A szokásos hazai üzleti gyakorlat szerint a vállalatvezetők díjazása elsődlegesen összegszerűségében és nem szerkezetében tér el az általános munkavállalói jövedelmektől. Mindemellett ez egy nagyon sokszínű és az adott vállalkozás sajátosságaitól jelentősen függő adózási terület, amelynek teljes körű bemutatására egy ilyen rövid összefoglaló messze nem alkalmas. Ebből eredően a következőkben csak azokról az általános és lényegi elemekről (szempontrendszer és alapelvek) lesz röviden szó, amelyek a vezetői jövedelmek legalább középtávú adótervezéséhez szükségesek.


A vezetői díjazások adójogi kezelése a magyar adójogban elsődlegesen az adott szerződéses jogviszonyból eredő jövedelemkategóriára vonatkozó általános szabályok szerint történik. Ezt egészíthetik ki a beépített ösztönző rendszerek számítási sajátosságán túlmenően különböző kapcsolódó juttatáscsomagok (cégautó, költségkeretek, részesedési opciók stb.).

Ez az általános besorolási elv a magyar adójogban olyannyira erős, hogy a hatályos SZJA szabályok még a kettős adóztatási egyezményekben külön nevesített jövedelemkategóriák esetekben sem alkalmaznak megkülönböztetett adóeljárásokat vagy jövedelemszámítási módszereket (pl. igazgatótanácsi díjak, közszolgálat, nyugdíj stb.) hanem azokat elsődlegesen az önálló tevékenységből vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelem kategóriáján keresztül közelítik meg.

Ennek megfelelően jogi értelemben három (ügy)vezetői foglalkoztatási alapesetet különböztetünk meg:

  • munkaviszony
  • megbízásos jogviszony
  • társas vállalkozói jogviszony

Ezek a jogviszony kategóriák – jóllehet jelentősen eltérő jogi feltételrendszereket jelentenek – adójogi szempontból mégis nagyon hasonlóak és majdnem minden esetben TB jogviszonyt is eredményeznek.

Elsődlegesen érintett adónemek

Magánszemélyek nem önálló foglalkoztatása esetén (beleértve a vezetők díjazási modelljeit) az alábbi adónemek merülnek fel:

  • SZJA: 16%
  • Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok: 17%/27%
  • Munkaerőpiaci járulék: 1,5%
  • Szakképzési hozzájárulás: 1,5%

A felsorolásból is kitűnik, hogy a belföldi foglalkoztatáshoz kapcsolódó legnagyobb tétel a két biztosítási járulék, melynek megfizetése munkaadói oldalról 27% többletterhet, munkavállalói oldalról pedig 17% járulékteher levonást hordoz a bruttó bérre vetítve. További problémát okoz a vezetői jövedelmek adótervezése során, hogy ezek a járulékterhek közel azonos mértékben terhelik az egyes foglalkoztatási viszonyokat illetve amennyiben mégis járulékmentességet találunk, úgy az csak minimális éves jövedelemszint mellett érhető el, azaz adótervezési szempontból ezek lehetőségek nagyon minimálisak.

Vezetői jövedelmek főbb adójogi szempontja munkaadói oldalról

Munkaadói oldalról nézve egy ideálisan kialakított vezetői jövedelem teljesítményfüggő, kellően ösztönző és a szokásos bérszínvonalat meghaladó mértéke okán kedvező(bb) adózású, mint a munkabér. Ez utóbbi feltétel hazai foglalkoztatási viszonyok mellett jelenleg nehezen elérhető, ezért a szokásos piaci gyakorlat – a viszonylag magas szintű alapbér és juttatáscsomag mellett – a mozgó vagy teljesítményfüggő jövedelemkomponens más jövedelemtípusokon keresztül történő biztosítása (pl. tőkejövedelem formájában ? részesedési jogviszonyon keresztül).

Vezetői jövedelmek főbb adójogi szempontjai vezetői oldalról

Munkavállalói oldalról nézve – különösen a kapcsolódó jogbiztonság okán – sokszor ideális cél a teljes ösztönzési csomag bérként történő elszámolása, amely adójogi szempontból nem sok tervezési lehetőséget kínál. Amennyiben az elvárt jogbiztonság a változó jövedelemrészre vonatkozóan mindkét fél részéről egyetértésben csökkenthető, úgy célszerű ezt a tételt egy eltérő – de világosan számolható – jogviszony keretében biztosítani, kapcsolódó lineárisan növekvő társadalombiztosítási terhek nélkül.

Gyakori megoldások

A fentiekben összefoglalt és viszonylag korlátozott adótervezési lehetőségeket tartalmazó megoldások mellett a leggyakoribb „vegyes” megoldások az alábbiak:

  • belföldi magántársaságok esetén olyan osztalékelsőbbségi vezetői üzletrészcsomag kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy a meglévő tulajdonosi kör döntési hatáskörét nem csorbítva a vezető(k) is olyam limitált szavazati joggal rendelkező üzletrész vagy részvénycsomagot kapjanak, amely a tőkejövedelmek szabályai szerint adózik (TB-mentesen, de EHO-val max. 450 ezer forintig),
  • nemzetközi tevékenységet folytató cégcsoportok esetén olyan külföldi érdekeltségeknél történő igazgatósági megbízások, amelyek az adott országban nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékmentesek,
  • a fentieken túlmenően az éves SZJA változások gyakran adnak lehetőséget egyes szociálpolitikai szempontból éppen fontosnak tekintett munkáltatói juttatások kedvezményezett vagy akár adómentes kezelésére. Aktuálisan ilyen a méltányolható lakásigényre (lakásvásárlásra vagy építésre) adott egyszeri lakásszerzési támogatás max 5 m Ft értékhatárig.

A fenti rövid összefoglalónk – terjedelmi okokból – csak nagyon keveset tud a témakör aktuális vonatkozásaiból bemutatni, de talán mégis segít legalább az alapelvek szintjén eligazodni ebben az összetett témakörben. Ehhez kapcsolódóan azonban fontosnak tartjuk kiemelni, hogy még rövidtávon sem ajánljuk a fenti problémakör enyhítésére gyakran viszonylag széles körben vállalkozó olyan kisebb tanácsadó cégek bevonását, amelyek sokszor elég nyilvánvaló módon – de külső szolgáltatási szerződések keretében és kellő magabiztossággal – vállalják az adott éves vezetői juttatáscsomagok adómentesítését vagy kedvezőbb adóstruktúrákba „terelését” az évenkénti adójogszabályok tartalmától és értelmezésétől függően. Ezek a megoldások erősen átmenetiek és ebből eredően ? elsődlegesen munkáltatói oldalról nézve – jelentős adókockázatot hordozhatnak egy utólagos adóellenőrzés során.

Gerendy Zoltán
ügyvezető
BDO Magyarország
www.bdo.hu