A társasági adó bevallásának napjáig azok a társaságok, melyek nem minősülnek kisvállalkozásnak, kötelezettek a kapcsolt vállalkozásokkal kötött szerződéseik után transzferár dokumentációt készíteni.


Ahhoz, hogy eldönthessük, mely társaságok nem minősülnek kisvállalkozásnak, a Kkv törvényt kell értelmezni. Ez alapján kijelenthetjük, hogy transzferár-dokumentáció készítésre kötelezettek, azok a társaságok, melyek alkalmazotti létszáma meghaladja az 50 főt VAGY mérlegfőösszegük ÉS éves árbevételük eléri a 10 millió eurós értékhatárt.

Sokak figyelmét kerülte el az a szabály, hogy cégcsoporthoz tartozó cégek esetében a konszolidált éves beszámoló adatait kell a határértékekhez viszonyítani és ez alapján lehet megállapítani, hogy az adott társaság kisvállalkozásnak minősül-e.

Szintén nem minősül kisvállalkozásnak az a társaság, melyben az állam, vagy az önkormányzat tulajdonosi része, szavazati aránya meghaladja a 25 százalékot.
A kapcsolt vállalkozásokkal kötött szerződések körének meghatározása sem mindig egyszerű feladat.

A kapcsolt vállalkozások meghatározásához a Társasági Adó törvény rendelkezései az irányadóak, ennek értelmében az alábbi társaságok minősülnek kapcsolt vállalkozásnak:

  • Társaság, melyben többségi befolyásunk van (közvetve, vagy közvetlenül)
  • Társaság, mely a mi társaságunkban többségi befolyással rendelkezik (közvetve vagy közvetlenül)
  • Társaság, melyben egy olyan harmadik személy rendelkezik többségi befolyással, melynek a mi társaságunkban is meghatározó befolyása van. (közvetve, vagy közvetlenül)

Azaz kapcsolt vállalkozás a leányvállalat, az anyavállalat, és bármelyik cég, akivel bármilyen szinten közös anyavállalatunk van. A kapcsolt viszonyt közös magánszemély tulajdonos is keletkeztet.

Többségi befolyás értelmezésénél a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell figyelembe venni. Ennek értelmében többségi befolyást biztosít a szavazati jogok többségével való rendelkezés joga, de többségi befolyásnak minősül, ha a vezető tisztségviselők, FB tagok többségnek kinevezésére vagyunk jogosultak.

Dokumentálni szükséges tehát, minden olyan szerződést, melyet kapcsolt vállalattal kötöttünk és az adott gazdasági évben történt teljesítés. A szerződéskötés módja lehet:

  • írásban,
  • szóban,
  • és ráutaló magatartással kötött is.

Alapelv, hogy az adózótól nem várható el, hogy aránytalanul nagy költséget fordítson a nyilvántartás elkészítésére, ez azonban nem mentesítheti a jogszabályszerű kötelezettség teljesítése alól. Az adóhatóság tehát egy ellenőrzés során nem követelhet olyan nyilvántartást az adózótól, amelynek megalkotása aránytalanul sok anyagi erőforrást igényel, ugyanakkor a nyilvántartás hiánya, vagy egyértelműen hiányos volta esetén az adózó sem hivatkozhat arra, hogy annak elkészítése túl költséges lett volna számára.

Amennyiben a társaság egy esetleges ellenőrzés során nem tudja bemutatni a kapcsolt felek között létrejött ügyletek piaci árát alátámasztó dokumentumot, esetleg azt nem a tartalmi és formai követelményeknek megfelelően készítette el, 2.000.000 forintig terjedő bírsággal sújtható. Ezen túlmenően a hatóság felülvizsgálhatja az alkalmazott árakat, és ha eltérést állapít meg, akkor az adózó az így keletkező adóhiány után 50 százalék adóbírsággal és az időszakra eső késedelmi pótlékkal is sújtható.

Honti Péter
Interauditor Neuner+Henzl Tanácsadó Kft.
ügyvezető-tulajdonos