A cégutódlás kérdése adójogi szempontból alapvetően két módon történhet: tervezett vagy véletlenszerű módon. A véletlenszerű cégutódlás leggyakoribb esete az üzletrészek öröklése vagy ajándékozása, amely események alapvetően illetékkötelezettséggel járnak. A tervezett cégutódlás kérdése ? megfelelő adótervezés mellett ? akár adó- és illetékmentes is lehet, ha az utódlás során elérni kívánt tulajdoni hányadokat a tagok fokozatosan és adójogi szempontból semleges módszerekkel érik el.
Jelen összefoglalónk célja a fenti két cégutódlási alaphelyzet rövid és általános magyarországi adójogi bemutatása és az azzal kapcsolatos főbb teendők összefoglalása. Fontos kiemelni, hogy az örökösödés, ajándékozás adójogi környezete az adott ország adójogszabályaitól függ, amelyben az érintett társaságok bejegyzésre kerültek és működnek. Ebből eredően egy nemzetközi céghálózat véletlenszerű utódlása igen komplex, eltérő és jelentős mértékű adókötelezettségeket eredményezhet az egyes országokban.
Üzletrészek öröklése, ajándékozása
A jelenleg hatályos illetéktörvény rendelkezései szerint az egyenesági rokonok (akik egymástól származnak, pl. gyerekek, szülők), valamint a házastárs által megszerzett ajándék vagy örökség illetékmentes, értékhatártól függetlenül.
Az ezen a rokonsági körön kívül eső ajándékozási vagy öröklési esetekben az örököst vagy megajándékozottat 18 százalék vagyonszerzési illeték terheli, amely az örökölt vagy ajándékba kapott ingóság (pl. üzletrész ) forgalmi értéke alapján kerül megállapításra.
A fentiekből jól látható, hogy általános magyarországi cégöröklési esetben nem egyenesági rokon részére juttatott üzletrész örökség komoly adóterheket róhat a vagyonszerző félre, amelyet adott esetben egyedül – az örökölt üzletrészek részbeni vagy egészben történő értékesítése nélkül – nem is képes teljesíteni. Ebből kiindulva erősen javasolt az örökhagyó részéről a cégutódlás kérdésének előzetes tervezése az utódlásra kijelölt személyek adójogi státuszának figyelembe vételével és a kapcsolódó végrendelet vagy ajándékozási szerződés megfelelő tartalmú előkészítése.
Tervezett cégutódlás adójogi alternatívái
A tervezett cégutódlás olyan adójogi és ahhoz kapcsolódó cégjogi eljárásokat jelent, amelynek során egyrészről egy megfelelő cégcsoport-szerkezet kerül kialakításra, amely már önmagában is megkönnyíti az átruházás akár egy lépésben történő megvalósítását (pl. egy központi holding szerkezet kialakításával), másrészről olyan belépési módokat kínál a kijelölt utódok számára a kiválasztott társaságokba, amelyek minimális vagy akár adómentes adókörnyezetben kerülhetnek lebonyolításra, függetlenül az utódok rokoni helyzetétől az örökhagyóhoz képest.
A kiválasztott utódok belépése az adott társaságokba alapvetően két módon történhet: üzletrész adásvétel útján vagy tőkeemeléssel. Az adásvétel esetében az utódnak az adott üzletrész piaci értékét kell ahhoz megfizetnie, hogy ne keletkezzen adóköteles egyéb jövedelme (amennyiben magánszemélyként vásárol üzletrészt). Ezzel ellentétben a tőkeemelések során ilyen jövedelemadózási probléma nem merül fel a jelenlegi joggyakorlat mellett, viszont ezekben az esetekben az érintett társaság tőkeszerkezetét kell úgy kialakítani (pl. jegyzett tőke – saját tőke arány megfelelő beállításával), hogy az alkalmas legyen akár kisebb nagyságrendű tőkeemelés mellett is érdemi befolyásszerzésre az utód részéről.
Mindkét előző esetben azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a kiválasztott utódok tulajdonosként ténylegesen részt kívánnak venni az érintett társaságok jövőbeli irányításában és valamilyen módon rendelkeznek az adómentes belépéshez szükséges anyagi forrásokkal. Ettől jelentősen eltér az a leginkább nemzetközi gyakorlatban előforduló megoldás, amikor az örökhagyó egy külföldi alapítványba helyezi az örökül hagyni kívánt üzletrészeket és az alapítvány kuratóriuma a kiválasztott utódokat a társaságok működésébe nem vonja be (azt tőlük függetlenül, önállóan ellenőrzi), de az azokból befolyó bevételeket (pl. osztalékok) az örökül hagyó kívánságának megfelelően osztja el közöttük. Ez a megoldási modell jelenleg a magyar jogrendben még nem alakult ki (bár az új bizalmi vagyonkezelési jogszabályok erre részben alapot adhatnak) ezért ezek az alapítványok külföldön az angolszász jogrend (trust) és a német jogszabályok (Privatstiftung) alapján kerülnek kialakításra és működtetésre.
A fenti összefoglaló erősen leegyszerűsítve foglalja össze a cégutódlás általános eseteit alapvetően a magyar adójogszabályok alapján, de talán már így is megfelelő alapot nyújt a témakörben nem jártas cégtulajdonosok első gondolatainak megfogalmazásához. Ennek első lépéseként erősen javasolt az alábbi három kérdés átgondolása, amely döntően befolyásolja az utódlási modell kialakítását adójogi szempontból is:
- Kik az utódlásba bevonni kívánt személyek?
- Melyek az utódlás során átadásra kerülő társaságok és azok hol működnek?
- Milyen befolyást kíván adni az utódoknak a társaságok jövőbeni működése során?
Amennyiben ez a három válasz megvan, úgy az adótervezési munka már el tud érdemben (számszerűen) indulni. Ennek során ismételten fontos kiemelni, hogy amennyiben az utódok felé átadni kívánt cégek egy része nem Magyarországon található, úgy a székhelyük szerinti országban hatályos jogszabályok alapján lehet az utódlási kérdéseket megfelelően előkészíteni. Nemzetközi háttérrel rendelkező adótanácsadók ilyen esetekben is tudnak biztonságos segítséget nyújtani, amely alapján az utódlás kérdése – legalább adójogi szempontból – megnyugtató módon kerülhet rendezésre.
| Gerendy Zoltán ügyvezető BDO Magyarország www.bdo.hu |
