2017. JANUÁR–FEBRUÁRI SZÁMUNKBAN TETTÜNK KÖZZÉ ELŐSZÖR BECSLÉST A LEGNAGYOBB HAZAI ÉRDEKELTSÉGŰ CÉGEK ÉRTÉKÉRE A 2015. ÉVI PÉNZÜGYI EREDMÉNYEK ALAPJÁN. AZ AZÓTA ELTELT IDŐSZAKBAN ELÉRHETŐEK LETTEK A 2016-OS ÉVET BEMUTATÓ BESZÁMOLÓK IS, ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTUK A VÉLEMÉNYÜNK SZERINT SZÁZ LEGÉRTÉKESEBB HAZAI CÉGET FELSOROLÓ ÚJABB LISTÁT.

cégek gyorsan változó teljesítményének és a jelzett változtatásoknak köszönhetően számos új cég került be a Privát Top 100-ba, az iparági összetétel azonban kevéssé változott (eltekintve a módszertani okok miatti változásoktól).

MÓDSZERTAN

  • A visszajelzések alapján korrigáltunk a lista összeállításának szempontjain: Magyarországon bejegyezett cégeket listáztunk, amelyek végső tulajdonosa hazai magánszemély (nem feltétlen magyar állampolgár)
  • nem számoltunk az állami, önkormányzati, private equity tulajdonban lévő cégekkel és a tőzsdei jelenléttel bírókkal
  • a pénzügyi szolgáltatókat nem értékeltük
  • egyedi cégekre fókuszáltunk, a cégcsoportok szintje akkor lépett be, amennyiben közzétettek konszolidált beszámolót (az előző listában EBITDA- alapon vontunk össze egy tulajdonosi kézben lévő, kapcsolódó tevékenységet végző cégeket)

A száz legnagyobb hazai magántulajdonú társaság összértéke 2017-ben 1859 milliárd forint. Ugyanezen cégek értéke egy évvel korábbi teljesítményük alapján 1636 milliárd forintra tehető, ez közel 100 milliárd forinttal több, mint az előző listánk értéke: ez köszönhető a bent maradó cégek átlagosan jobb teljesítményének és az újonnan látókörbe került cégek átlagosan magasabb értékének. Az idei lista élén közel 139 milliárd forintos értékkel szerepel az első helyezett, és a századik értéke is meghaladja a 6,5 milliárd forintot. A 2015-ös számok alapján összeállított listába már 5 milliárd forintos cégértékkel is be lehetett kerülni.

CÉGÉRTÉK

Cégérték alatt egy társaság teljes értékét, azaz egyik oldalról materiális és immateriális eszközeinek könyvelési értéktől független teljes értékét, vagy jövőbeli összes cash flow-ja diszkontált értékét; forrás oldalról pedig a saját tőkéjének és kamatozó adósságainak összességét értjük. Ez az érték nem keverendő össze a tőkeértékkel, ami a cégértékből a kamatozó adósságok levonása után azt az értéket adja, ami a tulajdonosok saját vagyona. Ezt jelképezi pl. a tőzsdei kapitalizáció tőzsdei cégek esetén.

 

 

Az EV/EBITDA alapú szorzószámos értékelésről már többször írtunk: azt tükrözi, hogy hány év eredménye (üzemi szintű eredmény + értékcsökkenési leírás) felel meg a cég értékének. Év eleji cikkünkben végigvettük azokat a szempontokat is, melyek eltéríthetnek az iparági átlagtól akár pozitív, akár negatív irányba.

V = P x M

Bár a szorzókat gyakran adottságként érzékelik az eladók, valójában komoly hatásuk lehet. Angol IMAP partnercégünk, az Assay Corporate Finance kidolgozott erre egy módszertant, mely használatára kizárólagos jogot kaptunk Magyarországon. A módszertan segítségével azonosítani és fejleszteni tudjuk a vállalkozások azon nem pénzügyi jellemzőit, amelyek befolyással bírnak a társaság értékére. A módszertanról részleteiben a 4–5. oldalon olvashat.

A piaci tranzakciók értékelési szintjeiben sajnos nem láttunk pozitív elmozdulást az elmúlt időszakban, így azokon nem módosítottunk, néhány egyedi esetet leszámítva. A magyar M&A tranzakciós piac nem látszik túlfűtöttnek, mint a cseh: ott akár az ipari termelő cégeknél sem ritka a 8-10-es EV/EBITDA szorzón történő üzletkötés, valamint a megkötött üzletek száma is többszöröse volt a magyarnak 2017-ben. A cégérték másik komponensének (EBITDA) alakulása hozta inkább a változást a végső értékekben.

Földrajzi megoszlást tekintve ez az elemzés is megerősíti az ország vízfejűségét: az összérték 44%-a jut a közép-magyarországi régióra (a főváros és Pest megye), és vitte el a növekedés legjavát. Szép növekményt mutatott fel ugyanakkor Észak-Magyar-ország és Nyugat-Dunántúl, képviselő nélkül maradtak továbbra is Baranya, Nógrád és Zala megyék.

Exporttevékenységüket tekintve nagy változatosságot mutatnak a listán megjelenő piaci szereplők: van, ahol iparági kötöttség korlátozza az exportlehetőséget, van, ahol a beszállítói státusz jelentette számviteli kötöttség miatt nem tükröződik a végeredményben exportra való termelés, mindenestre jól látszik, hogy nem csak magas exporteredménnyel lehet kedvező cégértéket felmutatni.

Az EBITDA-fedezet (EBITDA/árbevétel) alapú ered-ményességi mutatók, illetve a 2015-höz képest való eltérésük is nagy szórást mutatnak. (A szélsőségként megjelenő értékek jellemzően holding tevékenységhez és/vagy magas értékcsökkenéshez köthetőek.)

 

Mindössze kilenc cég tudott tíz százalékpontnál nagyobb növekedést elérni, és elmondható, hogy közel 60% tudta megtartani az EBITDA szintű eredményt, 20%-uknak pedig 2%-nál nagyobb romlást kellett elkönyvelniük.