A társasági törvény 2006. évben bevezette az ún. „wrongful trading” intézményét. Eszerint egy társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkeztét követően a vezető tisztségviselők ügyvezetői feladataikat a társaság hitelezői érdekének elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jelenlegi pénzügyi helyzetben a törvény ezen rendelkezése és az ahhoz kapcsolódó felelősség különös jelentősséget nyert. Jelen cikk ezért a vezető tisztségviselő fenti szabályból eredő felelősségével és a felelősség


Fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet

A jelenlegi pénzügyi válság számos társaság esetében eredményezi az értékesítési lehetőségek szűkülését, a nyereségesség csökkenését. Ez kihatással lehet az adott társaság hitelszerződéseire is. Több esetben ugyanis a hitelszerződések előírják, hogy a társaság a hitel fennállása alatt időről időre köteles bizonyos pénzügyi mutatószámoknak (nyereség mértéke, eladósodottság mértéke, stb.) megfelelni. Ezen mutatószámok el nem érése a hitelszerződésekben általában felmondási eseménynek minősül. Kérdésként merülhet fel, hogy amennyiben a társaság vezető tisztségviselői előre látják, hogy az adott társaság a hitelszerződésben foglalt mutatószámokat nem fogja teljesíteni, ez fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetnek minősül-e és megalapozza-e az ügyvezető felelősségére vonatkozó fenti szabály alkalmazását. Bár ebben a kérdésben irányadó bírói gyakorlat még nem alakult ki, ha a hitelszerződés felmondása esetén a társaság nem lenne képes a hitelt teljes összegben visszafizetni, úgy egy ilyen helyzet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetként lehet értékelhető. A fenti szabály alapján, attól a pillanattól kezdve, hogy a hitelszerződés felmondására alapot adó esemény várható bekövetkeztéről a vezető tisztségviselő tudomást szerez, a vezető már nem a tulajdonos, hanem a hitelezők érdekében köteles eljárni. Ez jelentheti például azt is, hogy – akár a tulajdonos akarata ellenére is – a vezető nem hozhat olyan beruházásról döntést, amelynek a megtérülése kétséges és ezért az a bank kielégítési lehetőségét veszélyezteti. Ezen szabály alkalmazása a vezető tisztségviselő több más döntése tekintetében is jelentős korlátozást jelent.

A felelősség mértéke

Fontos kiemelni, hogy ilyen helyzetben nem pusztán a vezető tisztségviselő vonható felelősségre a hitelezőkkel szemben: felelős lehet maga a tulajdonos is, ha olyan döntést hozott, amely a hitelezők kielégítését veszélyeztette. De egyszersmind felelőssé tehetők a vezető tisztségviselőnek nem minősülő azon vezető állású dolgozók, akik a döntéshozatalban részt vettek. A felsorolt személyek döntéseikért a polgári jog általános szabályai szerint teljes vagyonunkkal felelősek – azaz ez a felelősség kifejezetten súlyos anyagi kockázatokkal járhat az érdekelt személyek részére. Másrészt azonban megnyugtatásként hathat, hogy ezen felelősség az érdekelt személyekkel szemben csupán több feltétel együttes jelenléte esetén érvényesíthető – azaz, (i) ha a társaság valóban fizetés-képtelen helyzetbe kerül; (ii) ezt követően a társasággal szemben felszámolási eljárást kezdeményeznek; (iii) a társaság vagyona nem elegendő a hitelezői köve-telések kielégítésére; valamint (iv) a vezető felelőssége megállapítható. A vezető ugyanis mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a veszélyhelyzet bekövetkeztét követően a hitelezői veszteségek csökkentése érdekében az általában elvárható valamennyi intézkedést megtette. Figyelembe véve azt is, hogy ezen felelősség érvényesítése tekintetében még bírói gyakorlat nem alakult ki, a vezetők ilyen felelőssége jelenleg sokkal inkább elméleti, mint gyakorlati veszélynek tűnik.

A felelősség csökkentésének eszközei

A vezetők több módon képesek a fenti felelősségüket csökkenteni.

  • Egyeztetés a hitelező bankkal: Amennyiben a vezető tisztségviselő jelzi a hitelező bank felé, hogy egyes pénzügyi mutatószámoknak előreláthatólag a társaság nem tud megfelelni, és ennek figyelembe vételével kéri a bank hozzájárulását a társaság tervezett intézkedéséhez, úgy értelemszerűen mentesül a felelősség alól. Egy ilyen eljárás veszélye azonban az, hogy a bank előreláthatólag a társaság tervezett pénzügyi kiadásához nem fog hozzájárulni, sőt, elképzelhető, hogy érdekeinek védelmében bizonyos védelmi intézkedések megtételét követeli a társaságtól. Egy ilyen lépés tehát üzletileg nem mindig minősül a legpraktikusabb megoldásnak.
  • Legfőbb szerv összehívása: A társasági törvény alapján a vezető tisztségviselő jogosult – sőt, fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben köteles – a társaság legfőbb szervét összehívni és tőle a veszélyhelyzet elhárítása érdekében szükséges határozatok meghozatalát kérni. Amennyiben a társaság egyszemélyes társaságként működik, úgy a vezető tisztségviselő a tagtól vagy a részvényestől írásbeli utasítást is kérhet. Ilyen írásbeli utasítás esetén a vezető tisztségviselő mentesül a felelősség alól és a hitelezőkkel szemben kizárólag a tag / részvényes tartozik helyt állni.
  • Lemondás: Amennyiben a vezető tisztségviselő a társaság legfőbb szervétől vagy az egyszemélyes tagtól a megfelelő segítséget vagy utasítást nem kapja meg, úgy végső megoldást a vezetői tisztségről való lemondás jelentheti. Ilyen esetben is figyelembe kell azonban venni azt, hogy a legfőbb szerv kötelezheti a vezető tisztségviselőt, hogy a lemondást követő maximum 60 napig még vezetői feladatait lássa el.

Összegzés

A jelen pénzügyi helyzetben a vezető tisztségviselőkre különös felelősség hárul olyan társaságoknál, amelyek pénzügyi helyzete megrendült és ezért hitelezőik által előírt egyes pénzügyi mutatóknak nem tudnak megfelelni. Ilyen esetben a vezetők részéről minden döntés meghozatala alapos megfontolást, valamint gazdasági és jogi elemzést igényel, különös tekintettel arra, hogy bizonyos helyzetekben már nem a társaság tagjai, hanem a társaság hitelezője érdekének megfelelően köteles eljárni.

dr. Jalsovszky Pál / dr. Kochanowski Szilvia,
Jalsovszky Ügyvédi Iroda