2024 NOVEMBERÉBEN TARTOTTUK A MÁSODIK „FÓKUSZBAN A CÉGÉRTÉK” KONFERENCIÁNKAT ZALACSÁNYBAN. A SZERVEZETFEJLESZTÉSSEL IS FOGLALKOZÓ EMBERFEJLESZTÉS KFT.-VEL KÖZÖS RENDEZVÉNY TÉMÁJA A VÁLLALATOK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, „KISZERELTSÉGE” ÉS A VÁLLALAT ÉRTÉKE KÖZÖTTI KAPCSOLAT VOLT. AZ ELŐADÁSOKAT KÖVETŐ EGYIK KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS EGY PLUSZ ASPEKTUSBÓL, A TŐZSDEI JELENLÉTTEL BÍRÓ VAGY ODA IGYEKVŐ CÉGEK SZEMSZÖGÉBŐL JÁRTA KÖRÜL A TÉMÁT.
A beszélgetésünk tárgya gyakorlatilag minden vállalkozást érint, ilyen vagy olyan módon. A szervezetfejlesztés talán legfontosabb célja véleményem szerint, hogy a tulajdonos elvárásainak, képességeinek és a cégére fordítható idejének megfelelő működési struktúra alakuljon ki. A tranzakcióink során ugyanakkor azt látjuk, hogy a tulajdonostól független, önálló menedzsmenttel, strukturált adminisztrációval és hatékony (kontroll)folyamatokkal rendelkező cégek tulajdonosai nagyobb valószínűséggel és magasabb áron találnak befektetőket.
Ezt a gondolatot tovább víve, azoknak a vállalatoknak, amelyek a nyilvános tőkepiacokon akarnak tőkét bevon-ni, a fenti kérdés nem opcionális, hanem majdhogynem kötelező. A nyilvános működés megköveteli az átláthatóságot, a külső befektetők megnyeréséhez pedig elengedhetetlen a független menedzsment megléte, még akkor is, ha az alapító tulajdonos továbbra is fontos szerepet játszik a cég életében.
Beszélgetőtársaim Berta László, a Zalaco Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója, Kovács Andrea szervezetfejlesztő, az Emberfejlesztés Kft. divízióvezetője, és Nagy Péter Gábor, a Budapesti Értéktőzsde kibocsátói akvizícióért felelős igazgatója voltak.
Mivel mindannyian ismertük egymást korábban, a bemutatkozás inkább csak a hallgatóságnak szólt. A Zalacót több mint húsz éve tulajdonló Berta László röviden összefoglalta az elmúlt húsz év növekedését, és hogy a következő húsz év fenntartható növekedésének megalapozására megfontolja, hogy tőzsdére vigye a vállalatát. Van egy mondás, miszerint a tőzsde nem sprint, hanem maraton. László is legalább 5-6 éve komolyan vizsgálja ennek lehetőségét, és ennek megfelelően formálja a Zalaco szervezetét, működését. Ennek részeként egy átfogó szervezetfejlesztési folyamatba kezdett 2024 elején, és ennek lassan már látszanak az eredményei: új folyamatok, ehhez illeszkedő szervezeti és menedzsmentstruktúra. Nagy Péter Gábor, azon túl, hogy felmenői között voltak pékek, és zalai születésűként részben a Zalaco termékein nőtt fel, a BÉT egyik vezetőjeként is régóta kapcsolatban van a céggel, mivel a Zalaco szerepelt a BÉT50 2019-es kiadványában, valamint a vállalat kötvényei a tőzsde Xbond platformjára kerültek bevezetésre 2021-ben. Andrea és én pedig korábban dolgoztunk együtt Lászlóval és Péterrel.
Az első kérdés, hogy miért is megy egy családi vállalat tőzsdére, illetve milyen ismérvek vannak, amik alap-ján eldönthető, hogy alkalmas-e erre egy vállalkozás?
Egyetértettünk abban, hogy a cégek családi jellege egyáltalán nem kizáró ok, sőt egyes intézményi befektetők szemében kifejezett előny. Ugyanis az ilyen vállalatokban van egy erős, hosszú távú vízióval és célrendszerrel rendelkező tulajdonosi kör, akiknek a cég hosszú távú versenyképessége és profitabilitása fontosabb, mint a következő negyedéves jelentésben szereplő profit.
A BÉT a saját jól felfogott érdekében szintén keresi azokat a vállalkozásokat, amelyek idővel a tőzsdére léphetnek majd. Évről évre egy átfogó adatbázisból leszűrik a kellő árbevétellel (1 milliárd Ft) és növekedési potenciállal rendelkező (éves átlagban 20% az elmúlt három évben), hazai tulajdonban lévő vállalkozásokat. Ennek eredményeként ma látnak körülbelül 500 olyan céget, ami megfelel ezeknek a kritériumoknak, és természetesen ezeknek egy része családi vállalkozás. Péter elmondta, hogy ezek a gyorsan növekvő középvállalkozások az elsődleges célcsoportjuk, amikor új kibocsátókat próbálnak a tőzsdére hívni.
A beszélgetés következő részében a motivációt és a megfelelő időzítést jártuk körül.
Senkit sem ért meglepetésként, hogy a két kérdés összefügg. László Lev Tolsztoj Anna Kareninájának kezdőmondatát idézve világított rá egy lényegi képességre: „A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.” Ennek a gazda-sági életre vonatkoztatott üzenete, hogy sok vállalatnak lehet átgondolt stratégiája, jó terveik, de a jó vállalatokban az a közös, hogy ezeket a terveket konzisztensen, az év 365 napjában végre is tudják hajtani.
Ha megvan a végrehajtás képessége, akkor a következő lépés az eredmények tudatos és transzparens kommunikációja. Ez kifejezetten fontos a befektetőknek, akik nem vesznek részt a társaságok vezetésében. Számukra a részvényárfolyam mellett a társaságok nyilvános kommunikációja a legfontosabb iránytű, ezekre alapozva hozzák meg befektetési döntéseiket. Mivel a döntéseiket egyéni szinten hozzák meg, azoknak szinte egyáltalán nincsen hatása a tőzsdei vállalat napi működésére. Más szóval, nem kell attól tartani, hogy a kisrészvényesek naponta bejárnak majd a vállalat vezérigazgatójához, hogy kellemetlen kérdéseket tegyenek fel egy-egy témában, sokszor még az éves rendes közgyűlésre sem mennek el. Ugyanakkor vannak olyan aktivista, jellemzően intézményi befektetők, akik kérdéseikkel, igényeik megfogalmazásával új irányt adhatnak a cégvezetésnek.
Meghatározó faktor az időzítés, a „kegyelmi állapot” megtalálása. László szerint is az időzítés a kulcs, ami szerinte még nem jött el az ő vállalata életében. Péterrel egyetértettünk abban, hogy mivel a belépési folyamat legalább 9-12 hónapig tart, és mivel ennyi időre senki nem lát előre, ha megszületik a döntés, akkor a nyilvános társasággá válást és a tőzsdei bevezetést végig kell csinálni, viszont tranzakciót, azaz új részvények kibocsátását csak akkor érdemes végrehajtani, amikor együtt állnak a csillagok: a vállalat forrásigénye megvan és a külső környezet (árfolyamok, kamatok, általános tőzsdei hangulat) is valamennyire támogató. Ugyanakkor a tranzakció rugalmas időzítésének a képessége csak akkor adott, ha a társaság részvényei már tőzsdén vannak.
Amikor a motivációkra terelődött a szó, egyetértettünk abban, hogy a nyilvános működésért vállalt addicionális feladatokért cserébe számos előnyt is nyújt a tőzsdei lét (pl. employer branding, nagyobb bizalom az üzleti partnerek irányából, rugalmas, hatékony és hosszú távú menedzsmentösztönzés lehetősége), de a legfontosabb szerepe a tőzsdének a megfelelő források közvetítésének a képessége. Azaz, amelyik vállalatnak nincsen szüksége új forrásokra a stratégiai terveinek a megvalósításához, annak nem biztos, hogy a tőzsde felé kell indulnia.
A beszélgetés végén arról volt szó, hogy miért fontos a jól átgondolt szervezeti struktúra egy tőzsdei cég életében.
Első, és talán legfontosabb szempontként a befektetőknek azt az igényét fogalmaztuk meg, hogy a társaság fejlődését szinte biztosan hátráltatja, ha egy ember köré épül a teljes cég. Mivel a befektetők jellemzően hisznek a piaci versenyben, meritokratikus körülmények között szocializálódtak, hisznek abban, hogy az általuk finanszírozott vállalatoknál is akkor teremtik a legmagasabb értéket, ha versengő ötletek közül, szakmai szempontok alapján választja ki egy kompetens menedzsment a vállalat hosszú távú céljainak leginkább megfelelőt. Ehhez viszont az kell, hogy a vezetőknek meglegyen a döntési szabadsága, és legyen olyan ember, aki ellent mer mondani az első számú vezetőnek. Péter felidézett egy történetet, ahol még időben „interveniált” a cég második embere, és még a tőzsdére lépés előtt szólt az alapító tulajdonosnak, hogy szerinte lépjen egyet hátra, és adja át a kormányrudat. Az alapító hallgatott rá, és a cég azóta is sikeresen hajtja végre a stratégiáját, a befektetők szeretik.
László saját példáját hozta fel: amikor megvette a Zalacót, arra biztatták, hogy keressen egy új, modernebb nevet a vállalatnak. Ő ezzel szemben úgy döntött, hogy megtartja a nevet, mert nem ő maga a Zalaco, csak egy rész a vállalat hetvenéves történelmében. Az élet őt igazolta, és egy remek szlogent is adott a toborzáshoz, vagy akár a leendő tulajdonostársak felé: „Legyen részese a következő hetven év sikereinek!” László úgy látja, a tőzsde és a tőzsdei befektetők által elvárt szervezeti és működési struktúra megfelelő eszköz ahhoz, hogy a vállalat az ő visszavonulása után is folyamatosan tudjon növekedni.
Összegzésként csak ismételni tudom a bevezető gondolatokat: a jól strukturált vállalatok nagyobb eséllyel találnak befektetőket, és nagyobb eséllyel tartják meg őket. Fókuszban a cégérték 2025 Terveink szerint 2025 májusában immár harmadik alkalommal fogjuk megrendezni a Fókuszban a cégérték konferenciát. A részletes program még szervezés alatt, a rendezvény weboldala: www.fokuszbanacegertek.hu