cegertek_84_07CÉGÁTALAKÍTÁSOK, CÉGFELVÁSÁRLÁSOK SORÁN SOKSZOR KELL VÉGREHAJTANI OLYAN RESTRUKTURÁLÁST, AMELYBEN NEM VAGYONI HOZZÁJÁRULÁS, APPORT ÚTJÁN TŐKÉSÍTENEK FEL EGY VÁLLALATOT. AZ APPORTRA VONATKOZÓ ÁFA SZABÁLYOK ÉS A PTK. SZABÁLYAINAK ÖSSZEVETÉSÉBŐL KÉT SZEMPONTOT VIZSGÁLUNK.

Az apport fogalma a Ptk-ban

A Ptk. értelmében az apport (nem vagyoni hozzájárulás) a jogi személyek, illetve gazdasági társaságok tőkeellátásának egyik módja. Gazdasági társaságok esetében az apportálás során a társaság tagjai, részvényesei nem pénzt, hanem (a) eszközöket (dolgokat), (b) vagyoni értékű jogokat (pl. szellemi alkotásokat), vagy (c) az adós által elismert, vagy bíróság által jogerősen megítélt követeléseket ruháznak át a társaságra, és ezzel növelik a társaság vagyonát (tőkéjét). Az apportálás a részvényes és a társaság közötti átruházási jogcímnek minősül, és gyakran apportálási, vagyonjuttatási szerződés kötésével történik.

Az ÁFA törvény

Az ÁFA tv. értelmében az apport nyújtsa nem eredményez ÁFA fizetési kötelezettséget, ha az apportot kapó társaság (a) belföldi adóalany, (b) kötelezettséget vállal arra, hogy az ÁFA tekintetében jogutódként felel és (c) adóalanyisága (pl. személyes ÁFA mentesség miatt) nem korlátozza az ÁFA jogutódként történő megfizetését. Ha az apport megfelel ezen ezeknek a feltételeknek, akkor az átruházás – a felek választása esetén – nem eredményez ÁFA fizetési kötelezettséget.

Szerződésátruházás és apport

Az apport tárgyaira vonatkozó Ptk. szabályok pontosan rögzítik, mi lehet az apport, azaz az átruházása tárgya. A felsorolásban nem szerepel a szerződés, jóllehet az új Ptk. kifejezetten bevezette a szerződésátruházás fogalmát. Így a szerződés valamennyi jogosultsággal és kötelezettséggel, teljes egészében átruházható a szerződő felek között, de nem apportálható. Egy szerződés átruházása nem lehet apport tárgya, ugyanakkor a szerződéses pozíció (amennyiben az vagyoni értékkel bír) minősülhet olyan vagyoni értékű jognak, ami már apportálható. Ebben az esetben a szerződésből származó jog már lehet apport tárgya, míg a vagyoni jog „nélküli” szerződés az apporttal egyidejűleg átruházásra kerülhet. Az ÁFA törvény szempontjából kérdéses, hogy a szerződésátruházás ilyen esetben milyen ellenértéken, vételáron történhet, egyáltalán felmerül-e ellenérték, és ÁFA fizetési kötelezettség, hiszen a szerződés értékét az apport keretében a két fél már átruházta egymás között. Polgári jogi szempontból védhető, hogy ilyenkor a szerződésátruházás névleges értéken (pl. 1 forintért) történjen. Az adójogi megítélésnél azonban kérdéses, hogy az apporthoz kapcsolódó szerződésátruházás ilyen árazásával minimálisra csökkenthető-e az ÁFA fizetési kötelezettség. Követelések apportjával kapcsolatban van olyan adóhatósági iránymutatás, ami az apport esetén a követelésekért kapott társasági részesedést (részvényt, üzletrészt) tekinti az apport ellenértékének, elképzelhető lenne ezért olyan értelmezés is, ami ezt az értéket veszi figyelembe a szerződésátruházás esetében is. Adóhatósági iránymutatás, illetve bírósági döntés hiányában ez a kérdés jelenleg nem dönthető el egyértelműen.

Jogutódlás és tranzakciós felelősség

Ha az apportra egy M&A tranzakciót megelőző restrukturálás miatt kerül sor (azaz a céltársaságot tőkésíti fel az eladó az eladás előtt), úgy az ÁFA tv. rendelkezéseiből két dolog következik. Ha az apport során az eladó él az ÁFA tv. szerinti kedvezménnyel, úgy a céltársaság megvételével a vevő az adóügyi elévülési időn belül minden ÁFA kötelezettség tekintetében jogutóddá válik, míg az eladó (apportáló) ugyanezen időn belül egyetemlegesen felel a céltársasággal az ÁFA-val kapcsolatos követelésekért. Amennyiben az apport ÁFA mentességének kedvezményét az eladó ki akarja használni, úgy valószínű, hogy a vevő az apportált eszközökkel és jogokkal kapcsolatos minden historikus ÁFA követelésre feltétlen fizetési garanciát (indemnity) kér az eladótól. Tranzakciós szempontból ezért minden ilyen átstrukturálás csak a vevő és az eladó előzetes megállapodásán alapulhat.

Lendvai András
partner
Lendvai És Társai Ügyvédi Társulás
andras.lendvai@lendvaipartners.com