak meg speciális ESG-kritériumokat. Azonban a tudatosításban és a KKV-k felzárkóztatásában érdekeltek, ezt a területet képzésekkel, programokkal és javaslatokkal segítik.

A MOL már régóta készít fenntarthatósági jelentést, helyzete speciális, mivel egy kifejezetten nem környezetbarátnak tartott iparágban végzi fő tevékenységét. A megkérdezett szakértők elmondták, hogy éppen emiatt szükséges különös figyelmet fordítaniuk az ESG-re és a fenntarthatóságra.

A mindennapi munka része ezen szempontok figyelembevétele, fejlesztése, többek közt kitűzött céljaik közé tartozik a dekarbonizáció, a hulladék gázok elégetésének megszüntetése, és több hidrogénalapú megoldás alkalmazása. Ezek mellett szeretnének részt venni a körforgásos gazdaság hazai fejlesztésében a hulladékfeldolgozás és kapcsolódó iparágak fejlesztésével. A vállalatcsoportban a MOL 2030+ stratégia mentén elindult a felelős beszerzésprogram. Ennek keretein belül többek között fenntarthatósági kérdőívet kell kitöltenie a lehetséges beszállítóknak, mely rákérdez például a CO2-kibocsátásra. A kérdőív eredményét a kiválasztás során figyelembe veszik, továbbá a beszállítói szerződésekben is van egy fenntarthatósági klauzula. A beszállítókkal szembeni elvárások listájának bővülése várható a jövőben. Ezek alapján a beszállítóként megjelenő KKV-knak is felkészültnek kell lenni a fenntarthatóság területén, ha nem szeretnének hátrányba kerülni.

Hogyan jelenik meg az ESG-követelmény a banki finanszírozásban?

A gazdaság fenntartható átalakításában jelentős szerepe lesz a bankoknak, mivel ők biztosítják a beruházásokhoz szükséges forrásokat. A taxonómiai rendelet értelmében a bankoknak részletesen ki kell mutatni, hogy milyen szennyező és fenntartható tevékenységeket finanszíroznak. Továbbá kockázatkezelési okokból fokozatosan csökkenteni kell majd a szennyező tevékenységek finanszírozását. Így a finanszírozást igénylő vállalatoknak valamilyen szinten be kell tudniuk mutatni környezeti és ESG-hatásukat az értékeléshez. Ennek hiányában eleshetnek a hitelezéstől.

Hogyan jelenik meg az ESG-követelmény a befektetői világban?

A befektetőknek is egyre fontosabbak az ESG-szem-pontok. Pénzügyi alapok és alapkezelők a forrásaik bevonásánál és a forrásfelhasználási döntésekben kell, hogy bemutassák az ESG-elveknek való megfelelést. Részvénytulajdonosok pedig egyes részvények vásárlásával, illetve más részvények kifejezett elkerülésével vagy eladásával tudnak „szavazni” egyes befektetések ESG-kompatibilitásával kapcsolatban. Mi magunk ennek úgy kívánunk megfelelni, hogy cégeladáskor az általunk készített Információs Memorandumokban az ESG külön kiemelésre kerül, illetve ha vevőoldalon támogatunk befektetőket, külön is figyelmükbe ajánljuk a kérdést.

Hogyan jelenik meg az ESG-követelmény a tőzsdei finanszírozásban?

A szabályozás a fentiek értelmében erősen érinti azokat a vállalatokat, amelyek valamilyen tőzsdei finanszírozási formát szeretnének igénybe venni. Tervezett részvény kibocsátása esetében a már leírt szigorú jelentési követelményeknek kell megfelelni.

A kevésbé szabályozott (XTEND) piacra való belépés esetén még nem jelentkeznek teljesen a szabályozott piacra vonatkozó jelentési kötelezettségek, de ekkor is érdemes rájuk felkészülni. Egyre népszerűbb a zöldkötvény-kibocsátás is, mely esetében már különböző nemzetközi standardoknak is meg kell felelni, és részletesen jelenteni a forrás fenntartható felhasználásáról.

Hogyan jelenik meg az ESG-követelmény a közép-vállalati állami vagy EU-s támogatások körében?

Szakértők és pályázatokra készülők tapasztalata, hogy egyre több fenntarthatósági szempont jelenik meg a különféle helyi állami vagy EU-s pályázatok során. Ezen felül egyre több olyan pályázat kiírása várható, ami kifejezetten fenntarthatósághoz, ezen belül például energiahatékonysághoz kapcsolódik. Ezzel párhuzamosan a támogatási keretrendszer tevékenység alapon is átalakul: szennyező tevékenységekre egyre nehezebben érhető el, vagy teljesen nem elérhető pályázati forrás.

Hogyan jelenik meg az ESG-követelmény fogyasztói és munkavállalói oldalról?

Főleg fenntarthatóság és környezettudatosság szempontjából látható egy kialakuló trend, mind a vásárlók, mind az alkalmazottak körében. A fiatalabb generáció esetében ez még jelentősebb lehet. Mivel a nagyvállalatok kötelezően implementálják az ESG-vel kapcsolatos feladatokat, ezért igyekeznek is az ügyfél és HR-marketing szempontjából is hirdetni, ha már foglalkoznak a kérdéssel. Viszont nem szabad, hogy a középvállalatok lemaradjanak ebben a versenyben, hiszen akkor hosszú távú hátrányt szenvedhetnek. Ha egyelőre még kevesebbet is tesznek a témában, annak kommunikálása akkor is fontos, hogy az érintettek tisztában legyenek vele. Ugyan mind a fogyasztóknak, mind a munkavállalóknak érdekes lehet az ESG, azonban jelenleg igazán a nagyintézményi vevők, finanszírozók és szabályzók részéről várhatók elvárások.

Mit kell ezek alapján tennie a középvállalatoknak?

Mint ahogy a fenti elemzésből látszik, bár a középválla-latoknak ESG-kötelezettsége jó ideig nem lesz, azért van okuk a felkészülésre. A környezetterhelés csökkentése a saját környezetük és gazdasági ökoszisztémájuk javítása igen összetett feladat, amire nem érnek rá akkor előkészülni, amikor a jogszabály előírja. Ezen túlmenően persze versenyelőnyt is jelenthet számukra vevőiknél, finanszírozó bankjuknál. Nincs már olyan nagyon távol az a jövő, amikor komoly hátrány is lehet, ha valaki nem foglalkozik a fenntarthatósággal és az ESG-vel. Érdemes átgondolni, hogy milyen lépésekben tudják az ESG-szemléletet a vállalati stratégia részévé tenni. Talán az első gyakorlati lépés lehet, ha szakértők segítségével saját cégük környezetterhelésének felmérését elindítják, mely által a valós üvegházhatásúgáz- (ÜHG) kibocsátásukat is számszerűsíteni tudják. A karbonlábnyom számítási iparág is dinamikusan fejlődik, már nemcsak tanácsadókkal lehet dolgozni, hanem profi szoftverek is léteznek, mint például a részben magyar tulajdonban lévő Klima.Metrix GmbH szoftvere.