A KLÍMAVÁLTOZÁS, A DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK ÉS A TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS ÖSSZETETT ÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁSOK ELÉ ÁLLÍTJA A GYEREKEKET, EGYENLŐTLENSÉGET OKOZVA A KÜLÖNBÖZŐ RÉGIÓK KÖZÖTT. PEDIG MINDEN GYEREKNEK EGYFORMÁN JÁR A LEHETŐSÉG.  LEHETŐSÉG ARRA, HOGY NE CSAK TÚLÉLJEN, HANEM KITELJESEDHESSEN. MA AZONBAN OLYAN VILÁGBAN ÉLÜNK, AHOL EZ NEM MINDENKINEK ADATIK MEG, SŐT, GYEREKEK MILLIÓINAK ÉLETE VAN KÖZVETLEN VESZÉLYBEN. EZÉRT VAN SZÜKSÉG A VILÁG LEGISMERTEBB GYERMEKVÉDELMI SZERVEZETÉNEK MUNKÁJÁRA ITTHON ÉS VILÁGSZERTE, HOGY MINDEN GYEREK MEGKÜLÖNBÖZTETÉS NÉLKÜL, BIZTONSÁGBAN, EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETBEN TANULHASSON ÉS FEJLŐDHESSEN.

Az UNICEF 1946-ban lépett először kapcsolatba Magyarországgal, amikor a második világháborút követően élelemmel és gyógyszerekkel segítette országunkat. Idén ötven éve annak, hogy a jótékonysági szervezet azzal a küldetéssel tért vissza hazánkba, hogy minden gyerek érdekeit és jogait képviselje. A gyermekvédelmi szervezet Magyarországon is több mint tíz programot futtat a magyar gyerekek támogatására. Itthon is egyre nagyobb szükség van a munkájukra, hiszen egyre több gyermek küzd mentális problémával, amire nem kap időben megfelelő segítséget, de a bántalmazás problémája is egyre súlyosabbá vált, beleértve a kortárs erőszak, az úgynevezett „bullying” elhatalmasodását az iskolákban és az online térben.
A szervezet szintén kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a gyerekek még kisiskolás korukban megismerjék jogaikat, amire „Ébresztő óra” foglalkozásaik keretében kerülhet sor a programban részt vevő iskolákban, ahol évente ötezer gyereket érnek el.

Mészáros Antóniával, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatójával beszélgettünk arról, hogy a mai világban hogyan lehet segíteni a gyerekek testi és lelki egészségének fenntartását, és mit tesz ezért az UNICEF.

Lehet, hogy sokan nem tudják, hogy az UNICEF itthon is jelen van, ráadásul már ötven éve. Ezt a hat betűt látva a többség a világ legnehezebb sorsú gyerekeire gondol, akiknek segítetek, pedig a magyar gyerekek számára is rengeteg lehetőség van arra, hogy kapcsolódjanak veletek.
Az UNICEF „márkája” az egyik legismertebb és leghitelesebb a világon, a nemzetközi gyermekvédelem vonatkozásában szinte mindenki hallott már rólunk, és az úgynevezett bizalmi indexünk is kiugróan magas. Ehhez képest az itthoni tevékenységünk sokkal újabb keletű, még sokat kell tennünk azért, hogy ez is hasonló mértékben benne legyen a köztudatban. Mivel globális viszonylatban hazánk magas jövedelmű országnak számít, az UNICEF rendszerében donorország vagyunk, vagyis a helyi szervezet alaptevékenysége az adományok gyűjtése a világ legkiszolgáltatottabb, legnagyobb veszélyben élő gyerekei számára. Ha a magyar társadalom nem lenne szolidáris velük, az UNICEF nem lehetne jelen az országban. Mivel szerencsére vannak jó érzésű magyarok, akik támogatják ezt az életmentő tevékenységet, akár csak havi pár ezer forinttal, tudunk tenni a hazai gyerekekért is, nem megyünk el tétlenül az ő problémáik mellett sem. Foglalkozunk például a magyar gyerekek védelmével, jóllétével, társadalmi részvételével és jogaik biztosításával. Igaz, ehhez nem kapunk finanszírozást a nemzetközi szervezettől, a magyar programokat kizárólag helyi önkéntes adományokból, például az 1% felajánlásokból és vállalati együttműködésekből tudjuk finanszírozni.

Mik a legnagyobb kihívások itthon?
Sokkoló, hogy Európában az öngyilkosság a második vezető halálozási ok a 15–19 évesek körében, és a fiatalkori öngyilkosságok több mint 90%-ának a hátterében diagnosztizálható pszichiátriai betegség áll. De legtöbbször olyanokról van szó, akik nem kaptak időben megfelelő kezelést. Itthon is egyértelműen megfigyelhető a mentális problémák gyakoriságának drámai növekedése. Kifejezetten komplex, közvetlen segítséget is adó programunk van a gyerekek lelki egészségének javítására. Ennek részeként idén márciusban közzétettük egy friss hazai kutatásunk eredményeit is, amely feltérképezte az óvoda- és iskolapszichológusok, azaz a pszichológiai ellátórendszer kulcsszereplőinek helyzetét. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy a szakemberek egyre súlyosabb gondokkal találkoznak az intézményekben, így munkájuk során többnyire a már akut problémák kerülnek előtérbe, és az amúgy elengedhetetlen prevenció – kapacitás és idő hiányában – kisebb hangsúlyt kap. Az intézményi pszichológusok munkája kulcsfontosságú; ők a „kapu őrei”, vagyis ők az első állomás a pszichológiai ellátórendszerben, ők találkoznak először a gyerekekkel, nekik van esélyük és lehetőségük a problémák azonosítására és szükség esetén a megfelelő szakellátás ajánlására. A kutatás eredményei azonban a romló mentális egészség mellett alapvető rendszerproblémákat is jeleznek, mint például a szakemberhiány, túlterheltség, nem tiszta kompetenciahatárok és a nehézkes együttműködés a szakemberek között. Pedig tudjuk, hogy egy komolyabb mentális betegség megelőzése csak a probléma korai felismerésével vagy prevenciós munkával lehetséges. Mégis csupán a válaszadók 3,6% mondta azt, hogy tud kellőképpen foglalkozni a megelőzéssel a munkája során. A teljes kutatás elérhető itt: oip-kutatas.pdf

Sokszor olvastuk már az anyagaitokban, hogy egy gyerek csak akkor lehet jól, ha a körülötte élők is jól vannak. Hogyan segítitek azokat a felnőtteket, akik napi szinten foglalkoznak a gyerekeinkkel?
A gyerekek mellett a szülőket, pedagógusokat, szakembereket is támogatjuk. Lélekemelő programunkban például iskolapszichológusokat és tanárokat képezünk, hogy lelki egészségről szóló interaktív foglalkozásokat tartsanak az iskolákban. Nekik köszönhetően évente négyezer gyereket támogathatunk abban, hogy lelkileg jól legyenek, de azt is felismerjék, ha mégis baj van, és ne féljenek segítséget kérni. De ingyenes online tananyagokkal, edukációs videókkal és szupervízióval is segítjük a gyerekekkel foglalkozó szakembereket, hogy saját mentális egészségüket is meg tudják védeni. A részletek megtalálhatók a weboldalunkon: www.unicef.hu/mentalis-egeszseg

A mai világban sok szó esik a bullyingról, azaz arról, hogy a gyerekek egymást is bántják az iskolában.
Ti mennyire találjátok súlyosnak a problémát?
A mentális egészség védelme érdekében többek között kiemelt fontosságú, hogy kiálljunk a gyermekbántalmazás minden formája ellen – történjen akár otthon, az iskolában vagy az online térben. A kortárs erőszak, azaz a „bullying” sokkoló méreteket ölt a fiatalok körében. 2023-ban egy reprezentatív kutatásban mértük fel a középiskolások hozzáállását, tapasztalatait a témában: a fiatalok 66 százaléka elmondta, hogy tanulmányai során érte már rendszeres fizikai, lelki vagy verbális erőszak. Ezek az esetek sokszor láthatatlanok maradnak, nekünk viszont felelősségünk, hogy reflektorfénybe helyezzük a problémát, hiszen a fiatalok többségét érinti, és egészen pusztító lehet a hatása. Ráadásul nemcsak az iskolában bántják egymást a fiatalok, hanem az online térben is, ami súlyosbítja a helyzetet, hiszen nincs megállás, mégis előfordulhat, hogy a felnőttek észre sem veszik, hogy min megy keresztül a gyermekük, tanítványuk. Ráadásul a mi generációnk már nem is igazán érti az online „jelrend-szereket”. UNICEF-ként mi elsősorban a figyelmet tudjuk felkelteni, országos kampányokban közvetítjük az üzenetet, hogy a bullying veszélyes és nem elfogadható, és adunk tudást, aminek a birtokában könnyebben felismerhető a baj, és erőszak nélkül segíthet bárki, ha bántanak valakit a környezetében.
A #NENÉZZFÉLRE című kampányunkkal például kifejezetten a szemlélőket szólítottuk meg, mert tudható, hogy a többség ilyen helyzetben sajnos tétlen marad. Számos hazai ismert zenész is mellénk állt, hogy együtt hívjuk fel a figyelmet a jelenségre, és tudatosítsuk, hogy már egy jó szó, vagy egy támogató tekintet is sorsfordító lehet az áldozatok számára. Szeretnénk, ha a magyar diákok felismernék azt, hogy ha bántalmazást tapasztalnak az iskolában vagy az online térben, akkor nem maradhatnak közömbösek. Ahhoz, hogy meg is tegyék az első lépést, mi inspirációt és eszközöket adunk a kampány weboldalán és a HelpApp nevű mobilapplikációnkon keresztül. www.unicef.hu/nenezzfelre

Sok kutatást végeztek a magyar gyerekek és fiatalok körében. Mit láttok, mi az a társadalmi téma, ami a leginkább foglalkoztatja őket?
Beszélgetéseink során gyorsan előkerül a klímaváltozás kérdése. A mai fiatalok rendkívül nyitottak szinte minden társadalmi problémára, de mégis az éghajlat-változás emelkedik ki a sok közül, mivel a hatásai ma már egyértelműek, és ezzel a fiatalok is tisztában vannak. 2022 nyarán egy nagymintás felmérés keretében megkérdeztük a magyar gyerekeket és fiatalokat arról, hogyan gondolkodnak a klímaváltozásról. A válaszok alapján a korosztály 90%-a szorong valamilyen mértékben a klímaválság beláthatatlan következményei miatt. Erre aztán konstruktív aktivitásokkal reagáltunk, elindítottuk „KlímaHősök” programunkat, amely keretén belül az UNICEF nemzeti szervezetei közül elsőként hoztunk létre egy komplex klímaedukációs platformot, kifejezetten fiatalok számára és fiatalok részvételével. Célunk az volt, hogy valódi tudás, közösségépítés és személyes élmények segítségével csökkentsük a hazai fiatalok tehetetlenül megélt szorongását, hogy negatív érzéseiket konstruktív aktivitásba fordítsuk, illetve hangot és részvételi lehetőségeket adjunk nekik ebben az életüket érintő fontos kérdéskörben. A kezdeményezésben szerepet kaptak a civil, vállalati és kormányzati együttműködések is, és ennek köszönhetően létrejöhetett egyfajta generációk közötti folyamatos párbeszéd, amely során a résztvevő fiatalok valódi döntéshozókkal vitathatják meg a legfontosabb kérdéseket, és kifejezhetik a véleményüket is.

Említetted, hogy a klímaprogramotok alapvetően gyermekrészvételi program. Mit érthetünk a gyermekek részvétele alatt?
A gyerekek és fiatalok bevonása ebben az esetben azt is jelenti, hogy véleményük és javaslataik hatással vannak magának a klímaprogramnak az alakulására, az ő igényeik, kérdéseik és ötleteik mentén alakítottuk ki a mérföldköveit. Kihangosítják a korosztályuk véleményét, gondolatait, és az UNICEF legfontosabb témáit saját környezetükben is népszerűsítik. Minden eseményünkön kiemelt szerepet kapnak, interjúkat adnak vagy készítenek, panelbeszélgetéseket moderálnak, és abban is segítenek, hogy a fiatalok számára biztonságos környezetet alakítsunk ki ahhoz, hogy el tudják mondani a véleményüket, szabadon kérdezhessenek, és saját javaslatokat tegyenek. Hiszen az ő jövőjükről van szó, amit csakis velük együtt, a beleszólásukkal alakíthatunk.

Tavaly októberben például több ezer fiatalt vontunk be egy közös, gyermekközpontú klímapolitikai javaslat-csomag megalkotásába, amit végül az Országház felsőházi termében vitattak meg, és adtak át a kormány delegációjának, hogy majd képviseljék a novemberi COP29 nemzetközi klímacsúcson. Az eseményre több száz oktatási intézményen, ifjúsági és zöldszervezeten keresztül kaptak meghívást a fiatalok, akik egy előzetes online konzultáció keretében véleményezték a szöveget, és képviselőket delegáltak a vitára. A javaslatok azzal a céllal születtek, hogy a soros elnökség keretében hazánk képviselői a nemzetközi tárgyalásokon is hangsúlyozzák a gyerekek és fiatalok igényeit, formálják a következő évek klímapolitikáját, és hozzájáruljanak egy olyan szemléletváltáshoz, ami a következő generációk érdekét az eddigieknél hangsúlyosabban szolgálja. Szintén a tavalyi évben – és most először – sikerült megszerveznünk két fiatal nagykövetünk személyes részvételét Bakuban a COP29 nemzetközi klímacsúcson. Az ifjú klímavédők számára ez kiváló lehetőség volt arra, hogy élőben is megtapasztalhassák a nemzetközi döntéshozatal folyamatát, és képviseljék a jövő generációit. A programot folytatjuk, évről évre fejlesztjük, és természetesen várjuk a további érdeklődő fiatalok, valamint a fenntartható jövőért küzdő vállalati támogatók csatlakozását. Bővebb tájékoztatás elérhető itt: www.unicef.hu/klimahosok

Az UNICEF Magyarország hazai programjai kizárólag helyi támogatóknak köszönhetően valósulhatnak meg. Vállalati partnerként is, de magánszemélyként, például adója 1%-ával is sokat tehet a magyarországi gyerekekért! Ha nekünk ajánlja fel, teljes egészében a helyi tevékenységünkre, vagyis magyar gyerekek segítésére költjük.

UNICEF Magyarország | Adószám: 18212718-2-42