ÉVEK ÓTA ELKÉSZÍTJÜK AZT AZ ELEMZÉSÜNKET, MELYBEN TÖBB TRANZAKCIÓS ADATBÁZIS ADATAIT ÖSSZESZEDVE VIZSGÁLJUK MEG AZ ELŐZŐ ÉV HAZAI TRANZAKCIÓS PIACÁT. A SPECIÁLIS 2020-AS ÉVBEN AZ ELŐZŐ ÉVEKHEZ KÉPEST KEVESEBB TRANZAKCIÓ TÖRTÉNT, DE NAGY VISSZAESÉS AZ INGATLANOK ÉS A KISEBBSÉGI TŐKEBEFEKTETÉSEK TERÜLETÉN VOLT MEGFIGYELHETŐ. A HAZAI KÖZÉP-ÉS NAGYVÁLLALATOKAT ÉRINTŐ TRANZAKCIÓK TEKINTETÉBEN VISZONT NAGYON KOMOLY EMELKEDÉS TÖRTÉNT. A HAZAI INDÍTTATÁSÚ TŐKE-KIFEKTETÉS DARABSZÁMA VISZONT CSÖKKENT. MI VOLT A HELYZET A 2021-ES ÉVBEN? HÁNY MAGYAR VONATKOZÁSÚ TRANZAKCIÓ TÖRTÉNT TAVALY?

 

Az elmúlt hetekben az előző évekhez hasonlóan a lehető legrészletesebben kielemeztük a 2021-es év hazai tranzakcióit. Igyekeztünk a legteljesebb adatbázisból kiindulni, ezért négy szolgáltatónak, a Zephyrnek, a Refinitivnek, a Mergermarketnek és az EMIS-nek az adatbázisaiból is letöltöttük a releváns adatokat. A duplikációk kiszűrése után kiderült: 2021-ben kissé növekedett a hazai tranzakciók száma; míg 2018-ban 276, 2019-ben 249, 2020-ban csak 246 darab, 2021-ben 250 tranzakció történt az országban!

 

De milyen típusúak is voltak ezek a tranzakciók? Vegyük sorra a korábbi tranzakciós kategóriákat. Ahogy látni fogjuk, hatalmas átrendeződés történt a tranzakciók összetételében.

 

  1. Külföldi tranzakciók hazai lába: 31 tranzakció volt a 2020-as és a 2019-es 21 és a 2018-as 11 ügylettel szemben. 2021-ben tehát jelentősen megugrott azoknak a tranzakcióknak a száma, amikor egy nagy nemzetközi tranzakció keretében a helyi cég is elkelt; ezek tipikusan nem a helyi cégek által vezérelt tranzakciók voltak (például: az Alpla Werke Alwin Lehner GmbH megvette a Wolf Plastics-ot, aminek keretében a Wolf Plastics hazai gyára is eladásra került). Ez a trend megfelel azon nemzet-közi megfigyelésnek, hogy 2021-ben globálisan is sok tranzakció történt 2020-hoz képest.

 

  1. Kisebbségi részesedésvásárlás és tőkeemelés: jelentős növekedéssel 62 darab tranzakcióra nőtt.

A kisebbségi részesedésvásárlással végrehajtott tranzakciók reneszánsza 2019-ben volt, amikor 90 darab körüli ügyletszámot jelenthettünk ebben a kategóriában. Ez 2020-ban lecsökkent 46-ra, majd 2021-ben ismét emelkedett 62-re. Ezek az ügyek tipikusan start-upokat, illetve kezdeti fázisban lévő, nagy növekedésű cégeket érintettek, nem pedig klasszikus, hagyományos iparági hazai közép- és nagyvállalatokat.

 

  1. Ismét jelentősen bővült az ingatlanpiaci tranzakciók száma is: 2021-ben 28 ingatlanpiaci tranzakció volt, a 2020-as 21-gyel, a 2019-es 41-gyel és a 2018-as 60-nal szemben. 2020-ban szemmel láthatólag a Covid nagy vesztese az ingatlanpiac volt – ehhez képest a piac 2021-re kissé magára talált.

 

  1. Tranzakciók speciális iparágakban (energetika, pénzügyi szektor és média): kis növekedés volt megfigyelhető, 33 tranzakció, a 2020-as 26, a 2019-es 29-cel és a 2018-as 38 ügylettel szemben. 2021-ben az energetika területén különösen megújuló projektekkel kapcsolatos tranzakciókat láttunk (ezen belül is jelentős volt a napelemparkokat érintő tranzakciók száma), valamint az MVM-E.On ügy kapcsán megtörtént ügyleteket. A pénzügyi szektorban a Magyar Bankholding kialakulása körüli tranzakciók és a biztosítási piac átalakulása eredményezett komolyabb tranzakciószámot.

 

  1. Hazai közép- és nagyvállalatokat érintő tranzakciók: a 2020-as elemszám-növekedés után viszonylag jelentős tranzakciószám-csökkenés figyelhető meg. 2021-ben 80 tranzakció volt, ami a 2020-ban lezajlott 95 darab tranzakcióhoz képes markáns csökkenés. Ezen belül kissé meglepő, hogy jelentősen bővült a külföldiek cégvásárlása (28 esetben volt külföldi vevő, ez jelentősen meghaladja a 2019-es és 2020-as 19-es és 2018-as 23-as esetszámot), viszont jelentősen visszaesett a hazai cégvásárlási kereslet – míg 2020-ban 76 esetben szerepeltek hazai vevők, 2021-ben csak 45 alkalommal. Szerintünk ez az a kör, ami igazából jelzi, hogy mekkora is volt az a tranzakciószám, ami valójában releváns a hazai tulajdonú kis-, közép- és nagyvállalatoknak generációváltás, illetve átöröklés szempontjából.

A helyzet két szempontból is érdekes, illetve komoly üzeneteket is hordoz magában a generációváltásra készülőknek:

 

  1. Az, hogy csökkent a tranzakciós darabszám, figyelmeztető jel lehet a vásárlói érdeklődés lanyhulása szempontjából, hiszen ne feledjük, hogy a 2021-es év még háború nélküli időszak volt, ráadásul kirívóan alacsony kamatkörnyezetben. Mindkét dolog megváltozott 2022-re; ha ezek szerint az adatok szerint csökkent a befektetési kereslet 2021-ben, akkor 2022-ben várhatóan tovább fog csökkenni.
  2. Bár a hazai vevők többen vannak, megerősödtek a külföldi vásárlók, de ettől még a hazai vásárlók többségének ténye aláhúzza, hogy a Concorde MB Partners által előszeretettel kezelt témák, az iparágakon belüli koncentráció, a menedzsmentek vásárlása és a külső befektető-menedzserek cégvásárlása előtérben maradtak.
  3. A nagyjából ezer hazai magántulajdonban lévő közép-és nagyvállalat, illetve a sok ezer kis- és középvállalat számosságának tükrében mind a 76 tranzakció, mind pedig a sokuk számára inkább releváns hazai tranzakció (azaz ahol a független menedzsment hiánya kevésbé fájó) 52-es darabszáma viszonylag alacsony. Azaz: a generációváltás tranzakciós oldalról bár elindult, de a nagy hullámok még váratnak magukra.

 

Érdekesség még, hogy jelentős növekedéssel, hét esetben is magyar vásárló vásárolt külföldi eladótól (ide tartozik a 4ig két tranzakciója, aminek keretében megvásárolta a Digit és az Invitelt, a tranzakció, aminek keretében hazai magánbefektetők megvásárolták a Fonyódi Vizet, illetve amikor hazai magánbefektetői körök megvásárolták a legnagyobb hazai biomeggyest, valamint az Abus darukkal foglalkozó Schneider Kft.-t). A 2020-ban ez a szám négy, 2019-ben pedig hét volt.

 

Mi mindebből a tanulság? Egyrészt az, hogy minden magyar vállalkozó, aki generációváltáson gondolkodik, vagy azzal szembesül, és családon belül ezt nem tudja megoldani, azonnal el kell gondolkodnia a független felsővezető kinevezésén/kinevelésén. A másik pedig az, hogy az ilyen helyzetben lévő vállalkozóknak szembesülniük kell azzal, hogy a leginkább reális szcenárió a Management-Buy-In, azaz a menedzserek által vezetett és végrehajtott tranzakció. Ezek olyan ügyek, melyekben a Concorde MB Partners közvetítőként nagyon aktívan és egyre sikeresebben vesz részt az utóbbi években.

 

 

Külföldi kilépés

 

Elemzésünk kitért arra is, hogy magyar cégek milyen módon léptek ki külföldre. Itt jelentős bővülés figyelhető meg, 44 esetben csinált magyar cég külföldi befektetést, szemben a 2020-as 26-tal, a 2019-es 32-vel és a 2018-as 37-tel, melyben magyar cég jelent meg vevőként.

  1. A 4ig hat jelentősebb külföldi eszközt vásárolt.
  2. A B+N öt országban vette át az ISS operációját.
  3. Tíz esetben hazai befektetési alap vásárolt céget külföldön (Lead Ventures, Day 1 Capital és társaik).
  4. 2021-ben tizenkét ingatlanos tranzakció volt magyarok által külföldön végrehajtva.
  5. Az OTP, a MOL és a szallas.hu négy nemzetközi tranzakciót hajtottak végre.
  6. Egyéb cégek és privát befektetők hat további tranzakciót hajtottak végre.

 

Voltak tehát tranzakciók, mely során hazai cégek léptek külföldre – de azért látszik, hogy ez az irány jóval kevésbé frekventált a hazai, belső iránynál, és néhány nagy szereplő által dominált. Jó hír, hogy mi magunk is egyre többet vagyunk ilyen folyamatokba bevonva, mely jel lehet arra, hogy lesz ezen a téren is fejlődés.

City traffic of future