A MAGYAR GAZDASÁG EGYIK ALAPJA A SZEREPLŐK EXPORTTEVÉKENYSÉGE. A CONCORDE MB PARTNERS EGYIK STRATÉGIAI TULAJDONOSÁNAK, AZ ORIENS INVESTMENT MANAGEMENTNEK A MAKROÖKONÓMIAI CSOPORTJA AZ ORSZÁG ÉS A RÉGIÓ GAZDASÁGI FOLYAMATAINAK MEGÉRTÉSÉRE MÉLYELEMZÉST VÉGEZ AZ ORSZÁGOK EXPORTTELJESÍTMÉNYÉBEN. AZ ORIENS MAKROÖKÖNÓMIAI TERÜLETÉNEK VEZETŐJÉVEL, DELIKÁT ZSUZSÁVAL BESZÉLGETTÜNK.
Mennyire fontos az export a hazai gazdaság egésze szempontjából?
Magyarország az Európai Unió egyik legnyitottabb gazdasága, a kivitel a GDP több mint 90%-át teszi ki, szemben az EU 45% körüli átlagával. Ebből következik, hogy az exportszektor GDP-növekedéshez való hozzájárulása mindig meghatározó volt az elmúlt két évtizedben, és a magánszektor munkahelyeinek jelentős része is az exportszektor teljesítményétől függ. A nettó export (export és import különbözete) szerepe a 2009-es válságot követő években különösen felértékelődött, sokáig ez az egyetlen ágazat volt a gazdasági növekedésünk motorja. A 2014-ben indult erőteljesebb növekedés már jelentős részben a belső kereslet növekedésén alapszik (fogyasztás és beruházás), ennek eredménye, hogy csökkenni kezdett a nettó exportnövekedéshez való hozzájárulása.
Mi a hazai export növekedésének motorja?
Mivel Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere az Európai Unió, azon belül pedig Németország, ezért a kivitel alakulását leginkább az EU és Németország gazdasági teljesítménye határozzák meg. A nyugat-európai piacokon leginkább a következő tényezők miatt tudnak versenyképesek lenni a hazánkban gyártott termékek: uniós tagság, földrajzi közelség, alacsony munkaerőköltségek és képzett munkaerő.
Milyen specialitások vannak a hazai export szerkezetében? Melyek a fő irányok?
A hazai exportban igen nagy súlya van a járműgyártásnak, ez az egyetlen szektor teszi ki a kivitelünk 20%-át. Emellett fontos szerepe van a gépek és elektronikai esz-közök exportjának – ezek a szektorok összesen további 40%-ot tesznek ki a teljes kivitelből. Ezeken kívül meghatározó még a vegyipari és műanyagipari termékek kivitele is.
Megfigyelhetők-e változások a hazai export iparági szerkezetében az utóbbi években?
Bár az export iparági szerkezete viszonylag stabil, az elmúlt egy évtizedben a legfontosabb változás a járműgyártás súlyának emelkedése a nagy német autóipari beruházások nyomán.
A visegrádi és egyéb közép-kelet-európai országokhoz képest milyen Magyarország exportteljesítménye?
Mivel a közép-kelet-európai országok exportteljesítményének ugyanazok a tényezők a mozgatórugói: nyugat-európai kereslet, olcsó és jól képzett munkaerő a régióban, ezért igazán nagy eltérések az országok exportteljesítményében nincsenek. 2010 óta minden régiós országban dinamikusan nőtt a kivitel. Különbséget leginkább a régiós országok exportszektorának GDP-hez viszonyított súlyában lehet felfedezni – míg Csehország, Szlovákia és Szlovénia Magyarországhoz hasonlóan nagyon nyitott gazdaságok 80% feletti exportrészesedéssel, addig a nyugat-európai piacoktól távolabb fekvő Románia és Bulgária lényegesen kisebb exportarányt tud felmutatni. Lengyelországban is kisebb a jelentősége a kivitelnek, ami elsősorban az ország nagy méretének köszönhető.
Az Oriensnél milyen kihívásokat láttok, amikor a középvállalatok exportteljesítményét értékelitek? Mik a jellemzőik a sikeresen exportáló cégeknek?
Talán a legfontosabb kérdés az exportra termelő cégek esetén, hogy mi adja a cég versenyelőnyét más közép-európai cégekhez vagy esetleg még olcsóbb munka-erővel termelő ázsiai versenytársakhoz képest? Ha van ilyen versenyelőny, akkor az mennyire fenntartható hosszú távon? Bár az utóbbi években a forint szerencsére nagyon kevés volatilitást mutatott az euróhoz képest, hosszabb távon mindenképpen fontos kérdés, hogy hogyan tudják kezelni a hazai exportra termelő cégek az árfolyamkockázatot. Ezeken kívül meghatározó kérdés még a cég felvevőpiacainak és vevőinek koncentráltsága – többet ér a befektető számára a diverzifikált piacokkal rendelkező cég. Az utóbbi hónapokban különös figyelmet fordítunk az Egyesült Királyság piacai felé történő kitettségre is, hiszen az a cég, amely kivitelének jelentős részét oda szállítja, most komoly bizonytalansággal szembesül a Brexit miatt. Mi azokat az exportáló cégeket tartjuk a legértékesebbnek, amelyek rendelkeznek olyan tudással, ami hosszú távon is, akár jelentősen emelkedő bérköltségek mellett is biztosítja számukra a versenyelőnyt a felvevőpiacokon.
