Monopólium. Egy szó melyhez nehéz érzelem nélkül viszonyulni: Vállalkozóknak az ideál, a nagy cél, ahol csapból folyik a profit, a botladozó versenytársak messze lemaradva kullognak. Láb az asztalon, kéz
a tarkón, elégedett mosoly az arcon. Ha a monopólium fogyasztói végén vagyunk, akkor más a kép. Drágaság, arrogancia, bürokrácia, rugalmatlanság a gyakori tünetek… Akkor jöhet a konklúzió: a monopóliumok károsak, a népnyúzás modern eszközei?…


„Rossz” monopóliumok

Igen, de csak a „rossz” monopóliumok. Azok, akik érdemtelenül csöppentek bele a tutiba, vagy akik visszaélnek a monopólium felelősségével és cserbenhagyják a fogyasztót. Ilyen rossz monopóliumok például az állami koncessziót élvező, de megfelelően meg nem regulázott vállalatok, az ún. „természetes” monopóliumok (vízművek, áramszolgáltatók), ahol a piac nem elég nagy ahhoz, hogy több szereplőt is eltartson, vagy a fúziókkal és felvásárlásokkal a versenyhivatalt „kicselezve” egyeduralmat szerzett vállalatok (ez utóbbiak voltak a trösztök, akik mára erősen kihalófélben vannak.).

A rossz monopóliumok a piaci erőfölényükkel visszaélnek, ellustulnak, elhanyagolják a fogyasztóikat; szemtelenek, arrogánsak az ügyfeleikkel; adminisztratív és lobbi-eszközökkel ellehetetlenítik lehetséges versenytársaikat; és innováció helyett a status quo bebetonozására törekednek. Ezek a vállalatok az értékteremtés helyett a haladás kerékkötői.

Kontárok koldusboton

Ezzel szemben vannak „jó” monopóliumok is. Ezek olyan kreatív vállalatok, akik egy még ki nem elégített igényeket tárnak fel és szolgálnak ki. A versenytársakat nem adminisztratív és féltörvényes módszerekkel, hanem innovációval, jobb vevőkiszolgálással, magasabb minőség nyújtásával körözik le. 

Az ilyen monopóliumok „jók”, mert bővítik a választékot, emelik a színvonalat, a kontárokat koldusbotra juttatják. Folyamatos újításokkal magasabb sebességre kényszerítik a vonatra felkapaszkodni vágyó versenytársaikat is.

Végy egy új szolgáltatást…

Egy jó monopólium építésének sikerkritériuma a gyorsaság. Ha az alapítók egy új termékkel, szolgáltatással nyereségesen, hatékonyan és gyorsan a piac jelentős részét le tudják fedni, akkor „monopolhelyzetbe” kerülhetnek.

A jó hír, hogy az ilyen gyors piachódításhoz vállalkozói drive, kreativitás és elkötelezettség kell. A jó monopóliumok felépítése nem a multik terepe. Ők a „rossz” monopóliumok megszerzésének, fenntartásának mesterei (kivételek vannak). A gyors cégfejlesztés másik kritikus eleme a tőke, a cégépítő vállalkozók Achilles sarka. Szerencsére a magántőke befektetők ugrásra készen várják a dinamikus menedzsment által fejlesztett monopólium jelölteket. A vállalkozói drájvból és a magántőke mobilitásából potens cégépítési koktél készíthető. Ha elkészült a monopólium, akkor legjobb továbbpasszolni egy másik sikeréhes menedzsment-magántőke duónak, tőzsdére vinni, vagy jó áron eladni egy szakmai multinak.

A letörhetetlen monopólium

A folyamatosan fejlődő jó monopóliumok letörhetetlenek és betilthatatlanok. Ezeket legfeljebb államosítani lehet, aminek talán így az EU-ban már kisebb az esélye. Amikor Ray Kroc-ot a McDonalds alapítóját arról faggatták, hogy nem fél-e, hogy előnye elolvad a másolat-gyorséttermek versenyében, így válaszolt: „Nem, mert gyorsabban fejlesztünk, mint ahogy másolni tudnak”.
       
Préda István