VÁLTOZÁS A TŐZSDEI CÉGEK ÉVES JELENTÉSEINEK ELKÉSZÍTÉSEKOR

A TŐZSDEI TÁRSASÁGOKNAK IDÉN ÁPRILISBAN ELŐSZÖR, A 2021-ES PÉNZÜGYI ÉVRE VONATKOZÓAN MÁR ELEKTRONIKUSAN IS OLVASHATÓ FORMÁTUMBAN KELLETT KÖZZÉTENNI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIT AZ ÉVES JELENTÉSÜKBEN. SŐT, A 2022-ES PÉNZÜGYI ÉVTŐL VÁRHATÓAN A KÖNYVVIZSGÁLÓK IS ELLENŐRIZNI FOGJÁK A FORMÁTUM MEGFELELŐ HASZNÁLATÁT. HOGYAN JUTOTTUNK EL ODÁIG, HOGY A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDÉN (BÉT) IS ALKALMAZNI KELL A FORMÁTUMOT, ÉS MIT JELENT EZ A GYAKORLATBAN EGY TÁRSASÁG ÉVES JELENTÉSÉRE VONATKOZÓAN? KI ÖRÜLHET A FORMÁTUM BEVEZETÉSÉNEK?

Hogyan jött létre?

Az ESEF (European Single Electronic Format – Európai Egységes Elektronikus Formátum) azt a célt szolgálja, hogy az EU szabályozott piacain (Magyarországon a BÉT-en a részvények standard és a prémium kategóriái tartoznak ide) a társaságok olyan egységes beszámolási formát alkalmazzanak, ami mindenki (ez itt tényleg bárkire vonatkozhat, hiszen publikusak a közzétett pénzügyi beszámolók) számára ugyanolyan könnyen, elektronikusan (gépek által) is olvasható. Magát az ESEF formátumot az ESMA (European Securities and Markets Authority – Európai Értékpapír-piaci Hatóság) tervezte meg, amely az EU transzparencia irányelve alapján lett megbízva azzal a feladattal, hogy alakítsa ki a szabályozás technikai sztenderdjeit (RTS – regulatory technical standards), így segítve elő a társaságok beszámolóinak egyszerű hozzáférhetőségét és azok összehasonlíthatóságát. Az ESMA először 2015-ben tett közzé a piaci szereplők felé konzultációra anyagot, majd további egyeztetések után 2017 végén publikálták a végleges iránymutatásokat.

Hogyan alakult az időzítés, és milyen információkra vonatkozik?

Eredetileg a 2020. január 1. után kezdődő pénzügyi évekre vonatkozóan vezették be a szabályozást az EU-ban, ugyanakkor a koronavírus-járványra való tekintettel további egy évvel volt lehetősége a nemzeti szabályozó szerveknek kitolni a határidőt, így a BÉT-en is, több más országhoz hasonlóan, csak a 2021-es pénzügyi évre volt szükséges először elkészíteni az ESEF formátumot. Ez idén első körben a négy fő pénz-ügyi kimutatásra vonatkozott (eredménykimutatás, mérleg, cash flow kimutatás, sajáttőke-változás kimutatás). Ugyanakkor a következő, 2022-es pénzügyi évtől már a kiegészítő mellékletben is jelölni kell a főbb információkat.

Mit jelent az ESEF a gyakorlatban?

Az egységes formátum létrehozásának tulajdonképpen előfeltétele, hogy a tőzsdei társaságok azonos számviteli elvek szerint állítsák össze pénzügyi kimutatásaikat. Európában a szabályozott piacokra bevezetett társaságok az IFRS (International Financial Reporting Standards – Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Sztenderdek) számviteli szabályait alkalmazzák.

Az éves jelentés közzétételekor a társaságoknak az alábbiakat kell követniük:

  1. Az éves jelentés XHTML (eXtensible HyperText Markup Language – bővíthető hipertext jelölőnyelv) formátumban való közzététele. A formátum segítsé-gével a jelentést egyszerű internetes böngészővel (pl.: Google Chrome) is lehet olvasni. Első ránézésre úgy néz ki, mint egy pdf formátumú fájl.
  2. XBRL (eXtensible Business Reporting Language – bővíthető üzleti jelentési nyelv). Konszolidált pénzügyi kimutatások esetén XBRL címkék (tagek) használata az egységes IFRS címkék (taxonómia szótár) használatával, a pénzügyi kimutatások minden egyes sorára (pl.: eredménykimutatás: árbevétel, mérleg: eszközök stb.), amik az XHTML dokumentumba kerülnek beágyazásra. Ezt úgy lehet elképzelni, hogy a pénzügyi kimutatásokban minden egyes sor minden értékéhez különböző tulajdonságokat (címkéket) rendelünk. Például, ha a társaságunk 2021-es árbevétele 100 millió forint volt, akkor a beszámolóban az ehhez kapcsolódó összes tulajdonság (eredménykimutatás-sor: árbevétel, időszak, pénznem) hozzá lesz rendelve, melyet elektronikusan – akár programok is – olvasni tudnak. Ezen felül nemcsak az egyes sorokban lévő számokhoz tartozó címkéket kell megadni, hanem az azok közötti összefüggéseket is: tehát az XBRL használata ellenőrzésre is alkalmas. Egyszerű példával élve, ha 100 millió forint árbevétel mellett 80 millió forint költség szerepel az eredmény-kimutatásban, akkor az eredménysornál hiba fog keletkezni, ha nem (100-80=) 20-at adunk meg értéknek. Könnyen elképzelhető, hogy mind a négy kötelező pénzügyi kimutatás címkézése után a társaság akár száz gondosan kiválasztott címkét is felhasznál, és ezek között számos összefüggést rögzít az ESEF formátum létrehozása során.
  3. Az éves jelentés közzététele egy előre meghatározott mappastruktúrában, (zip formátumú fájlként) törté-nik, ami tartalmazza (i) az 1-es pontban szereplő XHTML fájlt, (ii) az IFRS címkéket (taxonómia szótárat) és az (iii) adott cég címkézésére vonatkozó adatokat (címkék, összefüggések stb.)

Miért (lehet) előnyös?

A pénzügyi beszámolási formátum összehangolása az EU szabályozott piacain elősegítheti, hogy az éves pénzügyi beszámolókból kinyerhető információk a tőzsdei társaságok érintettjei számára (elemzők, befektetők, hitelezők stb.) könnyen elérhetők legyenek ugyanabban a sztenderdizált és összehasonlítható formában. Ezen felül az ellenőrzési lehetőség segíti a társaságot a beszámolási folyamatban, hiszen rámu-tathat azokra a pontokra, ahol az adott kimutatásban esetleg még nem pontosan szerepelnek az adatok.

Kitekintés

Az ESEF formátum igazi „tesztje” valószínűleg akkor lesz, amikor a 2022. pénzügyi évre vonatkozóan már a könyvvizsgálati folyamat is ellenőrizni fogja annak megfelelő használatát, hiszen ettől kezdve a jelentés olvasói (különböző érintettek) abban is biztosak lehetnek majd, hogy minden sorra a megfelelő címkék kerültek kiválasztásra. Az pedig majd várhatóan csak közép-hosszú távon fog kiderülni, hogy az EU és az ESMA ezen törekvése beváltja-e a hozzá fűzött remé-nyeket. S bár az ESEF formátum létrehozása mostantól minden tőzsdére lépni kívánó társaság képzeletbeli feladatlistájára rá fog kerülni, azt már a 2021-es tőzs-dei jelentésekből látjuk, hogy a feladat kivitelezhető.