ÚJABB ÉS ÚJABB HARCOKAT INDÍT AZ ÁLLANDÓ MAGYAR KORMÁNY AZ ÚGYNEVEZETT OFFSHORE SZÁMLÁK, KÜLFÖLDRE VITT VAGYONOK ÜGYÉBEN. MIELŐTT VALÓDI „OFFENZÍVA” INDULNA AZ „OFFSHORE-LOVAGOK” MINDIG KAPNAK EGY LEHETŐSÉGET, HOGY HAZAHOZZANAK EGY KIS PÉNZT ALACSONY ADÓTEHER MELLETT.
Magyarország persze nem tud majd külön megállapodásra jutni az adóparadicsomokkal, csak figyelheti, hogy a nagyok- britek, németek, amerikaiak – mire mennek. Lassan egyébként külön figyelni sem kell, mert valószínűleg minket is keresni fognak.
Magyarország az alacsony társasági adó, az osztalékok és a tőkeműveleti nyereségek adómentessége, valamint a jogdíjbevételek kedvezményes terhelése miatt már fent van az adótanácsadók listáján, mint adótervezési célország. Lapinformációk szerint egyre nő azon régiós cégek száma, melyek virtuális telephellyel rendelkeznek nálunk, igya magyar kormány vizsgálódása a „bagoly mondja verébnek” stílusú válaszra késztetheti a célba vett országok vezetőit. Persze mi hiába vagyunk „adóparadicsom” a magyar vagyonok így sem maradnak itt. Annyi pozitív változást mindenesetre hoztak a korábbinál kedvezőbb hazai adózási szabályok, hogy az offshore limit- az a jövedelem mennyiség, ami felett érdemes komoly adótervezésbe fogni – emelkedett.
Az offshore számlák elleni harc komoly lendületet valójában csak Amerikából kaphat. A momentum el is érkezett. Obama újraválasztása, a magas jövedelműek adóterhének (épphogy) emelése kényszerhelyzetet teremt a dúsgazdag amerikaiak számára. A szövetségi kormány ezért komoly lépéseket tett egyelőre csak Svájc irányába, hogy a kivitt pénzek, jövedelmek után beszedje jogos követelését, ugyanis bárhol is éljen egy amerikai, 95 ezer dollár feletti jövedelme után jövedelemadót kell fizetnie. Svájcnak korábban Angliával sikerült olyan megállapodást tető alá hoznia, mely szerint minden brit tulajdonban lévő számla után az alpesi ország 10%-ot fizet az angoloknak és megmarad az anonimitás, de Amerikával ez az öszvér megoldás nem fog működni. Már magának a fellépésnek voltak áldozatai. Svájc legrégibb bankjának, az 1741-ben alapított Wegelinnek a képviselője egy New York-i bíróságon ismerte le, hogy több mint 1 milliárd dollár elrejtésében segítette amerikai ügyfeleit. A bíró 60 millió dollár büntetéssel sújtotta a bankot, ami most bő 250 év után be is zár. Ahogy közeleg az USA és Svájc között a hivatalos megállapodás, a svájci bankok sajtóhírek szerint már nem akarnak új számlát nyitni amerikaiaknak. Az USA most lenyomja Svájcot és vélhetően végigmegy az összes adóparadicsomon… így sem győzhet azonban az „offshore-lovagokkal” szemben.
2008-ban 235 amerikai állampolgár adta fel állampolgárságát, 2011-ben pedig már 780-an. Az utolsó bombahír, hogy Tina Turner is svájci őslakossá avanzsál, ezzel kicsúszva az amerikai hatóságok kezei közül. A procedúra egyébként 10 perc és kevesebb, mint 500 dollár. Globalizált a piac, globalizált a kereskedelem, globalizáltak a cégek és már az adózás is. Ezzel csak olyan szabályokat alkalmazva lehet szembemenni, ami korlátozza az utóbbi évszázad eredményeit. Nem lehet megakadályozni, hogy egy cég külföldi beszállítótól fogadjon be számlát és nem lehet megakadályozni, hogy egy cégnek svájci vagy ciprusi vagy Magyarországon bejegyzett tulajdonosa legyen.
Az offshore elleni harc néhány pellengérre állított példát leszámítva eredménytelen. Valószínűleg több erőforrást emészt fel, mintamennyi bevételt hoz. Nem egy adótanácsadó feladata, hogy a problémára megoldást adjon vagy kritizálja a kormányt, a hatóságokat- mi csak konstatáljuk a tényt, hogy a harc hiábavaló.
Honti Péter ügyvezető | Interauditor Neuner+Henzl Tanácsadó Kft.
