MÍG TÍZ ÉVVEL EZELŐTT MÉG SENKI SEM TUDTA VOLNA MEGMONDANI, MI IS AZ A BIZALMI VAGYONKEZELÉS, ADDIG AZ MÁRA A TUDATOS CSALÁDI ÉS VAGYONTERVEZÉS EGYIK ESZKÖZÉVÉ VÁLT. LEGALÁBBIS ERRŐL TANÚSKODIK A JALSOVSZKY PRIVATE NEMRÉGIBEN TÖBB MINT SZÁZ ÜGYFÉL RÉSZVÉTELÉVEL KÉSZÍTETT FELMÉRÉSE.
Az elmúlt pár évben gombamódon megszaporodott Magyarországon a bejegyzett, eseti bizalmi vagyon-kezelések száma. Míg 2023 nyaráig hozzávetőlegesen csupán 620 bvk-konstrukció került megalapításra, addig mára a bejegyzett szerződések száma meghaladja az 1 200-at. Bár erről hivatalos információ nem elérhető, de a vagyonrendelések összege a nagyságrendileg 100 millió forinttól a sok milliárdos vagyonokig terjed. A struktúra népszerűségét tovább növelte, hogy a bizalmi vagyonkezelések működtetéséhez kapcsolódó szolgáltatók és tanácsadók köre jelentősen bővült az elmúlt években (könyvelő, bank stb.), ezért a vagyonkezelés fenntartásához kapcsolódó költségek is csökkentek, és így a bizalmi vagyonkezelés fenntartása kisebb vagyonoknál is profitábilissá vált. A Jalsovszky vagyontervezés-üzletága, a Jalsovszky Private pár hónappal ezelőtti felmérése többek között azt vizsgálta, mi a fő motiváció a vagyonkezelési konstrukciók elszaporodása mögött, milyen főbb üzleti tendenciák húzódnak meg ezen struktúrák mögött. Az alábbiakban a felmérés pár konklúzióját osztjuk meg.
Hosszú távú gondolkodás
A felmérés egyik kérdése arra irányult, hogy a résztvevők milyen időtávban gondolkodnak a bizalmi vagyonkezeléses struktúrájuk kapcsán. Ebből a szempontból az egyik korlát, hogy adóelőnyhöz csak az juthat, aki legalább öt évig benntartja eladni kívánt vagyonelemét (vagy az abból befolyó pénzt) a bvk-ban. Másrészt pedig jogszabályi kötöttség is befolyásolja a bvk időtávját: a konstrukciót legfeljebb ötven évre lehet létrehozni.
A legmegdöbbentőbb következtetés, hogy a vagyonrendelők csupán 4%-a gondolja úgy, hogy a bvk-t hat éven belül (azaz közvetlenül az adózási minimumidőszak leteltét követően) megszünteti. A legtöbben 15-49 éves távlatban gondolkodnak, azaz vagyonukat hosszú távra kívánják a bvk-ra rábízni. Ráadásul (mint az a felmérés egy másik kérdéséből kiderül), a vagyonukat bvk-ba fektető üzletemberek nagy számban alakítottak ki komplex vagyonirányítási rendszereket a bvk-k működtetésére, és viszonylag nagy számban vonták már be a következő generációt is valamilyen módon az irányításba. Ezek az eredmények tudatos gondolkodást és hosszú távú pénzügyi szemléletet tükröznek.
Adóterméknek indult, vagyonmegőrzési konstrukció lett belőle
A bizalmi vagyonkezelések első, legláthatóbb és könnyen számszerűsíthető előnye annak adózásában rejlik. A bvk mind az egyes vagyonelemek adómentes értékesítésének lehetőségét, mind pedig a befolyó vagyon hozamainak adómentes kezelését lehetővé tudja tenni. Ráadásul, az adózási előnyökre „rásegített” az a bezárulni vélt ablak, amely miatt 2023 nyarán sokan tolongtak azért, hogy létrehozzák bvk-jukat. Nem meglepő ezért, hogy – mint ahogy a felmérés is kimutatta – a vagyonrendelők 66%-ánál játszott szerepet adózási megfontolás is a létrehozatal során.
De talán sokkal beszédesebb pont az, hogy a konstrukciót létrehozók 32%-ánál ilyen motiváció nem játszott (lényeges) szerepet. Azaz, messze vagyunk már attól, hogy a bvk-t elsősorban „adózási terméknek” tekintsük. Erre erősít az a fenti adat is, mely szerint a résztvevők csupán 4%-a gondolja a bvk-ját hat éven belül megszüntetni.
De mik is akkor azok a főbb egyéb szempontok, amelyek a bvk-k létrehozása mögött álltak? Először is a vagyonvédelem. Mindenki életében felmerülnek kockázatok, amelyek a magánszemélyként tartott vagyont felemészthetik. A válaszadók 52%-a gondolta úgy, hogy bvk-val ezt a kockázatot mérsékelni tudja.
Ami feltűnő: a válaszadók 58%-a a bvk-ban a családi vagy hagyatéki vagyontervezés ideális eszközét látja. A tapasztalatok szerint nagyon sokakban akkor tudatosul a családi vagyontervezéssel kapcsolatos igény, amikor a bvk konstrukcióját megismerik. A bvk – összehasonlítva pl. egy végrendelettel – egyrészt sokkal rugalmasabb lehetőségeket tud biztosítani annak megtervezésére, hogy mi legyen a vagyonunkkal a halálunk után. Ráadásul olyan élethelyzeteket is le tud fedni, mint a házasság, a válás vagy új gyermekek érkezése a családba.
A 28%-os adat pedig azt mutatja, hogy számos cégvezető és cégtulajdonos realizálta, hogy a bvk a generációváltásban is segítséget tud nyújtani. Önmagában egy bvk alapítása nem elegendő arra, hogy a generációváltás hatékonyan le tudjon zajlani, de annak egy kedvező jogi keretét biztosítani tudja.
Konklúzió
Az elmúlt években a bvk-ra sok, számos esetben pejoratív jelzőt aggattak rá. Hozták összefüggésbe politikával, vagyonelrejtéssel, adókijátszással. A felmérés eredményei hűen tükrözik, hogy a bvk-k létrehozatala mögött ma már teljesen legitim és nemzetközileg is felismert és elfogadott tényezők játszanak szerepet.
A teljes riport az alábbi linken található meg: https://vagyontervezes.hu/igy-gondolkoznaka-vagyonosok-a-jovorol-egy-vagyontervezesifelmeres-eredmenyei/
Dr. Hosszú Péter
ügyvéd, adótanácsadó
Jalsovszky
