cikkünk korábban közölt részében a térítés nélküli átadások társasági adó-hatásait elemeztük. Jelen, második részben a térítés nélküli ügyletek vagyonszerzési illeték-vonzatát ismertetjük.


Térítés nélküli átadás, mint ajándékozás

Mint azt cikkünk első részében részletesen leírtuk, a térítés nélküli átadás olyan ügylet, amelyben egy társaság egy másik társaságnak, anélkül ad át eszközt (akár tárgyi eszközt, készletet, akár pénzt), hogy annak ellenében bármit is kapna. Az esetek túlnyomó többségében ezek a jogügyletek a polgári jogi értelemben vett ajándékozásnak felelnek meg. Az ajándékozás ? fő szabály szerint ? a megajándékozott számára ajándékozási illeték kötelezettséget eredményez. Fontos kiemelni, hogy nem csak a tárgyi eszközök, készletek átadása, de egyes vagyoni értékű jogok átengedése, készpénz ajándékozása, sőt követelések ingyenes engedményezése, tartozások ingyenes átvállalása illetve elengedése is illetékköteles lehet.

Az illetékszabályok a szerző fél oldalán teszik adókötelessé a térítés nélküli ügyletet, azaz a juttatásban részesülő köteles illetéket fizetni, arra tekintettel, hogy ajándékban részesült.

Illetékmentesség társaságok között

A törvény 2009. közepétől tartalmaz egy olyan szabályt, amely szerint mentes az ajándékozási illeték alól a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak (ideértve a pénzeszközt is) a számviteli szabályok szerinti térítés nélküli átadás keretében történő megszerzése, feltéve, hogy a megszerző fél gazdálkodó szervezet. Ez a mentesség a követelés-elengedésre és az ingyenes tartozásátvállalásra is alkalmazható. Kétséget vet fel ugyanakkor, hogy az adótörvény a gazdálkodó szervezet fogalmára meghatározást nem ad. A polgári törvénykönyv a gazdálkodó szervezetek között kizárólag a magyar, és egyes az Európai Uniós jog szerint működő szervezeti formákat sorol fel, így értelemszerűen merül fel a kérdés, hogy alkalmazható-e az illetékmentesség olyan esetben, ha a szerző fél külföldi jog alapján működő szervezet. A Nemzetgazdasági Minisztérium nem hivatalos tájékoztatása szerint a mentességi szabály ilyenkor is megfelelően alkalmazandó. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a kérdésben hivatalos iránymutatás nem került kibocsátásra.

Be kell-e jelenteni az illetékmentes vagyonszerzést?

Fontos megjegyezni, hogy a térítés nélküli átadás tényét a juttatásban részesülőnek az illetékmentesség ellenére is be kell jelentenie az adóhatóság felé. Ennek elmulasztása mulasztási bírságot vonhat maga után. Gyakran előfordul, hogy a juttatásban részesülő bejelenti ugyan a vagyonszerzést az adóhatóságnak, azonban az illetékmentesség tényére nem hivatkozik. Ilyenkor az adóhatóság kiszabja az illetéket, majd ? a juttatásban részesülő utólagos kérelmére ? külön eljárásban dönt az illetékmentességről. Ez oda vezet, hogy az illeték ugyan törlésre kerül, viszont a kiszabás és a törlés közötti időszakban az adóhatóság kiegyenlítetlen adótartozást tart nyilván, amely után a juttatásban részesülő terhére késedelmi pótlékot állapít meg, annak ellenére, hogy az ügylet kétségtelenül illetékmentes volt.

Kivétel az illetékmentesség alól

Külön szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha olyan dolog térítés nélküli átadására kerül sor, amely egyébként visszterhes vagyonszerzési illeték tárgyát is képezhetné (pl. ingatlan, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét). Ezek tekintetében a térítés nélküli átadás gazdálkodó szervezetekre vonatkozó illetékmentessége nem alkalmazható, azaz a vagyonszerzés az ajándékozási illeték általános szabályai szerint illetékköteles. Ha viszont az ingyenes ingatlanátadásra irányuló ügyletben részt vevő vállalkozások egyike a másik 100 százalékos tulajdonában áll (vagy a vállalkozások testvérvállalkozások), akkor a vagyonszerzés illetékköteles ugyan, de a legalacsonyabb ajándékozási illetékmértéket kell alkalmazni. Ebben a szabályban külön érdekes, hogy a kedvezményben részesülő társaságok körét leszűkíti a számviteli törvény szerinti gazdálkodókra, azaz kirekeszti a külföldi szervezeteket a szabály alkalmazásából. Ez az Európai Uniós szabályozás fényében aggályosnak tekinthető. Abban az esetben tehát, ha egy Németországban működő GmbH egy belföldi ingatlantulajdonát a magyar kapcsolt vállalkozása részére térítés nélkül átadja, a magyar társaságnak nem a kedvezményes, hanem az általános szabályok szerint keletkezhet illetékkötelezettsége.

Konklúzió, gyakorlati kérdések

Mint a fentiekből látható, a közelmúltban bevezetett adókedvezmények jelentősén mérsékelték a társaságok közötti térítés nélküli ügyletek illetékkötelezettségét. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy nem szükséges vizsgálni, hogy egy konkrét térítés nélküli ügylet nem tartozik-e az illetékszabályok hatálya alá. Egyrészt, ingatlanok megszerzése esetén az illetékfizetési kötelezettség továbbra is fennállhat. Másrészt, az adóhatóság felé történő bejelentési kötelezettség illetékmentes szerzés estében is irányadó. Et utóbbi elmulasztása bírságot, adott esetben késedelmi pótlék terhet vonhat maga után.

Jalsovszky Pál / Harcos Mihály