VÁLTOZÁS A TŐZSDEI CÉGEK ÉVES JELENTÉSEINEK ELKÉSZÍTÉSEKOR
A TŐZSDEI TÁRSASÁGOKNAK IDÉN ÁPRILISBAN ELŐSZÖR, A 2021-ES PÉNZÜGYI ÉVRE VONATKOZÓAN MÁR ELEKTRONIKUSAN IS OLVASHATÓ FORMÁTUMBAN KELLETT KÖZZÉTENNI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIT AZ ÉVES JELENTÉSÜKBEN. SŐT, A 2022-ES PÉNZÜGYI ÉVTŐL VÁRHATÓAN A KÖNYVVIZSGÁLÓK IS ELLENŐRIZNI FOGJÁK A FORMÁTUM MEGFELELŐ HASZNÁLATÁT. HOGYAN JUTOTTUNK EL ODÁIG, HOGY A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDÉN (BÉT) IS ALKALMAZNI KELL A FORMÁTUMOT, ÉS MIT JELENT EZ A GYAKORLATBAN EGY TÁRSASÁG ÉVES JELENTÉSÉRE VONATKOZÓAN? KI ÖRÜLHET A FORMÁTUM BEVEZETÉSÉNEK?
Hogyan jött létre?
Az ESEF (European Single Electronic Format – Európai Egységes Elektronikus Formátum) azt a célt szolgálja, hogy az EU szabályozott piacain (Magyarországon a BÉT-en a részvények standard és a prémium kategóriái tartoznak ide) a társaságok olyan egységes beszámolási formát alkalmazzanak, ami mindenki (ez itt tényleg bárkire vonatkozhat, hiszen publikusak a közzétett pénzügyi beszámolók) számára ugyanolyan könnyen, elektronikusan (gépek által) is olvasható. Magát az ESEF formátumot az ESMA (European Securities and Markets Authority – Európai Értékpapír-piaci Hatóság) tervezte meg, amely az EU transzparencia irányelve alapján lett megbízva azzal a feladattal, hogy alakítsa ki a szabályozás technikai sztenderdjeit (RTS – regulatory technical standards), így segítve elő a társaságok beszámolóinak egyszerű hozzáférhetőségét és azok összehasonlíthatóságát. Az ESMA először 2015-ben tett közzé a piaci szereplők felé konzultációra anyagot, majd további egyeztetések után 2017 végén publikálták a végleges iránymutatásokat.
Hogyan alakult az időzítés, és milyen információkra vonatkozik?
Eredetileg a 2020. január 1. után kezdődő pénzügyi évekre vonatkozóan vezették be a szabályozást az EU-ban, ugyanakkor a koronavírus-járványra való tekintettel további egy évvel volt lehetősége a nemzeti szabályozó szerveknek kitolni a határidőt, így a BÉT-en is, több más országhoz hasonlóan, csak a 2021-es pénzügyi évre volt szükséges először elkészíteni az ESEF formátumot. Ez idén első körben a négy fő pénz-ügyi kimutatásra vonatkozott (eredménykimutatás, mérleg, cash flow kimutatás, sajáttőke-változás kimutatás). Ugyanakkor a következő, 2022-es pénzügyi évtől már a kiegészítő mellékletben is jelölni kell a főbb információkat.
Mit jelent az ESEF a gyakorlatban?
Az egységes formátum létrehozásának tulajdonképpen előfeltétele, hogy a tőzsdei társaságok azonos számviteli elvek szerint állítsák össze pénzügyi kimutatásaikat. Európában a szabályozott piacokra bevezetett társaságok az IFRS (International Financial Reporting Standards – Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Sztenderdek) számviteli szabályait alkalmazzák.
Az éves jelentés közzétételekor a társaságoknak az alábbiakat kell követniük:
- Az éves jelentés XHTML (eXtensible HyperText Markup Language – bővíthető hipertext jelölőnyelv) formátumban való közzététele. A formátum segítsé-gével a jelentést egyszerű internetes böngészővel (pl.: Google Chrome) is lehet olvasni. Első ránézésre úgy néz ki, mint egy pdf formátumú fájl.
- XBRL (eXtensible Business Reporting Language – bővíthető üzleti jelentési nyelv). Konszolidált pénzügyi kimutatások esetén XBRL címkék (tagek) használata az egységes IFRS címkék (taxonómia szótár) használatával, a pénzügyi kimutatások minden egyes sorára (pl.: eredménykimutatás: árbevétel, mérleg: eszközök stb.), amik az XHTML dokumentumba kerülnek beágyazásra. Ezt úgy lehet elképzelni, hogy a pénzügyi kimutatásokban minden egyes sor minden értékéhez különböző tulajdonságokat (címkéket) rendelünk. Például, ha a társaságunk 2021-es árbevétele 100 millió forint volt, akkor a beszámolóban az ehhez kapcsolódó összes tulajdonság (eredménykimutatás-sor: árbevétel, időszak, pénznem) hozzá lesz rendelve, melyet elektronikusan – akár programok is – olvasni tudnak. Ezen felül nemcsak az egyes sorokban lévő számokhoz tartozó címkéket kell megadni, hanem az azok közötti összefüggéseket is: tehát az XBRL használata ellenőrzésre is alkalmas. Egyszerű példával élve, ha 100 millió forint árbevétel mellett 80 millió forint költség szerepel az eredmény-kimutatásban, akkor az eredménysornál hiba fog keletkezni, ha nem (100-80=) 20-at adunk meg értéknek. Könnyen elképzelhető, hogy mind a négy kötelező pénzügyi kimutatás címkézése után a társaság akár száz gondosan kiválasztott címkét is felhasznál, és ezek között számos összefüggést rögzít az ESEF formátum létrehozása során.
- Az éves jelentés közzététele egy előre meghatározott mappastruktúrában, (zip formátumú fájlként) törté-nik, ami tartalmazza (i) az 1-es pontban szereplő XHTML fájlt, (ii) az IFRS címkéket (taxonómia szótárat) és az (iii) adott cég címkézésére vonatkozó adatokat (címkék, összefüggések stb.)
Miért (lehet) előnyös?
A pénzügyi beszámolási formátum összehangolása az EU szabályozott piacain elősegítheti, hogy az éves pénzügyi beszámolókból kinyerhető információk a tőzsdei társaságok érintettjei számára (elemzők, befektetők, hitelezők stb.) könnyen elérhetők legyenek ugyanabban a sztenderdizált és összehasonlítható formában. Ezen felül az ellenőrzési lehetőség segíti a társaságot a beszámolási folyamatban, hiszen rámu-tathat azokra a pontokra, ahol az adott kimutatásban esetleg még nem pontosan szerepelnek az adatok.
Kitekintés
Az ESEF formátum igazi „tesztje” valószínűleg akkor lesz, amikor a 2022. pénzügyi évre vonatkozóan már a könyvvizsgálati folyamat is ellenőrizni fogja annak megfelelő használatát, hiszen ettől kezdve a jelentés olvasói (különböző érintettek) abban is biztosak lehetnek majd, hogy minden sorra a megfelelő címkék kerültek kiválasztásra. Az pedig majd várhatóan csak közép-hosszú távon fog kiderülni, hogy az EU és az ESMA ezen törekvése beváltja-e a hozzá fűzött remé-nyeket. S bár az ESEF formátum létrehozása mostantól minden tőzsdére lépni kívánó társaság képzeletbeli feladatlistájára rá fog kerülni, azt már a 2021-es tőzs-dei jelentésekből látjuk, hogy a feladat kivitelezhető.