amigosMIÉRT ADOMÁNYOZZUNK? EZT ÉS EHHEZ KAPCSOLÓDÓ TÉMÁKAT JÁRTUNK KÖRBE HÁROM ÜZLETEMBERREL ÉS AZ AMIGOS ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJÁVAL. FORGÁCS-FÁBIÁN SÁRA TÍZ ÉVE ALAPÍTOTTA A MA MÁR TÖBB MINT 230 ÖNKÉNTEST SZÁMLÁLÓ SZERVEZETET. MÜLLER PÉTER, SÁROSPATAKI ALBERT ÉS SZAKACSITS SZABOLCS IS EGY-EGY KÓRHÁZ AMIGO-LÁTOGATÁSAIT FOGADTÁK ÖRÖKBE EGY ÉVRE, EMELLETT ELKÖTELEZETTEN TÁMOGATNAK SZÁMOS MAGYARORSZÁGI NONPROFIT SZERVEZETET IS. EMELLETT, MINDANNYIAN SIKERESEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN IS. MÜLLER PÉTER CÉGCSOPORTJÁNAK ZÁSZLÓSHAJÓJA, A SPECIAL EFFECTS INTERNATIONAL RENDEZVÉNYEKHEZ NYÚJT TECHNOLÓGIAI MEGOLDÁSOKAT, SÁROSPATAKI ALBERT MAGYARORSZÁG EGYIK VEZETŐ SZÁMLÁZÁSI SZOFTVERÉT, A BILLINGÓT ÉPÍTETTE FEL, SZAKACSITS SZABOLCSÉ PEDIG FINNORSZÁG EGYIK LEGSIKERESEBB IT CÉGE, A TUXERA.

Az Amigos a Gyerekekért Alapítványt Forgács-Fábián Sára alapította 10 éve, a szervezet önkéntesei azóta viszik a játékos tanulás örömét a beteg gyerekekhez, és szakítják ki őket a barátság, közösség és tanulás erejével a kórházból. A kezdeti 11 fős baráti társaságból mára egy több mint 230 aktív önkéntest és 10 munkavállalót számláló szervezet lett, akik az ország összes gyermekonkológiai központjában és számos más osztályon jelen vannak. Az Amigos példája inspirációként szolgálhat arra, hogyan lehet 100.000 forint kezdőtőkével közös értékekre és célokra alapozva egy országos közösséget, mára 100 millió forint budgettel dolgozó, évente több ezer gyereket támogató szervezetet építeni és fenntartani.

Szaka, Péter és Albert, ti mind a hárman sikeres üzletemberek vagytok, akik nem mellesleg visszaadtok valamit a társadalomnak. Ami az üzleti sikeren kívül egészen biztos, hogy összeköt titeket, az az, hogy mindhárman támogatói vagytok a Sára által vezetett Amigos a Gyerekekért Alapítványnak. Miért jótékonykodtok?

Müller Péter: Nálam ez egyértelműen belső motiváció. A támogatás legnehezebb része a valós időráfordítás, a szervezet működtetése, bemenni a kórházba, és foglalkozni a gyerekekkel. Pénzt adni sokkal „könnyebb”, de természetesen azért foglalkozom és teszek is az általam fontosnak tartott ügyekért. Egyébként miért ne segítenénk azoknak, akiknek szükségük van rá? A túlzott mértékű felhalmozásban nem hiszek, önjáró és folyamatosan termelő vállalkozásokat kell létrehozni, illetve a gyerekeinknek is meg kell tanítani az önálló boldogulást.

Sárospataki Albert: A támogatásaim legnagyobb részét a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyerekekkel foglalkozó ügyekre fordítom. Ez nem csak a kiemelt szívügyem, de két gyermek apjaként teljesen máshogy is élem meg ennek a súlyát és értékét. A jó érzésen, felelősségtudaton túl felismertem, hogy az anyagiakon kívül stratégiai frontokon is tudok segítséget nyújtani, ami az elkötelezettségemet még jelentőségteljesebbé tette a jótékonykodás irányába.

Szakacsits Szabolcs: A Tuxera építése közben láttam, hogy milyen sokan segítettek nekem is önzetlenül, és hogy ez az önzetlenség minden ügy fejlődéséhez alapvető fontosságú, globálisan és helyi szinten is. Sajnos sokáig a Tuxera sikere nem volt arányban azzal, amit itthon adakoztam, ezen szerencsére azóta tudtam változtatni. Szerintem az, aki önerőből önzetlenül értéket teremtve vagy megőrizve segít, megérdemli a segítséget.

Sokak szerint az állam feladata gondoskodni a rászorulókról. Ha cégként, magánszemélyként fizetünk adót, akkor miért kellene még adományoznunk is?

Müller Péter: Az állam feladata a közpénzek elosztása, a társadalom működésének biztosítása és az állampolgárok jólétének és biztonságának megóvása, de az adományozás nem. Szükség van a nonprofit szervezetekre, akik biztosítják a legjobban rászorulók ellátását céges és magánszemélyektől eredő támogatásokból.

Sárospataki Albert: Támogatni, ügyek mellé állni szerintem is egy belső felelősség. Egyetértek Péterrel, ez egy tágabb kérdés, amiben nem csak az államnak van egyedüli szerepe. A példamutatás, a mások felé való önzetlen támogatás, önszerveződések, segítő szervezetek és alapítványok, mint az Amigos, ezeknek mind nagy szerepe van abban, hogy egy jobb világban éljünk. Nincs egy valakinek egyetemleges felelőssége. Mindenkinek van ebben valamilyen felelőssége. Adni nem csak pénzt lehet, hanem időt, gondoskodást, egy jó szót, bármit, ami jobbá teszi a környezetünket. Nem szabad homokba dugni a fejünket, és kifogásokat keresni.

Szakacsits Szabolcs: Szerintem országa válogatja. Finnországban például nincs 1% szja, hanem befizeted a sokfajta magas adót, és az állam intéz sok mindent. Sőt, próbáltam a Tuxerában bevezetni, hogy olyan ügyeket támogassunk, amiből nincs előnye a cégnek. Érdekes módon a finn kultúrában ez nem ment át, a munkatársaim nem értették. Magyarországon ehhez képest még kormányzati szinten is szorgalmazzák az adakozást. Finnországban ez sem volt meg.

Magánemberként vagy cégként szerettek adományozni? Ha cégként adtok, akkor láttok-e a konkrét adományon kívül más, kézzelfogható előnyt a jótékonykodás mellett?

Müller Péter: Így is, úgy is. Az Amigost például cégként és magánemberként is a kezdetektől támogatom. Fontos mindkettő, magánemberként példamutatás a gyerekeimnek és másoknak, amíg a vállalkozásaimmal támogatott ügy több emberhez jut el, benne van a céges kultúrában, és a munkatársaimat is motiválja az adományozásra.

Sárospataki Albert: Magánszemélyként, családként és cégként is támogatunk. Minden cégben, ahol szerepet vállalok, ott kialakítunk egy stratégiát arra, hogy az adott társaság miként tud segíteni a szűkebb és tágabb értelemben is. Ezt sehol sem HR- vagy öncélból tesszük, kulturális alapként szeretném megteremteni a környezetemben az adományozásra és önzetlen segítésre való igényt.

Szakacsits Szabolcs: Nálam komplexebb a felállás, mert finnországi az anyacég, de ott nincs hagyománya, struktúrája, állami támogatása a céges adományozás-nak, hanem inkább intézményesített. A támogatásaim nagy része viszont Magyarország-fókuszú, szóval így körülbelül 10% a cégtől jön, 90%-a magán.

Sára, nonprofit szervezet vezetőjeként, számodra van-e különbség a között, hogy valaki magánemberként vagy cégként támogat?

Forgács-Fábián Sára: Mi mindig az embert látjuk a túloldalon, legyen az egy cég képviselője, vagy egy magánszemély. A legfontosabb a rugalmasság és az, hogy partnerségben gondolkodjunk. Többnyire olyan együttműködéseink vannak, amelyek csodás ajtókat nyitnak ki az Amigosnak. Fantasztikus lehetőség volt, amikor Péter a szülinapi buliján ajándékként az Amigos támogatását kérte barátaitól, majd az összegyűlt összeget megduplázta. Itt ugyan magánemberként támogatott minket, de az ünnepség összes, több mint 100 vendégének mondhattuk el, hogy miként segítünk együtt a gyerekeknek. De ugyanígy segítség, ha céges együttműködések során a pénzügyi támogatás mellett kapcsolatba kerülhetünk a kollégákkal, érzékenyítjük a munkatársakat, együtt csomagolunk gyereknapi vagy karácsonyi ajándékot a gyerekeknek. Valójában nem számít, hogy magánszemélyként vagy cégként támogat-nak, a lényeg, hogy megtaláljuk a közös hangot és azt, hogy együtt tudjuk a legnagyobb pozitív hatást elérni.

Péter, Albert és Szaka, Ti mit kerestek egy ügyben? Mikor tudtok valami mögé teljes mellszélességgel beállni?

Müller Péter: Én egyértelműen az embert, a személyiséget keresem, aki az egész ügy mögött áll. Ez az Amigosnál Sára volt, akiben azonnal megláttam az elhivatottságát, a hozzáállását és az erőt ahhoz, hogy felépítsen egy alapítványt, amely minden beteg gyerek mellé szervez majd egy barátot, egy Amigót. Hasonló ez egy komoly tranzakcióhoz vagy cégfelvásárláshoz, ahol szükséges a „kémia” a sikeres üzletkötéshez.

Sárospataki Albert: Nekem a strukturáltság és a misszió kiemelten fontos. Emellett szeretem azt is érteni, hogy mi a felhasználása az adománynak. Az Amigost például egy olyan jól strukturált startuphoz tudnám hasonlítani, amilyet az üzleti világban is kevesen tudnak összehozni, és a küldetésükkel is maximálisan azonosulni tudok. Számomra ők abszolút példaképként szolgálnak.

Szakacsits Szabolcs: Csatlakozom Alberthez. Teljesen elképesztő a szervezettség az Amigosban. A másik, ami egyedülálló, azok a szervezet beszámolói. Az Amigosnál az ember egyből látja a lényeget, nagyon meggyőző és részletes. Tehát az előttem szólókkal egyetértve, de kiegészítve, a transzparenciát is kiemelném.

Aktívan keresitek az ügyeket?
Hogy találjátok meg őket?

Müller Péter: Opportunista alapon támogatok, nem keresem az ügyeket, de ha találkozom valakivel, akinek a küldetésében hiszek, azzal foglalkozom. Mivel hosszú távon, mélyebb kapcsolatot építve szeretek adni, így csak korlátozott ügyekre fókuszálhatok.

Sárospataki Albert: Nem keresem őket, én abban hiszek, hogy minden a megfelelő időben ott lesz, és egymásra találunk az ügyekkel. Sárával például egy Bridge Budapest eseményen találkoztunk. Már ott eldöntöttem, hogy jó lenne csatlakozni, és onnantól jött is minden magától, részben az azonnal meglévő kémia miatt is. Emellett csatlakozom Péterhez, érdemes néhány kiemelt ügyre koncentrálni, nem elaprózódni.

Szakacsits Szabolcs: Három különböző útja van nálam. Az első, hogy megtalálnak. Ebből lehet napi 4-5 is, így tényleg meg kellett tanulnom nemet mondani. A másik, hogy megkérdezem konkrét szervezetektől vagy emberektől, hogy mire lenne szükségük. A harmadik pedig, hogy én is meglátom az ügyeket.

Mikor gondoljátok azt, hogy na, ez egy jó döntés volt, jó helyre megy a pénzem? Mit vártok a mindennapi működésben egy nonprofit szervezettől?

Müller Péter: A konkrét eredményt, amely az Amigos esetében a rengeteg mosolygó gyerek. Természetesen látnom kell az alapítvány fejlődését, a transzparens működést és a folyamatos elhivatottságot. Ez Sára csapatánál mind megvan, és az elmúlt 10 évben a teljesítményük lenyűgöző.

Sárospataki Albert: Én az ambíciót szeretem látni. Szeretem megérteni, hogy miért küzdünk, mik a rövid-közép-hosszú távú célok, és – Péterhez csatlakozva – hogy mik az ehhez köthető eredmények.

Szakacsits Szabolcs: Elképesztő a hasonlóság, mivel nálam is ezek fontosak: terv, cél és az eredmények. Szoktam kérni bakancslistát prioritás alapján, és nagyon jó látni, hogy a támogatott szervezetben is örülnek, ha ezek megvalósulnak. Sokan figyelmeztet-nek, hogy majd át fognak verni, ha itthon adakozom, de ez még sosem történt meg. Lehet, másképpen alakult a terv, de az eredmény mindig ott van.

Sára, számodra mit jelent egy hosszú távon a szervezet mellett álló támogató?

Forgács-Fábián Sára: Az a fajta kiszámíthatóság, hogy nemcsak hónapról hónapra, hanem akár egyik évről a másikra tudunk tervezni, nagy biztonságot ad. Ahogy egy támogató jobban magáénak érzi az ügyet, úgy vonódik be mélyebben, osztja meg velünk a tudását, a kapcsolatait. Sőt, így tudunk mi is a legtöbbet vissza-adni neki élményben, hatásban és talán barátságban is. Minden megkereséssel egyesével foglalkozunk, és mindig a hosszú távú együttműködés kialakítása a cél. Ezért is dolgoztuk ki a kórházi örökbefogadási progra-munkat, amelynek Péter, Albert és Szabolcs is tagja. Ebben a támogató vállalja, hogy legalább egy éven át finanszírozza egy adott kórház Amigo-foglalkozásait, így mi biztonsággal mondhatjuk a gyerekeknek: ha meg-ígértük, ott vagyunk. A kiszámíthatóság nemcsak a gyerekeknek fontos, hanem az egész szervezetnek. Ez az első számú alapelvünk. A kórházi örökbefogadás prog-ramban a támogatóknak egy-egy kórházi egység örökbefogadására van lehetősége, ami biztosítja, hogy az adott intézményben egy éven keresztül megbízható-an jelen legyünk heti rendszerességgel. Jelenleg 6 városban, 18 kórházi egységben látogatjuk a gyerekeket. További információk: Mikó Anna (manna@amigos.hu)

Üzentek-e valamit a Cégérték üzleti világban edződött olvasóinak?

Müller Péter: Adni jó! Aki még nem próbálta, tegye meg, és meglátja, hogy milyen gyorsan és könnyen lehet sikert elérni a „cégértéknövelés” viszontagságos útjához képest. A segítség, amit nyújtunk, óriási örömöt ad másoknak, és azonnali pozitív visszajelzésekkel jutalmaz bennünket.

Sárospataki Albert: Mindenki találja meg a motivációját, legyen stratégiája, tegye félre a dogmákat, egész egyszerűen válasszon ki egy ügyet, és álljon mellé. Nem a pénz mennyisége számít, lehet idővel, kapcsolatokkal és szaktudással is segíteni. Csak legyen mindenkinek egy vállalt és transzparens ügye.

Szakacsits Szabolcs: Péter és Albert jól összefoglalta. Saját példámon látom, hogy mennyire jó adni, ezért bátorítok erre mindenkit. Mindezt pedig értékalapon tegyék, mélyebb bevonódás mellett.

Forgács-Fábián Sára: Mivel a barátság a világ minden pontján gyógyító erővel hat, számunkra a következő nagy lépés a nemzetközi terjeszkedés. Amit eddig elértünk, abban is nagy szerepe volt a magyar üzleti életből jövő támogatóinknak, bízunk benne, hogy a következő fejezetben is legalább ilyen együttműködések segítségével tudunk majd fejlődni.