ELGONDOLKOZOTT MÁR CÉGE ÉRTÉKÉN? SZERETNE A PRIVÁT TOP 100 TAGJA LENNI? GONDOLKODOTT MÁR AZON, HOGYAN TUDNA A LISTÁBA BEKERÜLNI CÉGÉVEL?

 

 

 

Egy új megközelítés

Az IMAP nemzetközi hálózaton belüli angol partner-cégünk, az Assay Corporate Finance egy új módszertant dolgozott ki a vállalatok értékének maxi-malizálására. A módszertan használatára kizárólagos jogosultságot kaptunk Magyarországon. A módszertan a vállalatok olyan nem pénzügyi jellemzőire helyezi a hangsúlyt, amelyek egy befektető szemében kulcsfon-tosságúak, és jelentős hatással vannak a cég értékelésére. A cégtulajdonosok azonban gyakran megfeledkeznek ezekről a tényezőkről, és szinte kizárólag a pénzügyi eredményességre fókuszálnak. Ennek következtében cégük nem ér annyit, amennyi potenciálisan benne van bizonyos lépések megtétele esetén.

Cégértékelési egyszeregy

A leggyakrabban használt cégértékelési megközelítés a szorzószámos értékelés, mely a következő, egyszerű képlettel írható le:

V = P x M

Vagyis a vállalatértéket (V) a társaság eredményének (P) és az iparági szorzószámnak (M) a szorzataként határozhatjuk meg. Tehát, ha egy cég EBITDA-ja 100 millió Ft és az iparági EBITDA szorzószám pedig 5, akkor a cég értéke 500 millió Ft.

Az értékelésnél felhasznált eredmény alapvetően retrospektív, a társaság múltbeli teljesítményét értékeli. Az értékelést végzők többnyire a legutóbbi lezárt év eredményéből vagy az utóbbi 3-5 év átlagából indulnak ki. A szorzószám ezzel szemben jövőorientált: minél magasabb a társaság jövőbeli várható eredménye, annál nagyobb szorzót hajlandó egy potenciális vevő megfizetni. Minél nagyobb a bizonytalanság a jövőbeli nyereség körül, annál alacsonyabbat.

Cégeladási megbízásaink során gyakran azt tapasztaljuk ügyfeleinknél, hogy a szorzás két tényezője közül főként az eredményre fókuszálnak, amikor az értékről gondolkodnak. Ez természetes, hiszen a napi működés során ez az egyik első számú cél: minél magasabb eredmény elérése minél jobb fedezet mellett. A szorzószámról inkább csak elképzeléseik vannak, mely elképzelések sem feltétlenül megalapozottak.

Iparági sztenderdek

A CMBP sok évre visszatekintő tranzakciós tapasztalata és kutatásaink azt bizonyítják, hogy minden iparágban meghatározható egy olyan szorzószám, amit sztenderdnek tekinthetünk, „hüvelykujj-szabályként” használhatunk. Az adott szektorban hasonló piaci részesedéssel, profitabilitással rendelkező vállalatokat ugyanazon iparági sztenderd szorzószám alapján értékeljük. Azonban ettől a sztenderd szorzótól gyakran eltérnek a cégek értékelései tranzakciók kapcsán, akár negatív, akár pozitív irányba. Vegyük górcső alá ezeket a negatív és pozitív eltéréseket!

Üzleti kockázatok

A negatív eltérések alapvetően olyan üzleti kockázatokból fakadnak, amelyek bizonytalanná teszik a vállalat jövőbeli nyereségességét. Ilyen kockázat lehet például a munkavállalói bérnyomás. Ha azzal szembesül egy potenciális befektető, hogy a jövőben csak folyamatos béremelésekkel tudja megtartani a munkavállalókat, ami által csökkenni fog a vállalat eredményessége, akkor a sztenderdnél alacsonyabb szorzót lesz hajlandó csak fizetni.

Gyakori példa a tulajdonostól független menedzsment hiánya is. Munkánk során számos olyan társasággal találkozunk, ahol a tulajdonos ügyvezetői feladatokat lát el, a vállalat legfontosabb vevőivel neki van személyes kapcsolata, a vállalati tudás jelentős része kizárólag az ő fejében van, tehát kulcsembernek számít a vállalkozás működtetésében. Ha egy ilyen tulajdonos kiszáll a cég működéséből, az szintén nagyon bizonytalanná teszi a vállalat jövőbeli nyereségességét. Ez komoly negatív tényező cégértékeléskor.

Képességek és nem pénzügyi erőforrások

A vállalatoknak számos olyan képességei és erőforrásai lehetnek, amelyek nincsenek megfelelően kiaknázva, talán nem is ismerte még fel a cég vezetése, hogy esetleg egy másik vállalat kezében, annak képességeivel összekapcsolva még nagyobb lehet a bevételgeneráló potenciálja. Lehetséges, hogy a cég működése során még nem is termeltek bevételt, de a jövőben feltehetően fognak. Ezek a képességek és nem pénzügyi erőforrások bizonyos befektetők számára nagyon értékesek lehetnek, amiért az iparági sztenderd szorzónál többet is hajlandóak megfizetni. Nem véletlen, hogy a Facebook 2012-ben egymilliárd dollárért vette meg az akkor árbevétellel alig rendelkező Instagram képmegosztó applikációt. A Facebook számára itt az értéket nem az Instagram pénzügyi teljesítménye, hanem az óriási felhasználóbázisa jelentette.

A Tőkeérték Növelő Stratégia

A Tőkeérték Növelő Stratégia kialakításának fő célja, hogy ráirányítsa a cégtulajdonosok figyelmét azokra az üzleti kockázatokra, melyek csökkentik egy cég értékét, valamint azokra a vállalati képességekre és nem pénzügyi erőforrásokra, amelyeket talán még fel sem ismertek, azonban nagyon vonzóak lehetnek a befektetők számára, és növelik a vállalatok értékét.

A Tőkeérték Növelő Stratégia kialakítása három lépésben foglalható össze:

  • 1. lépés: értékelés a mai napra

Egy elemzés keretében megállapítjuk, hogy az Ön társasága hol helyezkedik el az iparági sztenderdhez képest. Ennek az eredménye egy előzetes értékelés, amely egy képet ad cégének jelenlegi értékéről.

  • 2. lépés: az elérhető vállalatérték meghatározása

Annak az értéktartománynak a megállapítása, amit az előzetes értékeléshez viszonyítva el lehet érni javító lépések megtételével.

  • 3. lépés: a Tőkeérték Növelő Stratégia megtervezése

Azon üzleti kockázatok, valamint vállalati képességek és nem pénzügyi erőforrások azonosítása és elemzése, melyek befolyással bírnak társaságának az értékére, valamint olyan projektek meghatározása, amelyekkel a kockázatok kiküszöbölhetőek, a képességek pedig erősíthetőek.

Kezdje el most!

Tapasztalataink szerint a Tőkeérték Növelő Stratégia projektjei gyakran 3-5 éves kifutásúak. Éppen ezért érdemes azonnal belekezdeni a projektekbe, hogy látható időn belül érezhető legyen a hatásuk. Ha érdeklik a részletek, szívesen állunk rendelkezésére, hogy egy beszélgetés keretében további részleteket is bemutassunk.

Nagy Kálmán
ügyvezető igazgató
Concorde MB Partners
kalman.nagy@cmbp.hu