A HAZAI KÖZÉP- ÉS NAGYVÁLLALATOK ELŐRELÉPÉSÉHEZ A MAGYAR GAZDASÁG ÉS VÁSÁRLÓERŐ LIMITÁCIÓI MIATT ELŐBB-UTÓBB ELENGEDHETETLEN LESZ, HOGY NEMZETKÖZI PORONDRA LÉPJENEK AZOK. BÁR ILYENNEL KEVESEN PRÓBÁLKOZNAK (SIKERESEN), AZOK KÖZÜL, AKIK A TERMÉK- VAGY SZOLGÁLTATÁSEXPORTON TÚLLÉPNEK, LEGTÖBBEN LEGEGYSZERŰBBNEK A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOKAT TARTJÁK BEVEHETŐNEK ÜZLETI SZEMPONTBÓL. MÁSOK A KÖZEL-KELETI ORSZÁGOKAT, ESETLEG NYUGAT-EURÓPÁT, VAGY A TÁVOLI ÁZSIAI TERÜLETEKET VÁLASZTJÁK – AZ EGYES ORSZÁGOK TERÜLETI VAGY KULTURÁLIS KÖZELSÉGE, AZ GAZDASÁG MÉRETE ÉS AZ ÁLLAMPOLGÁROK EGYÉNI GAZDAGSÁGA MIATT, VAGY PEDIG EGYSZERŰEN AZÉRT, MERT EZEKRŐL AZ ORSZÁGOKRÓL ESETLEG SOKAT HALLUNK. KEVESEBB VÁLLALKOZÓBAN MERÜL FEL, HOGY KÖZÉP-ÁZSIÁBAN VANNAK OLYAN ORSZÁGOK, MELYEK GAZDASÁGA A JELEN PILLANATBAN KÖZEL ÁLL AHHOZ, AHONNAN A MAGYAR GAZDASÁG A 80-AS ÉVEKBEN ÉS A 90-ES ÉVEK ELEJÉN INDULT – AZ AZ ÚT, AMIN EZEK AZ ORSZÁGOK VÉGIGMENNEK MAJD, VÉLHETŐEN NAGYON HASONLÓ LESZ AHHOZ, AMI ITTHON IS TAPASZTALHATÓ VOLT. VÉLHETŐ TEHÁT, HOGY AKIK ARRAFELÉ KERESIK AZ ELŐRELÉPÉST, BIZONYOS TEKINTETBEN ISMERŐS TERÜLETEN MOZOGHATNAK. SZENDRŐI GÁBOR, A CMBP EGYIK ÜGYVEZETŐ PARTNERE 2018 OKTÓBERÉBEN AZ ORSZÁGBAN JÁRT, ÉS AZ ÜZLETI LEHETŐSÉGEKET TANULMÁNYOZTA.
Amit Üzbegisztánról tudni érdemes
Az ország területe a történelemben nagyon jelentős szerepet játszott, mint az Ázsia és Európa közötti kereskedelem egyik tranzitzónája; a selyemút átszelte; területén ősi, már a Kr. e. 5–7. században is fennálló hatalmas államok alakultak ki. Nagy Sándor is elfoglalta; a hódító halála után három részre szakadt, az Üzbegisztán déli részén elterülő állam kétszáz évig fennmaradt. Kr. u. 7. században arabok foglalják el, ekkortól az iszlám a területen élők fő vallása. Két népcsoport lakja: a fárszi nyelvet beszélő perzsák (akik tadzsikok tulajdonképpen) és a türk népcsoport. Oroszország az 1860-as években foglalta el, majd 1920-tól a bolsevikek integrálták a Szovjetunióba. Az ország hetvenéves szovjet uralom után 1991. szeptember 1-jén lett önálló; bár kissé szovjet jellegű állam alakult. Üzbegisztán 447.400 négyzetkilométer nagyságú, lakosainak száma kb. 32,5 millió.
Az ország sorsának alakulása az utóbbi 25 évben
Az elmúlt csaknem három évtizedben visszarendeződés figyelhető meg az országban a hagyományok és a régi mentalitás felé. Az államapparátus a lehetőségekhez mérten próbálja magát távol tartani Oroszországtól, aminek egyik megnyilvánulása, hogy igyekszenek kimaradni az erősebb és erősödő, orosz kezdeménye-zésre elinduló eurázsiai szövetségekből. Az ország mindenkori vezetése igyekszik távolságot tartani mind az USA-tól, mind pedig Kínától, azaz próbálja függetlenségét tartani. A külön utas kísérletekre jellemző az is, hogy az elmúlt huszonöt évben az ország gyakran a szomszédjaitól is igyekezett különülni – ami a változások után komoly elszigetelődést okozott az ország lakosságának. Az első huszonöt év a szovjet időszak első titkárának elnöksége alatt telt; az ország mind gazdaságilag, mind politikailag nagyon bezárkózott, központosított modellben működött. Ennek a politikának voltak a fejlődést komolyan gátló megnyilvánulásai: a kormányzat kötött devizagazdálkodást folytatott, valamint végsőkig kitartott a monokulturális gyapottermelés mellett, még akkor is, amikor nemzetközi elemzők kimutatták, hogy a termelés már a 90-es évek elején is sok helyen veszteséges volt. Az első elnök váratlan halála után komoly gazdasági liberalizáció és decentralizáció kezdődött; megszűnt a kötött devizagazdálkodás, infrastrukturális és közlekedésfejlesztési beruházások indultak és készültek el, a mezőgazdaságban is újabb és újabb területeket szabadítottak fel újfajta termékek (zöldség, gyümölcs, gabona) termelésére.
Lehetőségek az országban magyar vállalkozók számára
Az üzbég kormányzat kiemelt célkitűzése a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztése, export-orientált és importhelyettesítő termelés létrehozása. A kiemelt export célország Oroszország, ahol a friss zöldség-gyümölcs mellett a feldolgozott termékeket is szeretnék minél nagyobb volumenben szállítani. Kormányzati szinten intenzív tárgyalások folynak, és az orosz fél is kész megteremteni a feltételeket, hogy az üzbég exportképes friss és feldolgozott élelmiszerek eljussanak az orosz piacra. Oroszországban sorra nyílnak az üzbég kereskedőházak, és regionális szinteken is együttműködési tárgyalások folynak. Az exportkapacitások és az importhelyettesítő termelés kiépítésére, a minőségi termékek létrehozásához az üzbég kormányzat keresi a megfelelő külföldi partnereket, akik számára kész megadni a szükséges támogatásokat és preferenciákat. Ezek a lehetőségek a magyar mezőgazdasági, élelmiszeripari és élelmiszeripari berendezéseket gyártó cégek előtt is nyitva állnak akár beszállítóként, akár beruházóként, a következő területeken: zöldség-gyümölcstermesztés, búza- és kukoricatermesztés, takarmányozás, állattenyésztés (szarvasmarha-, baromfi-, pulyka-, liba-, kacsa- és nyúltenyésztés), halászat, méhészet, melegházak, hűtőházak, konzervipar (zöldség-gyümölcs feldolgozás), hús- és tejfeldolgozás, szeszipar, szőlészet és borászat.
Az üzbég gazdasági fejlesztési programban való magyar részvétel azt is elősegítheti, hogy az embargós területeken is, akár áttételesen, fenntartsuk a jelenlétünket az orosz piacon, és az embargó lejárta után az így kialakított kapcsolatrendszer segítségével könnyebben térhetünk vissza a Magyarországon gyártott termékekkel is. További területek, amelyekben komoly lehetőségek vannak a magyar vállalatok számára: autóipar, gyógyszeripar, orvosi műszerek és berendezések, energetika, olaj- és gázipar, környezetvédelem és hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, turizmus és textilipar.
Módok, ahogy a magyar vállalkozók kapcsolataikat fejleszthetik az országban
Üzbegisztánban a helyi vállalkozókra a kormányzat részéről (központi és helyi) komoly nyomás nehezedik azzal a céllal, hogy fejlesztési projekteket valósítsanak meg. Az elnök kb. havi rendszerességgel látogat meg egy-egy megyét, ahol a helyi vállalkozók az általuk megvalósítani kívánt projekteket mutatják be. Azok a projektek, amelyeket az elnök jóváhagy, bekerülnek az úgynevezett elnöki programba, és így zöld utat kapnak adminisztratív és pénzügyi szempontból is. Ezzel párhuzamosan a gazdaság egyes területeit összefogó minisztérium rangú szakági holdingokban (mint pl. borászati, halászati, élelmiszeripari, textilipari, selyemipari, vegyipari holdingok), amelyekbe állami, részben magánvállalatok is tartoznak, készülnek a minisztertanács felügyeletével hosszú távú fejlesztési programok, egyes vállalatokra lebontott konkrét projektlistákkal ellátva. Ezeket az ágazati fejlesztési programokat elnöki rendelettel törvényi erőre emelik, és megvalósításuk ellenőrzése komoly kontroll alá kerül. A kormányzat keresi az együttműködést a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel kedvező hitelvonalak biztosításához, és az elmúlt egy évtizedben aktív Asian Development Bank, Világbank, Iszlám Bank mellett felzárkózott az EBRD is. Jelenleg pl. 150 milliós USD hitelvonal (Világbank) nyílt meg az állattenyésztés és a hozzá tartozó élelmiszeripar (tej-, húsfeldolgozás) fejlesztésének finanszírozására. Ebben az évben pedig megnyílik egy másik, 150 milliós USD hitelkeret (részben EBRD) a zöldség-gyümölcstermesztés és a hozzá tartozó feldolgozóipar fejlesztésére. Ezek a hitelek a helyi kereskedelmi bankoknál vannak elhelyezve, ahol a Mezőgazdasági Minisztérium Fejlesztési Ügynökségének koordinálása mellett vehetik igénybe a helyi vállalkozók. A magyar Eximbank is indított egy programot, mely keretében helyi banki együttműködésben van lehetőség hitelfelvételre fejlesztési projekthez. Ahhoz, hogy a magyar vállalatok tudjanak kapcsolódni az üzbég fejlesztési igényekhez, programokhoz, szükséges, hogy megmutassák magukat és a lehetőségeiket, milyen konkrét termesztésekhez, tenyésztésekhez, termelésekhez tudnak biztosítani technológiát, tudást, berendezéseket a konkrét kapacitások megadása mellett. Ezeket az információkat mi a nagykövetségen keresztül el tudjuk juttatni az üzbég kormányzati szervekhez, a szakági holdingokhoz, a regionális kormányzatokhoz és a hiteleket kezelő kereskedelmi bankokhoz. Továbbá tudjuk szervezni a magyar cégek üzbegisztáni bemutatkozását kormányzati és szakági, regionális szinteken is. Üzbegisztánban sűrű a kiállítások naptára is, és ezeken a kiállításokon keresztül is bemutatkozhatnak a hazai vállalkozások. Az Üzbegisztánban megvalósított jelenlét a közép-ázsiai régióban Afganisztánt is figyelembe véve 110 milliós piachoz való hozzáférést biztosíthat. A magyar szállításokat Üzbegisztánba elősegítheti az Eximbank által az üzbég Hamkorbanknál elhelyezett 3 millió USD-es keret is, amelyet helyi vállalkozások vehetnek igénybe beruházási projektek megvalósításához. Ebből a hitelkeretből valósult meg a tavalyi évben egy magyar cég közreműködésével Kibraj településen egy komplett borászati üzem.
Üzbegisztánban a befektetők nem csak hiteloldalon számíthatnak támogatásra; az új projekteket indítók kedvezményeket kapnak a vám és adózás területén. A mezőgazdasági vagy élelmiszeripari projektekhez az alapanyag biztosításához a beruházó térítésmentesen kaphatja meg a szükséges termőföldterületet, akár 500–5000 hektárt is. A kötött devizagazdálkodás megszüntetése óta a nyereség repatriálása nem ütközik semmilyen akadályba. Példaként egy konkrét mezőgazdasági beruházási projektet tudunk hozni: egy török cég vállalta, hogy csemegeszőlőt termeszt, amelyet feldolgoz és mazsolaként exportálja. Ehhez kapott 500 hektár öntözőt, termőföldet, amelyből vállalta, hogy 300 hektáron telepítenek szőlőt, 200 hektáron viszont már termelő szőlőültetvény van. A projektet a török cég nagyobb részben az üzbegisztáni finanszírozási lehetőségekkel tudja megvalósítani, így a kockázat is minimálisra csökken.
Fontos tudni, hogy az Üzbegisztánban megvalósított termeléssel nemcsak a közép-ázsiai régiót lehet elérni, hanem Oroszországot és a többi FÁK-országot is, amelyekkel kedvezményes kereskedelmi feltételek állnak fenn.
