Laura Tsuival, az IMAP kínai tanácsadó cégének, az InterChina Consultingnak alelnökével beszélgettünk arról, hogy milyen befektetési lehetőségek vannak most Kínában, illetve a kínai cégek hogyan tudják kihasználni szinte már legendássá vált tőkehelyzetüket külföldön.


Mióta dolgozik a cégfelvásárlási piacon?
Immár 1998 óta dolgozom az InterChina-nál, ami 1994-ben alakult. A céggel együtt éltem át az elmúlt 10 év kínai felemelekdését, ami egy igazán érdekes időszak volt. Először Pekingben, majd Sanghajban dolgoztam, ezután Madridba tehettem át székhelyemet, most pedig Olaszországban képviselem a céget, de júliustól visszatérek Sanghajba. Az első felvásárlási ügyletet 2001-ben sikerült lebonyolítanom. Egy spanyol élelmiszeripari cégnek segítettünk a teljes gyártókapacitás kialakításában. Ez egészen a kínai partner megtalálásától, a hátástanulmányok elvégzésén és az értékeléseken át, az ügylet lezárásáig tartott. Sok minden megváltozott azóta…

Hogyan változtatta meg a mostani gazdasági helyzet a kínai vállalatok viszonyát a ki- és felvásárlásokkal kapcsolatban?
A kínai cégek most sokkal inkább nyitottak az ilyen ügyletekre, miközben a vételárat is a reális alapon készülő értékeléseken belül lehet tartani. Korábban a cégek, amelyeket megkerestünk, rendkívül optimisták voltak jövőbeni fejlődésüket illetően, hiszen az elmúlt 20 év fejlődési pályája azt mondatta velük, hogy az aktuális eredmények tovább fognak javulni. A kínai vállalkozások mindegyikére igaz, hogy megalakulásuk óta folyamatos volt a növekedés, melynek csak mértéke lassult átmenetileg például az ázsiai válság vagy a SARS vírus elterjedése idején. Tavaly októbertől viszont teljesen más a helyzet. A cégtulajdonosok most új leckét kaptak: a gazdasági folyamatok törvényszerű ciklikusságát kell megtanulniuk, ami azzal is jár, hogy el kell ismerni: egyedül, stratégiai partnerek nélkül nem könnyű a túlélés. Szintén fontos lecke a tulajdonosoknak, hogy be kell látni: a kiválasztott örökös nem biztos, hogy képes megbirkózni a válság kihívásaival. Egyszóval: a gazdasági válság változást hoz a cégtulajdonosok magabiztos mentalitásában. Most mindenki nyitott arra, hogy szakmai vagy pénzügyi befektetőt vonjon be vállalkozásába, de az eladástól sem zárkóznak el. Tehát könnyebbé vált a kínai cégek megvásárlása.

A gazdasági válság milyen hatással volt a külföldre irányuló kínai befektetésekre?
Kínában a kormányzat nagy mértékben támogatja a külföldre irányuló befektetéseket. A tipikusan támogatott befektetési területek közé tartozik a bányászat (energiahordozók, nyersanyagok, stb.), az információs technológia, a márka felvásárlás és a kereskedelmi csatornák megszerzése. A kormány támogatása hatékonyan fogja katalizálni az ügyletek megvalósítását. Mindezzel együtt a befektetői bizalom a kínaiak és a külföldiek részéről is gyenge. Azt tapasztaljuk, hogy sok befektető az utolsó pillanatban áll el a tranzakciótól. Sokan várnak jobb időkre. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a multinacionális cégek aktivitása elsősorban az élelmiszeriparban és az egészségügyben, gyógyszeriparban felerősödni látszik. Az erős kínai cégek különösen a jó tőkehelyzetben lévő szektorokban keresik a befektetési lehetőségeket.

Tavalyhoz képest mekkora a változás a cégek aktivitásában?
A válságot megelőzően a felvásárlási piac dübörgött Kínában. Mind a tranzakciók száma, mind volumene folyamatosan emelkedett. Az utóbbi időszakban újdonságnak számított, hogy a kínai protekcionizmus rendkívüli mértékben felerősödött az ellátás biztonságára hivatkozva. A válság következtében ez a hozzáállás csak kis mértékben fog változni. A nagyobb, jól bevezetett termékeket előállító cégeknél az akvizíció csak tüzetes vizsgálat, szigorú jóváhagyás után mehet végbe. Összefoglalva most az látható, hogy 2009-ben nem lesz könnyű ügyleteket zárni Kínában sem. Az idei évet azzal fogjuk főleg tölteni, hogy a jövőben megkötendő tranzakciókra készülünk elő.

Kínában inkább a helyi vagy a külföldi cégek határozzák meg a felvásárlási piacot?
Egyértelműen a kínai cégek közti felvásárlások, összeolvadások határozzák meg a piacot. Most az látszik, hogy ezeknek a tranzakcióknak az aránya tovább fog emelkedni. A kormány tisztában van azzal, hogy számos szektorban problémát fog okozni rövidesen a túltermelés. Ennek megfelelően előre meghatározott tervvel rendelkeznek, hogy sor kerüljön a konszolidációra. Ezek a szektorok például az autóipar, az acélipar, a vegyipar, a logisztikai szektor, a textilipar, gépipar és a hajógyártás. A konszoli-dációt a tőkeerős kínai cégek fogják felvásárlások útján végrehajtani. Elsősorban ez a kantonokon belül lezajló folyamat fogja most meghatározni a felvásárlási piacot Kínában.

Ha most valaki be akar lépni a kínai piacra, akkor a zöldmezős beruházás vagy a felvásárlás a jobb technika?
Mi mindenképp a felvásárlást ajánljuk a következő esetekben: azokban a szektorokban, ahol brand-építés szükséges; ott, ahol a monopólium-szerű vállalatok irányítják a piacot; azokban a szektorokban, ahol a túlterme-lés már most is tapasztalható; és végül ott, ahol a zöldme-zős beruházás túl sok időt venne igénybe a piacra lépéshez.

Mi a helyzet azokkal az érdeklődőkkel, akik exportra akarnak termelni?
A külföldi befektetők abban az esetben szinte kivétel nélkül a zöldmezős beruházást választják, ha otthon már kialakult, bejáratott piacaik vannak. Mi is ezt ajánljuk.

Nemrégiben egy fontos új jogszabályt fogadtak el Kínában, ami alapjaiban érinti a felvásárlási piacot.
Igen. Augusztusban lépett hatályba a trösztellenes törvény, ami sok szempontból megnehezíti az ügyeletek lezárását. Erre jó példa a Coca-Cola próbálkozása, amit a végén nem engedélyeztek. Az amerikai óriás a Huiyuan Juice-t akarta megszerezni.

Volt eddig bármilyen tapasztalata régiónkból Kínába befektető vállalatokkal?
Egyelőre direkt kapcsolatunk még nem volt ilyen cégekkel, de közvetve már találkoztunk cseh és lengyel befektetőkkel. Úgy látjuk, hogy a régióból nem érkezik Kínába kirívóan sok vállalkozás.

Kínán belül most melyek a legnépszerűbb szektorok a befektetők körében?
Eddig a legtöbb ügylet az élelmiszeriparban történt. Az egyik legaktívabb felvásárló például a Qingdao Beer, amely lassan egész Kínára kiterjeszti tevékenységét. A már említett konszolidációs törekvések nyomán az acélipar is rendkívül kedvelt célpontnak mondható, de ezt a keresletet főleg a kormányzat generálja. A korábban nevesített szektorok az elkövetkezendő időszakban egytől-egyig népszerűek lesznek a kormányzat nyomására.

Mely európai országok számítanak most népszerűnek a kínai befektetők számára? 
Az Európába irányuló kínai keresletet napi szinten figyeljük, hiszen ügyleteink nagy része is itt történik. Európában a kínai cégek elsősorban az EU tagországaira koncentrálnak. A kedvencek közé tartozik Németország, Anglia és Franciaország. Ahogy korábban említettem a kínaiak leginkább a technológiai piacok, valamint olyan brandek iránt érdeklődnek, melyek mögé be tudják állítani gyártási kapacitásukat. A kínai cégek olyanok, mint a kínai családok: sok a megtakarítás. Ezt erősíti, hogy a kínai bankok is rendkívül likvidek, így a finanszírozással sincs sok gond. Szintén erősíti a cégek pozícióját, hogy a kínai kormány is támogatja őket a terjeszkedésben. Persze ez nem azt jelenti, hogy minden felvásárlási elképzelés megkapja a megfelelő segítséget. Általánosságban elmondható, hogy a kisebb cégek terjeszkedése ugyanolyan nehézségekbe ütközik, mint a külföldi versenytáraké. A nagyobb léptékű felvásárlásoknál viszont a kínai cégek nagyon erősek.

Ennek fényében, hogy látja a vállalat felvásárlási piacok globális jövőjét? A kínai cégek térnyerése mennyiben lesz meghatározó?
Kínában nem lesz túl nagy változás korábbiakhoz képest: a belső kereslet fogja hajtani a piacot a crossborder tranzakciók pedig csak kisebb szeletet hasítanak ki a teljes volumenből. Úgy látjuk ugyanakkor, hogy a kínai cégek még középtávon sem lesznek képesek, úgymond uralni a világ cégfelvásárlási piacát, ugyanis addig még hosszú időnek kell eltelnie, hogy a kínaiak fel tudják venni a versenyt a hagyományosan erős európai vagy amerikai versenytársakkal.

Az utóbbi időben önöknek sikerült ügyleteket zárniuk vagy a piac teljesen felszáradt?
Büszkék vagyunk rá, hogy az elmúlt hat hónapban két tranzakciónk is volt: egy gépipari és egy élelmiszeripari cég eladásában működhettünk közre. Mindkét esetben Kínában már jelenlévő multinacionális cégek terjesztették ki tevékenységüket.

És végül: mondana néhány szót családjáról, hobbijairól?
Házas vagyok, egy gyermekem van. Tipikus multikulturális család vagyunk: a férjem olasz. Ha van egy kis időm, akkor együtt vagyok a lányommal. Nagyon szeretünk festeni például. Hobbijaim közt első helyen van a futás, de nagyon szeretek kínai irodalmat is olvasni.