AZ OSZTRÁK ALAPÍTÁSÚ SCHNEIDER CSOPORT KELET-EURÓPAI RÉSZE KÖZVETLENÜL A RENDSZERVÁLTOZTATÁS UTÁN, 1991-BEN KEZDTE MEG MŰKÖDÉSÉT. AHOGY A KÉT TULAJDONOS IDŐSÖDÖTT, EGYRE INKÁBB LÁTSZOTT, HOGY CSALÁDON BELÜL NINCS, AKI ÁTVEGYE A CÉGEKET. A TULAJDONOSOK KOMOLY, BÉCSBEN ÉS BUDAPESTEN LEFOLYTATOTT VERSENYSOROZAT UTÁN A CONCORDE MB PARTNERS MUNKATÁRSAIT VÁLASZTOTTÁK KI ARRA, HOGY A MAGYAR ÉS ROMÁN CÉGEKBŐL ÁLLÓ CSOPORTOT ÉRTÉKESÍTSÉK. PATAKI GÁBORRAL, AZ EGYIK ALAPÍTÓVAL BESZÉLGETTÜNK CÉGÉRŐL ÉS A CÉGÉRTÉKESÍTÉSI FOLYAMATRÓL.

Mikor kezdte meg tevékenységét a Schneider Csoport, mi volt a vállalkozás alapötlete?

A Schneider Csoport kelet-európai része 1991-ben alakult meg egy megelőző, személyes piackutatásomat követően, melynek során beutaztam az országot, hogy képet kapjunk az ipari daruberendezések piacát illetően. Meglátogattam az akkori – ezen szegmenst lefedő – piacvezető céget is (Intranszmas), ahol azonnal sikerült megnyerni egy kollégát céljainknak. Ezzel rendelkezésre álltak az induláshoz szükséges feltételek, törzstőke (humán és pénzügyi), valamint szakértelemmel alátámasztott elszántság, melynek célja egy fejlett nyugat-európai emelőgépgyártó cég piaci bevezetése Magyarországon.

 

Mikor és miért döntöttek úgy, hogy eladják a cégét?

Mivel mindketten, tulajdonosok, hat évtizedet magunk mögött tudunk, és családon belül követőre nem talál-tunk, adott volt a cégcsoport eladása – mint jövőbe mutató – számunkra is megnyugtató megoldás.

 

Hogyan képzelték el először a Schneider Csoport ideális új tulajdonosát?

Alapelképzelés, sőt feltétel volt, hogy az új tulajdonos magáénak tekintse a cégcsoportot, tehát ne tisztán pénzügyi befektető legyen. Nagy megelégedésünkre

ezen követelményt az új tulajdonos teljes körűen kielégíti.

 

A Schneider Csoport hosszú ideje szolgálja ki ügyfeleit Magyarországon és Romániában, továbbá a régió számos másik országában. Ön szerint mi volt a legfontosabb tényező ennek elérésében?

A bevezetőben említett elszántság nem korlátozódott a határokon belülre, a megerősödést követően nyílt a horizont, további keleti régiókat illetően. A siker „titka”, hogy a tervgazdaságból a piacgazdaságba való transzformáció során kínálkozó tévutak nem csábítottak bennünket. Alaptézis volt számunkra, hogy csak partnerorientált, transzparens, abszolút korrekt üzletvitellel tudunk fejlődni, érjük el célunkat. Megérte!

 

Másfél tucat potenciális befektető írta alá az NDA-t, és kapta meg az információs memorandumot, köztük magyar magánbefektetők, private equity-k és nemzetközi stratégiai befektetők. Számosan meglátogatták a gyárat, és beszéltek Önnel a lehetőségről. Mit tanult ezeken a találkozókon?

Hallgass az első benyomásra! Röviden így jellemezném a tárgyalásokat, melyek során a feltett kérdések már a látogatás kimenetelét, eredményét magukban hordozták.

 

Véleménye szerint milyen kompromisszumokat kellett hoznia a sikeres tranzakciózárás érdekében?

Igen, kellett kompromisszumokat hozni, hisz anélkül nincs megegyezés. Mint mindig, az összegszerűség az első faktor, ahol mindkét fél részéről/részére látványossá válik a tényleges szándék. Ebben a tranzakcióban az „élni és élni hagyni” mottó vezetett a megegyezéshez.

 

Volt rossz érzése azzal kapcsolatban, hogy mások megtudják, hogy értékesíteni tervezi a cégét, és ez negatív hatással lehet az üzletre? Tapasztalt bármi negatívumot e tekintetben?

Igen, voltak fenntartásaim, de nem tapasztaltam semmi negatívumot az üzletmenetben. Talán a legkényesebb az alkalmazottakkal való ismertetés időpontja volt. Azonban tanácsadóinknak köszönhetően ezt is sikerült minden érintett megelégedésére realizálni.

 

Van tanácsa azok számára, akik a vállalatuk értékesítésén gondolkodnak?

Igen, van, ne induljon neki senki egy tranzakciónak tanácsadók nélkül! Egy cég eladása – hacsak nem egy lángossütőről van szó – messze meghaladja a stratégiai és/vagy operatív menedzsment időbeli és ismeretbeli kapacitását. Döntésünk a tanácsadó céget (CMBP) illetően tökéletes volt. Gigantikus teljesítményt nyújtottak a tranzakció elmúlt két éve alatt, a sikeres zárását – máig is fülembe csengő – két gongütés koronázta meg. Gratulációnk!

 

Milyen további tervei vannak?

A következő két évben – kérésére – aktívan támogatom az új tulajdonost; ez ígéret is volt részemről az alkalmazottaknak, kollégáknak, ezzel biztosítva a zökkenőmentes átmenetet.