A piaci viszonyok között létrejött közös vállalkozások és vállalati tranzakciók esetében gyakori, hogy a közös vállalkozásban együttmûködõ felek a vállalkozás társasági szerzõdésén felül külön megállapodásban, szindikátusi vagy részvényesi szerzõdésben (joint venture agreement, shareholders’ agreement) rendezik a közös társaság megalapítására és jövõbeli együttmûködésükre vonatkozó jogaikat és kötelezettségeiket. Az elmúlt húsz évben a szindikátusi szerzõdés fokozatosan bevett megoldássá vált a magyar üzleti világban is.
A gazdasági élet fejlõdésével párhuzamosan Magyarországon a szindikátusi szerzõdés jogi szempontból is elismerést nyert, és ma már mind az elmélet, mind a gyakorlat érvényesnek ismeri el az ilyen megállapodásokat. Ugyanakkor a szindikátusi szerzõdés társasági jogi joghatását a gyakorlat még ma sem ismeri el, azt kizárólag a hagyományos értelemben vett polgári jogi megállapodásnak tekinti, amely nem a társasági szerzõdésben, hanem a felek közötti két-, vagy többoldalú megállapodásban rögzíti a társaság tagjainak, részvényeseinek együttmûködését a társaság mûködése során felmerülõ meghatározott kérdésekben. Ez az oka annak, hogy – bár a szindikátusi szerzõdés alapvetõen érvényes megállapodásnak tekintendõ – az ilyen szerzõdések kikényszeríthetõsége (azaz a teljesítés követelése) kérdéseket vet fel.
A szindikátusi szerzõdések tipikus kikötései a társaság tõkeellátottságának biztosítására, az osztalékjog gyakorlására, a részesedések átruházására vonatkozó korlátozásokra és gyakorlásuk feltételeire, valamint – számos társasági kérdésben – a szavazati jog gyakorlására vonatkoznak. A szavazási megállapodások esetében például jellemzõ, hogy a felek vállalják adott számú vezetõ tisztségviselõ jelölését, illetve megválasztását, vagy meghatározott feltételek teljesülése esetén a társaság tõkeemelésében való részvételt, illetve a részesedések átruházásának jóváhagyását. Ilyenkor a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy az adott kérdésben a szindikátusi szerzõdésben meghatározott módon fognak szavazni, nyilatkozni a társaság taggyûlésén, közgyûlésén.
A kérdés az, mi történik abban az esetben, ha a felek egyike a szavazási megállapodást megszegi és az adott kérdésben a szindikátusi szerzõdéssel ellentétesen szavaz, vagy nem szavaz. Az általános szerzõdési jogi szabályok alapján az elmaradt teljesítést a másik fél követelheti, sõt ha a kötelezettség nyilatkozat adására irányult, akkor a bíróságtól lehet kérni a nyilatkozat pótlását. A szindikátusi szerzõdés esetében azonban ez nincs így, mert a szindikátusi szerzõdés kikényszeríthetõségét társasági jogi szempontból nem ismerik el.
Ez az álláspont azért kifogásolható, mert ha egy szerzõdés érvényességét elismerjük, akkor – ezt kizáró szabály hiányában – teljesítésének kikényszeríthetõségét is biztosítani kell. Ellenkezõ esetben a szindikátusi szerzõdések szabályozása rugalmatlanná válik, és az ilyen szerzõdések egyik legfontosabb üzleti céljának megvalósítása válik kétségessé. Azt, hogy a kikényszeríthetõség nem eretnek gondolat a jól fejlett gazdasági joggal rendelkezõ jogrendszerekben, jól mutatja, hogy – eltérõ elméleti kiindulásból – mind az angol jog, mind a német jog lehetõvé teszi (az ún. specific performance, illetve Stimmbindungsvertrag jogintézményein keresztül) a bíróságok számára, hogy ítéletükkel létrehozzák a szerzõdésszerû határozatot, azaz a jogsértõ fél szavazatát bírói döntéssel pótolják.
Mivel a magyar jogban jelenleg még a szindikátusi szerzõdésben foglalt szavazási megállapodás megsértésének fõszankciója a kártérítés, ezért a szavazási megállapodások megsértésének esetére ajánlatos kellõ mértékû kötbér fizetését kikötni. A kötbér megfelelõ visszatartó erõvel bír, és teljesítésre sarkallja a szerzõdõ feleket. Nehezen elképzelhetõ azonban, hogy a magyar bírói gyakorlat elõbb-utóbb ne jusson el a fejlettebb piacgazdaságokban ismertekhez hasonló megoldásra, és ne tegye lehetõvé a szindikátusi megállapodásokban létrejött szavazási megállapodások teljesítésének kikényszerítését. Ebbõl következõen már most érdemes a szindikátusi szerzõdésekben – a kötbér kikötésén felül – olyan megfogalmazásokat alkalmazni, amelyek lehetõvé teszik a teljes körû jogérvényesítést a szavazási megállapodások kikényszeríthetõségére vonatkozó gyakorlat fejlõdése esetére.
Dr. Lendvai András ügyvéd,
Simárdi Bird & Bird Ügyvédi Iroda
