MINAPI HÍR, HOGY AZ MNB TÖBBSÉGI RÉSZESEDÉST VÁSÁROLT A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDÉBEN. AMINT AZT A JEGYBANK VONATKOZÓ VEZETŐI ELMONDTÁK, CÉLJUK HOGY FELLENDÍTSÉK A HAZAI TŐZSDÉT. TÖBB BEFEKTETŐT ÉS TÖBB CÉGET SZERETNÉNEK A PARKETTEN. A KONKRÉT ELKÉPZELÉSEK KÖZT KÜLÖN KIEMELTÉK, HOGY TERVEZIK A KKV SZEKCIÓ LÉTREHOZÁSÁT, AZAZ JOBBAN A HAZAI TULAJDONÚ KÖZÉPVÁLLALATOK IGÉNYEIHEZ SZABNÁK A BEVEZETÉSHEZ ÉS FOLYAMATOS JELENLÉTHEZ KAPCSOLÓDÓ FELTÉTELEKET.
Nem tudjuk, hogy ebből végül mi valósul meg, de annyi bizonyos, hogy a szándék önmagában is örvendetes fejlemény. Vannak ugyanis olyan magyar cégek, amelyeknek kifejezetten jól jönne a tőzsdei tagság – persze csak akkor, ha vannak érdeklődő befektetők.
A Cégértékben nagyon sokat beszélünk azokról a helyzetekről, amikor a tulajdonos ki akar szállni az üzletéből. Sokan vannak viszont olyanok is, akik hosszú távon terveznek a saját cégükkel. Számukra a tőzsdei jelenlét elméletileg több célból is hasznos lehet. Egyrészt lehetővé teheti a részleges kiszállást, vagyis a már felhalmozott érték egy részének készpénzre váltását jelentős részesedés, akár kontroll megtartása mellett. Másrészt friss tőkeforrást jelenthet azoknak, akik plusz pénzt szeretnének bevonni a vállalkozásukba.
Természetesen tőkebevonásra nem a tőzsde az egyetlen, sokszor nem is a legkedvezőbb lehetőség. Nagyon sokan lesznek, akik inkább EU-s támogatást vesznek igénybe, mások pedig csendestársakat keresnek majd, ha forrást szeretnének bevonni a vállalatukba. Harmadrészt a tőzsdei jegyzés, a megfelelő szabályrendszer jelenléte esetén, garanciát jelent az átláthatóságra, ami pedig közvetlen értéknövelő tényező a cégeladáskor. Továbbá a tőzsde egyben presztízst is jelent. A tőzsdei cégeket mindenki jobban ismeri, mert nevük lényegesen többet forog a sajtóban, így aztán nekik könnyebb jó munkaerőt toborozni, vevőkkel vagy szállítókkal új üzleti kapcsolatot kialakítani, vagy éppen az iparági szervezetben befolyást szerezni. Végül, de nem utolsó sorban, a fenti hasznok eredőjeképpen a tőzsdei társaságokat általában magasabb áron értékelik, mint a tőzsdén kívüli hasonló cégeket.
Mindez azonban nincsen ingyen. A tőzsdei bevezetéssel a tulajdonos egyben azt is vállalja, hogy a cégével kapcsolatban sok mindent közkinccsé tesz. Minden vevő és versenytárs láthatja majd, hogy milyen nyereségszinten, milyen bérköltség mellett működik a társaság. Ez nagyon sokakat elijeszt. Ahhoz ugyanis biztos piaci pozíció és stabil versenyhelyzet kell, hogy egy cég ilyen mély betekintést adjon könyveibe – gyakorlatilag mindenki számára. Ráadásul az ismertség kétélű fegyver is lehet. Nemcsak a jó, hanem a rossz hírek is nagyon gyorsan terjedhetnek a vállalatról.
A Concorde MB Partners munkatársai egyedülálló tapasztalatokkal rendelkeznek tőzsdei bevezetések lebonyolít
ásában társ-tulajdonosunkkal, a Concorde Értékpapír Zrt-vel, Magyarország legnagyobb forgalmú brókercégével együttműködve. Szakembereink úgy tartják, hogy fenti előnyök és hátrányok mérlegelése alapján, a jelenlegi magyar KKV-k egy részének lehet reális és racionális alternatíva a tőzsdére lépés. Elsősorban azoknak, akik egyszerre rendelkeznek megfelelő mérettel, eredménytermelő képességgel, növekedési potenciállal és átlátható működéssel.
Egy jól működő tőzsde esetleges pozitív hatása azonban lényegesen nagyobb volna ennél. Mindenek előtt utat, igazodási pontot mutathatna a többi középvállalat számára. Demonstrálhatná, hogy milyen beszámolási és teljesítménybeli sztenderdeknek kell egy-egy iparág vezető cégének megfelelnie. Ezzel párhuzamosan mindjárt támaszt is nyújtana a tőzsdén kívül cégek vállalati értékének meghatározásához.
Ez az a funkció, ami miatt a magyar középvállalatok egészének szüksége lenne a jól működő tőzsdére. Ma ugyanis nincs ilyen támasz. Nincs olyan mérce, amihez hasonlítva könnyen megmondhatná a vállalkozó, hogy éppen hol is jár a vállalatépítés útján, és főleg, hogy mire kellene figyelnie ahhoz, hogy fenntarthatóan magas értéket tudjon teremteni.
Ennek hiányában helyenként ködös elképzelések élnek azzal kapcsolatban, hogy mi tesz valóban értékessé egy céget, hogy mi számít jó gyakorlatnak a vállalatvezetésben, és hogy végső soron mi érdekelhet egy vevőt. Pénzügyi világítótorony nélkül nagyon könnyű beleesni például az iparági szakemberek örök csapdájába, miszerint a beruházás önmagában értékteremtő és értéknövelő. Ezzel szemben a vállalatot vásárlók nagy része a sok beruházásban folytonos tőkeigényt, azaz egy potenciális értékcsökkentő tényezőt is lát. Vagy említhetnénk a márkaépítés notórius elhanyagolását, amely a magyar középvállalatok egy nagyon jelentős részét érinti.
Pedig ha tudnák, hogy egy erős fogyasztói márkával rendelkező cég értéke bizonyos esetekben akár a gyenge márkájú duplája is lehet, akkor biztosan lényegesen többet költenének olyan, rövidtávon pénzkidobásnak tűnő tételekre, mint a reklám vagy fogyasztói lojalitás ápolása.
Van értelme tehát drukkolni a tőzsde talpraállásáért, annál is inkább, mert a feladat óriási – a keresleti és kínálati oldalt párhuzamosan kell ösztönözni. Helyre kellene állítani a megingott kisbefektetői bizalmat, kiszámíthatóvá tenni a szabályozási környezetet és ösztönzőket kellene adni a vállalatoknak a tőzsdére lépéshez. A befektetett energia ugyanakkor bőségesen megtérülhet – egy virágzó tőkepiac kitágítja a középvállalatok lehetőségeit, illetve formálja szemléletüket.
Szendrői Gábor partner
Concorde MB Partners
gabor.szendroi@cmbp.hu
