Egerszegi Krisztián: Jövőkép – Kézikönyv cégépítésről romantikával
VÁGTAD MÁR BELE A MOBILODAT VALAHA A TENGERBE?!
A MAFFIÓZÓK CÍMŰ REMEK SOROZAT TONY SOPRANOJÁNAK ÉLETÉT KÉT DOLOG FENYEGETTE: A GENGSZTERTÁRSAK (AVAGY A MUNKÁJA) ÉS A MAGÁNÉLETE (AVAGY A SAJÁT CSALÁDJA).
Főhősünk, Gaál Péter is hasonló helyzetben van, döcögő napelemes vállalkozásának minden terhét saját vállán viszi, közben családja darabokra hullik, a válás felé sodródik, és meredten nézi az üres falakat albérletében. A családi fészekből kidobták.
És persze ügyfelei minden aprósággal őt zargatják, még a tengerparton is (így került a vízbe a készülék, Péter pedig kórházba egy dühroham után).
Van ebből kiút? Lehet másképpen felépíteni a cégemet, kezelni az ügyfeleimet? Ha igen, lesz újra családom, normális életem? Vagy bedarál a gépezet?
Ezekkel a komoly kérdésekkel foglalkozik Egerszegi Krisztián Jövőkép című könyvében, ami egyszerre fordulatos dráma (sőt egy kicsit sci-fi), ugyanakkor gyakorlati tanácsokkal teletűzdelt kézikönyv is vállalkozók számára. A szakmai tartalom nem meglepő, hiszen Egerszegi gyakorlott cégépítő, podcastjában (Cégépítők) és munkahelyén (MiniCRM Zrt.) hivatásos problémamegoldóként dolgozik a hazai kkv-k életének könnyítésén.
Most azonban megvillantja regényírói képességét is. Nekem ez okozott nagyobb meglepetést. Abban biztos voltam, hogy a napelem business bejön Péternek, ha hallgat a szerző tanácsaira (a történet mentor hölgyében nem nehéz felismerni Egerszegi alakját), de azon őszintén aggódtam, hogy a családját vissza tudja-e szerezni. Ennek izgalmát meghagyom az olvasóknak.
De lássuk a szakmai részt! A történet öt éve alatt a kisvállalkozás igazi metamorfózison megy keresztül. Pici motivációs trükk (nem spoiler jön), hogy egy barát megmutatja a jövőt. Péter hisz benne, meg akarja csinálni. De hogyan vágjon bele?
Ma mindent én csinálok az ügyfélszerzéstől az utolsó csavar meghúzásán át az ügyélpanaszok kezeléséig. Persze, hogy lemaradok a gyerek születésnapjáról. Amint Péter meglátta a jövőt, szisztematikus építkezésbe fogott: tervezéssel, szakkönyvekkel kezdte, a kivitelezést leválasztotta az értékesítésről, csapatot épített (sales, back-office, marketing, ügyfélkezelés stb.), a termékportfóliót tisztította. Hirtelen kezdett nőni a cég. Belebukott? Majdnem.
A hibákból tanult, újrakezdte (többször). A következő körben már tudatosan rendszert épített: feladatot delegált, belső folyamatokat dolgozott ki, IT-támogatást használt, ügyviteli, majd vállalatirányítási rendszert vezetett be (a MiniCRM beemelése a történetbe nekem túl direkt marketinges, de megértő vagyok). A Solar Planet belső kommunikációja, a tudásmegosztás is fókuszba került. Jöhettek a szofisztikált lépések: ügyfélélmény növelése, teljesítmény, ügyfél- és dolgozói elégedettség mérése, automatizálás, új üzletágak és végül nemzetközi terjeszkedés. (Én még a tőzsdére is bevezettem volna ezen a ponton a társaságot.)
Hova jutott vállalkozó hősünk? A felismerésre, hogy cége már nélküle is működik. Neki maradtak a stratégiai kérdések. Meg a családja.
Főleg rajtunk múlik? Egerszegi szerint igen. Szeretnék hinni neki.
