TUDJUK, HOGY A LEGSÉRÜLÉKENYEBBEK, KÖZTÜK A GYEREKEK, MINDEN VÁLSÁGOT MÉG JOBBAN MEGSZENVEDNEK, ÉS ENNEK MEGFELELŐEN MOST VALÓBAN RETTENETES ADATOKAT LÁTUNK A GYEREKEK HELYZETÉT ILLETŐEN. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ÓTA SOHA NEM SZORULTAK ANNYIAN HUMANITÁRIUS SEGÍTSÉGRE, MINT MOST, ÉS EZ SZOROSAN ÖSSZEFÜGG AZZAL, HOGY NEM ROPOGTAK ENNYIT A FEGYVEREK SEM. EBBEN A PILLANATBAN IS 110 FEGYVERES KONFLIKTUS ZAJLIK A VILÁGON. BURKINA FASÓTÓL KEZDVE A KÖZEL-KELETEN ÉS SZUDÁNON ÁT EGÉSZEN UKRAJNÁIG FOLYAMATOS HARCOK DÚLNAK, AMI MIATT MEGKÖZELÍTŐLEG 400 MILLIÓ – VAGYIS KÖRÜLBELÜL MINDEN ÖTÖDIK – GYERMEK KONFLIKTUS SÚJTOTTA ÖVEZETBEN ÉL, VAGY ARRA KÉNYSZERÜL, HOGY MENEKÜLJÖN A LAKÓHELYÉRŐL. EZEKNEK A GYEREKEKNEK MOST ÉPPEN A NYÁRI SZÜNETET KELLENE TERVEZGETNIÜK, FELHŐTLEN GYERMEKÉVEIKET KELLENE ÉLNIÜK.
Sokan közülük egyedül maradtak, elszakítva szeretteiktől, otthonuktól, oktatástól, egészségügyi szolgáltatásoktól, megfosztva a biztonságtól és attól a lehetőségtől, hogy egyáltalán igazi gyerekek lehessenek. A szomszédunkban zajló háború is már több mint két éve tart. Az UNICEF legfrissebb becslései szerint az ukrajnai frontterületeken élő gyerekek ez idő alatt átlagosan 3800 órát, azaz öt hónapot töltöttek a föld alatt, miközben a fejük felett légiriadó szólt. A pincékben pedig nem lehet rendesen tanulni, játszani is alig, esténként még az elalvás is nehezen megy. Nem csoda, hogy a legtöbb gyerek szorongással, alvászavarral, depresszióval, a poszttraumás stressz tüneteivel küzd.
Mészáros Antóniával, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatójával beszélgettünk arról, hogy a mai világban hogyan lehet segíteni a gyerekek pozitív jövőképének kialakítását, mit tesz a világ legrangosabb gyermekvédelmi szervezete a válságövezetekben, és hogyan segíti a magyar gyerekek jóllétét.
Szörnyen igazságtalan, hogy a gyermekek túlélési esélyeit ilyen nagy mértékben befolyásolja az, hogy hol születnek. Mikor és hogyan fogják ők visszakapni gyermekéveiket?
Mindenkinek járna egy boldog gyermekkor, és ezt az időszakot nem lehet utólag bepótolni. Az elmaradt biztonságos gyermekévek ára mindenképpen megmutatkozik a mentális egészségükben, a fizikai állapotukban, a képzettségükben, a későbbi esélyeikben, egész személyiségükben. Fontos lenne, hogy minél hamarabb visszatérhessenek a rendes kerékvágásba, hogy ne egész generációk vesszenek el olyan mértékben, ami ezeknek az országoknak a jövőjét is alapvetően meghatározza. És mindent meg kell tennünk értük a háborús időszakban is, hogy minél kevesebb dologban szenvedjenek hiányt. A háborús konfliktusok mellett azonban még számos egyéb körülmény jelent egzisztenciális veszélyt a ma élő gyermekek és a jövő generációinak egészségére és jóllétére. Jelenleg világszerte több mint 1 milliárd gyermek él olyan országban, amely „rendkívül nagy kockázatnak” van kitéve a klímaváltozás hatásai miatt. A földrengések, aszály, szélsőséges időjárás, vízhiány következményei miatt már ma is családok milliói kényszerülnek útra kelni és biztonságos menedéket keresni maguknak, miközben az éhség, a szomjúság, a járványok és betegségek a mindennapjaik részévé váltak. 2050-re viszont már minden gyerek életére befolyással lesz a felmelegedés, azaz a mi unokáink már gyerekkorukban is a saját bőrükön fogják tapasztalni a hatásokat Magyarországon is.
Hogyan lehet fontossági sorrendet kialakítani, mik a legégetőbb problémák?
Nincs fontossági sorrend. Az UNICEF legfontosabb küldetése és feladata, hogy a világ legkiszolgáltatottabb gyerekein segítsen, azokon a gyerekeken, akiknek az alapvető jogaik nem érvényesülnek, olyanok, mint például a biztonsághoz, egészségügyi ellátáshoz, tiszta ivóvízhez, vagy az oktatáshoz való jogok. Globálisan nézve az elmúlt években óriási előrelépés történt többek között az UNICEF munkájának eredményeként például az öt év alatti gyermekek halálozásának megelőzésében – de még mindig 4,4 másodpercenként meghal egy öt év alatti gyerek olyan okok miatt, amik egyszerűen megelőzhetők lettek volna, mondjuk alapvető védőoltásokkal vagy tiszta ivóvízzel.
A biztonságos ivóvíz egyértelműen a túlélés záloga. Vízhiányban elpusztulnak a termények, az állatok, így egyrészt éhínség alakul ki, másrészt – mivel nem lehet tisztálkodni, fertőtleníteni, és sok a legyengült, alultáplált ember – járványok is felbukkannak, és tömegesen pusztítanak. Ráadásul a gyenge immunrendszerrel rendelkező gyerekek túlélési esélyei sokkal kisebbek. És most még csak a túlélésről beszélünk, pedig a mi célunk az, hogy a gyerekek ne csak túléljenek, hanem kiteljesedhessenek, tanulhassanak, fejlődhessenek.
Mi itt Magyarországon el sem tudjuk képzelni, hogy a csapból nem folyik a víz. Még öblítésre is tiszta vizet használunk, pedig – ha jól értem – a vízhiány globálisan az egyik legnagyobb probléma. Itthon viszont valószínűleg nem mindenki ismeri a valós értékét, a klímaváltozás hátterének és hatásainak összefüggését, mert a mindennapjainkat még nem befolyásolja.
Az utóbbi években egyértelműen a legtöbb válsághelyzet a fegyveres konfliktusok mellett az éghajlatváltozás hatásainak következtében alakult ki. Külön monitorozzuk a kimondottan a klímaváltozás hatásaira visszavezethető okokból vészhelyzetbe került gyerekek számát és életminőségét. A tűzvészek, a heves viharok, hurrikánok a fejlett országokat is sújtják. Már most, júniusban félünk a tavalyihoz hasonló nyári hőhullámoktól, próbálunk felkészülni arra, hogy hogyan vészeljük át majd ezeket az időszakokat, mert tudjuk, hogy a szélsőséges melegfrontok mennyire károsítják minden élőlény, de leginkább a gyerekek fizikai és mentális állapotát, valamint a terhes nők jóllétét.
Térjünk át egy kicsit a magyar gyerekekre. Tavaly év végén a Gyermekek Világnapja alkalmából az UNICEF Magyarország nagyszabású konferenciát szervezett szülők, nagyszülők, szakemberek, pedagógusok számára, ahol a gyermekek mindennapjait érintő legnagyobb kihívásokat járták körbe. A rendezvény teltházas volt, több mint 2000 résztvevő regisztrált az előadásokra és beszélgetésekre, amiből világosan látszik, hogy vannak nehézségek. Mit láttok ti?
Egyértelműen megfigyelhető, hogy a fiatalok egyre több mentális problémával küzdenek. Sajnos ez globális jelenség, egyfajta csendes világjárvány. Az ellátás pedig egyre nehezebben elérhető. Több különböző és részben összefüggő krízis nehezíti az életünket, az lenne a csoda, ha ennek nem lenne hatása a fiatalokra, már csak azért is, mert egy gyerek csak akkor lehet jól, ha a körülötte élő felnőttek is jól vannak. Éppen ezért a gyerekek mellett a hazai programjainkkal a szülőket, pedagógusokat, szakembereket is támogatjuk. Lélekemelő programunkban például iskolapszichológusokat képzünk, hogy lelki egészségről szóló interaktív foglalkozásokat tartsanak az iskolákban. De online tananyagokkal, edukációs videókkal, szupervízióval, mentálhigiénés szakemberek által vezetett támogató, kompetenciafejlesztő csoportokkal is segítjük a szülőket és a gyerekekkel foglalkozó szakembereket. A gyerekeket illetően azt látjuk, hogy a klímaszorongás a legtöbbjüknél jelen van. Évről évre fejlesztjük Klíma-Hősök (www.unicef.hu/klimahosok) programunkat, aminek köszönhetően hiteles tudásanyagokat, tanácsokat, kapcsolódási és részvételi lehetőségeket érnek el az érdeklődők, hogy konstruktív cselekvésbe fordíthassuk a jellemzően tehetetlenül megélt, negatív érzéseket, frusztrációt. Idén már harmadik alkalommal szerveztük meg a diákoknak szóló klímakonferenciánkat, ahová ebben az évben is több száz résztvevő érkezett az ország minden pontjáról. Ez a közösség bárki számára nyitott, várjuk további érdeklődő gyerekek, illetve iskolák jelentkezését. Azt is reméljük, hogy egyre több partnerséget tudunk kialakítani itthon olyan cégekkel, akik számára fontos a fenntartható működés, és egyetértenek velünk abban, hogy a klímaválság ellen közösen, a gyerekeket középpontba helyezve és bevonva kell lépéseket tennünk.
Mivel a nemzetközi szervezettől nem kapunk finanszírozást, hazai vállalati együttműködésekre és magyar magánszemélyek kis összegű, de rendszeres támogatására van szükségünk ahhoz, hogy hosszú távon tervezhessünk.
Az UNICEF mint a világ legrangosabb gyermekvédelmi szervezete mindig prioritásként kezelte a gyermekbántalmazás elleni küzdelmet. Még mindig sok esetről hallunk, de vajon változik-e a hozzáállás, a figyelem, vagy akár a gyerekek tudatossága saját jogaikkal kapcsolatban?
A 2024-es év közéleti eseményei miatt különösen nagy figyelmet kaptak a gyermekjogok. Szervezetünk az Ébresztő óra foglalkozás keretein belül több ezer gyereknek mutatja be minden évben az iskolákban, hogy milyen jogaik vannak, amikkel magabiztosan élhetnek. A Gyermekjogi Civil Koalícióval együttműködésben idén márciusban tizenkét átfogó pontban összegeztük a gyermekvédelemben tapasztalható legsúlyosabb, a gyermekeket leginkább veszélyeztető problémákat, vagyis azt, hogy a gyermekvédelmi rendszerben dolgozó szakembereknek egyre lehetetlenebb körülmények között kell helytállniuk. Fokozottan nehéz helyzetben vannak a családból kiemelt gyermekek, és a rendszer működésének alapvető infrastrukturális, humán és pénzügyi feltételei is hiányoznak. Az összegzés kiegészült egy nagyobb terjedelmű, negyven pontos szakmai javaslattal. A problémafelvetéseken túl a javaslat konkrét beavatkozási irányokat is meghatároz, amelyek azonnali intézkedéseket kívánnak. Mindeközben a kortárs, iskolai bántalmazás súlyosságára hívjuk fel a figyelmet #NENÉZZFÉLRE kampányunkban. Felmérésünk szerint a magyar középiskolás gyerekek 66%-a volt már rendszeres bullying áldozata, vagyis a probléma súlyos. Ez a kampányunk kimondottan azokat a fiatalokat szólítja meg, akik látják, hogy bántanak valakit a környezetükben, és segíteni szeretnének, de nem tudják, hogy hogyan. A kibővített HelpApp applikációnkban arra találnak ötleteket, tanácsokat, hogy mit tehetnek erőszak nélkül az áldozatért, hogyan adhatják tudtára, hogy nem közömbösek vele szemben. Hiszünk benne, hogy már egy jó szó vagy egy támogató tekintet is sorsfordító lehet. Az edukáció, az érdek-képviselet és a figyelemfelhívás együttes hatásától várjuk az érdemi változást, de azt örömmel látjuk, hogy egyre többen olvassák a bejegyzéseinket, és jönnek el a rendezvényeinkre, az érdeklődés, a figyelem és remélhetőleg a tudatosság folyamatosan nő.
Fantasztikusan sokrétű a tevékenységetek. Hogyan tud valaki magánemberként kapcsolódni hozzátok, és támogatni a gyermekekért folytatott napi munkát?
Az idei év különlegessége legújabb – és számunkra az egyik legkedvesebb – jótékonysági kezdeményezésünk a világhírű mackóval, Paddingtonnal. A kedves mesehős mostantól a magyar gyerekeket is kalandra hívja, a rendszeres adományozói körünkhöz csatlakozók gyerekei számára egy névre szóló postai levélcsomagot küld minden hónapban, amelyekben izgalmas országokról számol be, bemutatja az ott élő gyerekek életét, és érdekességeket oszt meg az egzotikus tájakról, méghozzá magyar és angol nyelven egyszerre. Egy egész éves családi élményt álmodtunk és valósítottunk meg, amiben tizenkét különböző országot (pl. Indonézia, Kambodzsa, Jordánia, Szíria, Venezuela, Burkina Faso) ismerhetnek meg közösen kicsik és nagyok. De a csomagokban játékos feladatokat, útinaplót, világtérképet, matricákat, képeslapokat és infókártyákat is kapnak, sőt az angol nyelvet is gyakorolhatják. Így már a gyerekeknek is van okuk várni a postást. A Paddington-kaland havidíja egyszersmind rendszeres adomány is, amelynek összege minden hónapban automatikusan beérkezik az UNICEF-hez. Ezzel a kiszámítható támogatással a feliratkozók lehetővé teszik, hogy a szervezet folyamatos segítséget nyújtson a világ legkiszolgáltatottabb gyermekeinek. Ajánlom mindenkinek, aki tartalmas időtöltésre vágyik gyermekével, vagy szeretné már fiatal korban elkezdeni az érzékenyítést más országok és kultúrák iránt.
