az APEH októberi sajtótájékoztatója egyértelműen igazolja, hogy a 2009-es év a transzferár-ellenőrzések nagy éve.


Az APEH 2009 októberi sajtótájékoztatóján hangsúlyos területként jelölték meg a transzferárak ellenőrzését. Ez önmagában nem meglepő, mivel a transzferárazás minden évben a kiemelt vizsgálati területek között szerepel és közismert, hogy a vonatkozó szabályok szigorú ellenőrzésével csökkenthetők az adóoptimalizálást célzó nemzetközi jövedelem-átcsoportosítások. Arra azonban még a területen jártas szakemberek sem gondoltak, hogy az adóhatóság alig egy év alatt megháromszorozza ellenőrzései számát, és a transzferárazásra kötelezett cégek jelentős hányadánál vizsgálja meg a cégcsoporton belüli elszámoló árakhoz kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítését, a jövedelemadók korrekcióját. Idén az első három negyedévben 1616 esetben indult transzferár ellenőrzés, szemben a teljes 2008. évi 784 darab és a 2007-es 615 darab vizsgálattal. A tanácsadók – köztük cégünk is – érezték a vizsgálatok számának jelentős növekedését, de az ellenőrzések számának ilyen drasztikus emelkedésére nem számítottak.

Jó hír azonban, hogy az ellenőrzések számának növekedésétől jelentősen elmarad a megállapított adókülönbözet növekedése. Ez arra enged következtetni, hogy az adózók e területen is egyre nagyobb felkészültséggel várják az adóhatóság revizorait, egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a vonatkozó szabályok betartására. Az adóhatósági vezetők sajtótájékoztatóján kiderült, hogy továbbra is a korábbi években tapasztalt típushibákhoz köthető a kiszabott bírság legnagyobb része. Talán a leggyakrabban feltárt hiba, hogy az adózók késedelmesen – a társasági adó bevallás benyújtását követően – írják, íratják meg transzferár-nyilvántartásaikat. Sok vállalkozás a nagy hírverés ellenére továbbra sem készíti el a szükséges dokumentációt, ami a nyilvántartási kötelezettség késedelmes teljesítéséhez és a 18/2003 PM rendeletben foglalt – a nyilvántartás kötelező tartalmát rögzítő – előírások be nem tartásához hasonlóan jogalapot teremthet az érintett nyilvántartásonként kiszabható 2 millió forintig terjedő mulasztási bírságra. Itt jelezni kell, hogy a közhiedelemmel ellentétben a szokásos piaci árak cégcsoporton belüli alkalmazása nem mentesíti a cégeket a szerződésenként akár 30 oldalt is elérő dokumentáció elkészítése alól. Végül, sajnálatos módon az adóhatóság vizsgálatain több esetben is fény derült a nyilvántartások utólagos meghamisítására, ami a rosszhiszemű magatartás miatt súlyosabb szankciókat von maga után.

Az APEH sajtótájékoztatóján ismételten felhívta a figyelmet az előzetes ármegállapítás intézményére, amellyel a recesszió miatt kialakult gazdasági helyzetben egyre nagyobb – bár még mindig elenyésző – számban élnek az adózók. Ennek legfőbb oka magas költségében, és a valódi jogbiztonságot jelentő két- vagy többoldalú eljárások körülményességében keresendő.

Honti Péter, ügyvezető-tulajdonos
Interauditor Neuner+Henzl Tanácsadó Kft.