A Kormány 2008. október 13-án visszavonta a 2008. szeptember 19-én az országgyűlés elé benyújtott T/6291. számú törvényjavaslatot, mely alapján 2009. január 1-jétől a magánszemélyek Magyarországról megszerzett osztalékból származó jövedelmük utáni személyi jövedelemadó kötelezettség megállapítása során a jelenlegi kétkulcsos adószámítási módot egységes 25 százalékos adókulcs váltotta volna fel. A törvény-javaslat változatlanul hagyta volna az EGT-államban működő, elismert piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott állam joga szerint osztaléknak, illetve osztalékelőlegnek minősülő hozama utáni 10 százalékos, valamint az egyéb külföldi forrásból származó osztalékjövedelem utáni 25 százalékos adókulcsot.


Jelenleg 25 százalék, illetőleg 35 százalék az osztalék után fizetett adó

A módosítási javaslat elfogadása kedvezően befolyásolta volna a magyar gazdasági társaságokba való befektetési kedvet, hiszen jelenleg a magánszemélyek belföldről származó osztalékjövedelméből csak az osztalékot fizető társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből vagyoni betét arányosan a magánszemélyre jutó érték 30 százalékát meg nem haladó része után keletkezik 25 százalékos mértékű adókötelezettség, az osztalék fennmaradó része után 35 százalékos mértékű adót kell fizetni.

Legálisan 25 százalék osztalék utáni adó és semmi több

A jelenlegi jogszabályi előírások alapján a magyar illetőségű magánszemélyek jobban járnak, ha egy alacsony osztalékadó kulcsot alkalmazó államban alapítanak gazdasági társaságot, majd e társaságot teszik meg az általuk irányított magyar illetőségű gazdasági társaság tulajdonosának. A magánszemélyek e módszer alkalmazásával adómentesen tudják külföldre juttatni a Magyarországon keletkező osztalékot, melyet a külföldi társaság által fizetett osztalék formájában szerezhetnek meg. Mivel az ilyen módon megszerzett osztalék után külföldön megfizetett adó korlátozottan beszámítható a magánszemélynek Magyarországon keletkező 25 százalékos mértékű személyi jövedelemadó kötelezettségébe, így a külföldi társaság székhelyének körültekintő megválasztása esetében az osztalék teljes adókötelezettségét összeghatártól függetlenül 25 százalékra lehet csökkenteni, az egészségügyi hozzájárulást azonban nem lehet megspórolni

Eltérő arányú osztalék meghatározás, mint adó-optimalizáció

Nem terjedt el a köztudatban, de a fenti módszer mellett érdemes kihasználni a gazdasági társaságokról szóló törvény által a közkereseti társaságok (kkt.), a betéti társaságok (bt.), a korlátolt felelősségű társaságok (kft.) és az egyesülések tulajdonosai számára biztosított lehetőséget, mely szerint a társasági szerződésben a tulajdonosok a vagyoni hozzájárulásuktól eltérő arányú osztalék megállapítási módszert is megállapíthatnak. Mivel a Magyar Köztársaság területén 2006. január 1-jétől kizárólag a magánszemélyeket terheli osztalékból származó jövedelmük után adófizetési kötelezettség, így a vagyoni hozzájárulás mértékétől eltérő arányú osztalék meghatározásának elsősorban olyan gazdasági társaságok esetében van jelentősége, ahol a tulajdonosok között magánszemé-lyek és gazdasági társaságok egyaránt megtalálhatóak.

A vagyoni hozzájárulástól eltérő arányú osztalék megállapítási módszernek a kkt-k, bt-k, kft-k, valamint az egyesülések társasági szerződésébe iktatása során a tulajdonosok akár odáig is elmehetnek, hogy a magán-személy tulajdonosok által megszerezhető osztalékot a 25 százalékos adó alkalmazásának összeghatárában (társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből a magánszemély vagyoni betétje arányában a magánszemélyre jutó érték 30 százalékában) maximalizálják, míg a nem magánszemély tulajdonosok részére kifizethető osztaléknak nem szabnak felső határt.

Ebben az estben a magánszemély tulajdonosok kizárólag 25 százalékos mértékű személyi jövedelemadó fizetésére lesznek kötelezettek, míg a többi (társaság) tulajdonos adómentesen juthat hozzá az osztalékként felosztható vagyon fennmaradó részéhez. A kifizethető osztaléknak a fentiekben bemutatott korlátozását abban az esetben célszerű alkalmazni, ha a magánszemélyek valamilyen érdekeltséggel bírnak a nem magánszemély tulajdonosokban és így tőlük a kétkulcsos osztalékadónál kedvezőbb feltételekkel juthatnak jövedelemhez.

A társasági szerződések fentiekben bemutatott módosítása kapcsán sokakban felmerülhet az, hogy az osztalékadó ily módon történő minimalizálása rendeltetésszerű joggyakorlásnak minősül-e, vagy fennáll annak veszélye, hogy az állami adóhatóság ellenőrzése során a tulajdonosok adófizetési kötelezettségét megváltoztatja.

Figyelembe véve a Pénzügyminisztérium azon álláspontját, melyet az APEH honlapján 2008. május 28-án „50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedés, mint az eva alanyiságot kizáró feltétel” című tájékoztatójában fejtett ki, egyértelműen kizárható az ügyletek adóellenőrök által történő utólagos átminősítése. A hivatkozott tájékoztatóban a Pénzügyminisztérium rendeltetésszerű joggyakorlásnak minősítette az EVA alany bt-kbe és kft-kbe történő olyan befektetési módszert, ami során az új tagok úgy szereznek 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdoni hányadot, hogy ahhoz a társasági szerződés rendelkezései szerint a szavazati jogoknak kevesebb, mint 50 százaléka párosul. Figyelembe véve azt, hogy a Pénzügyminisztérium nem emelt kifogást egy olyan jogi megoldás ellen, melynek célja egyértelműen az, hogy a tulajdonosváltozáson keresztülment bt-k, illetve kft-k ne veszítsék el EVA alanyiságukat, így valószínűsíthetően nem kifogásolható az sem, ha a tulajdonosok a kkt-k, bt-k, kft-k és egyesülések társasági szerződésébe azért iktatják be a tulajdonosok vagyoni hozzájárulásától eltérő arányú osztalék megállapítási módszert, hogy ezáltal minimalizálják az osztalékot terhelő adókötelezettség összegét.

Összefoglaló

Az év végéhez közeledve érdemes a kkt-k, bt-k, kft-k és egyesülések magánszemély tulajdonosainak megbecsülniük, mekkora összegű osztalék lesz jóváhagyható a 2008. évre és a társasági szerződés jelenlegi szabályai alapján ebből mekkora összeg járna számukra. Amennyiben a várható osztalékot 35 száza-lékos mértékű személyi jövedelemadó kötelezettség is terhelni, abban az esetben a tulajdonosoknak érdemes elgondolkodniuk azon, hogy a tulajdonosok vagyoni hozzájárulásától eltérő arányú osztalék megállapítási módszernek a társasági szerződésbe iktatásával, vagy tulajdoni hányaduknak egy körültekintően megválasztott államban általuk alapított cég részére való értékesítésével el tudják-e érni azt, hogy osztalékjövedelmükhöz kizárólag 25 százalékos mértékű adókötelezettség teljesítésével hozzájuthassanak.

Kalocsai Zsolt, vezérigazgató, Vizer József, adószakértő
DTM Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt.