Előző lapszámunkban a román cégfelvásárlási piac alapfogalmait, illetve a befektetőkkel és eladókkal kapcsolatos tapasztalatokat kezdtük boncolgatni a Bulboacă & Társai Ügyvédi Iroda segítségével. A második részben az ügyletekkel kapcsolatos alapvetéseket vették górcső alá.


Hozzájárulások

Minden olyan tranzakcióban, amelyben részt vettünk, az úgynevezet hozzájárulásokkal kapcsolatos kérdések a célvállalat megvásárlását rögzítő dokumentumokban szerepeltek. Bizonyos szerződésekben, ezek a kérdések a befektetők egyöntetű jóváhagyását igénylik. Ide tartoznak például a részvényhez kapcsolódó jogok módosulásai, a társulás feltételei, illetve a célvállalkozás feloszlatása. A román törvénykezés értelmében, ezeket a kérdéseket a célvállalat megvásárlását rögzítő dokumentumokban lehet rendezni.

Részvények és szavazati jogok

A részvényekről szóló biztosítékokra vonatkozó eljárás viszonylag átlátható és gyakorlatban számtalanszor tesztelt. A részvényeket lehet garantálni írásban a (i) tartozás értékénék; (ii) a részvény értékének; (iii) a garantált részvény típusának (például kedvezményes részvény) a feltüntetésével. A garanciákat be kell jegyezni a (i) részvényesek jegyzékébe, valamint az úgynevezett (ii) Ingatlangaranciák Állami Elektronikus Archívumába. A materiális formában kibocsátott részvények magukba foglalják a garanciákat is. A szavazati jog a továbbiakban a részvény tulajdonosát illeti meg.

Eladási kötelezettség és jog (kisebbségi tulajdonosok)

Az eladást úgymond kikényszerítő kötelezettségek és jogosultságok nincsenek kifejezetten szabályozva a román jogrendszerben. Például az alkalmazottak beleegyezése a tranzakcióba egy olyan jogi kikötés lehet, illetve egyoldalú kötelezettséget, ami akár az ügyletet felfüggesztő kitétté is válhat. Egy ilyen mechanizmus kockázata abban áll, hogy amennyiben az alkalmazott nem hajlandó eladni a részvényeit a felfüggesztő kitét meglétében sem, a román hatóságok kártérítést nyújtanak az alkalmazott kárára, egy  kifejezetten erre a célra kidolgozott büntetés helyett.
Ugyanakkor egy vásárlást kényszerítő jog kikötése érvényes a román törvénykezésben, de  elképzelhető, hogy nem vetnek ki jellegzetes büntetést az előírások figyelmen kívül hagyása esetében. A mechanizmus hatékonyságának növeléséért, a szerződésben elő lehet írni büntetéseket.

A részvények átruházása

Mint mindenhol, a befektetők elvárják, hogy bizonyos körülmények között, az alkalmazottak lemondjanak a részvényeikről, például súlyos kihágás esetén. Mindazonáltal, ez a dolog azon a tényen alapszik, hogy a részvényeseket nem lehet kizárni a román részvénytársaságokból az előzetes beleegyezésük nélkül, mivel elképzelhető, hogy a bírók szerint az ilyen nemű kikötések megszegik a nyilvános politikákról szóló törvény előírásait.

Ha egy alkalmazott elfogadja a szerződéses záradékokat, amelyek értelmében részvényesként kötelezve lenne bizonyos feltételek mellett eladni a részvényeit, egy ilyen nemű beleegyezést érvényes és egyoldalú elkötelezettségnek lehet tekinteni, amely szerint az alkalmazott több felfüggesztő feltétel (például a célvállalatban elkövetett súlyos kihágás) meglétében el kell adja a részvényeit. Egy ilyen mechanizmus kockázata abban áll, hogy amennyiben az alkalmazott nem hajlandó eladni a részvényeit a felfüggesztő kitét meglétében sem, a román hatóságok inkább kártérítést nyújtanak az alkalmazott kárára, egy  kifejezetten erre a célra kidolgozott büntetés helyett.

Elővételi jogok

A 31/1990-es Kereskedelmi Társaságokra vonatkozó Törvény előírja a törvényes elővételi jogot az újonnan kibocsátott részvények jegyzésére vonatkozóan, amely arányos a birtokolt részvények számával. A kompetens hatóságok semmisnek nyilvánítják a törzstőke bármilyen nemű növelését, amely anélkül történne, hogy a meglévő részvényesekre vonatkozó elővételi jogot tiszteletben tartanák.

Az újonnan kibocsájtott részvényekre vonatkozó elővételi jog érvényes úgy a készpénzben történő, mint a természetben történő hozzájárulások esetén. Az elővételi jog azonban nem érvényes, amennyiben a Közgyűlés elrendeli annak visszavonását. Ugyanakkor, amennyiben az Alapító Okirat vagy a Közgyűlés valamely döntése alapján a Vezetőségi Tanács fel van hatalmazva,  hogy a törzstőkének bizonyos értékkel ? akár 50%-al – való növeléséről dönthessen, akkor a Vezetőségi Tanács az újonnan kibocsájtott részvényekre vonatkozó elővételi jogot is visszavonhatja, amennyiben az Alapító Okirat vagy a Közgyűlés erre feljogosítja.

Mivelhogy az elővételi jog visszavonásáról a szigorú feltételek értelmében csak a Közgyűlés vagy a Vezetőségi Tanács dönthet, és nem az Alapító Okirat (mivel a törvény nem engedi meg a  Közgyűlés fent említett procedúrájának a megkerülését), a törvény értelmében úgy tűnik, hogy a részvényesek eleve nem mondhatnak le a szerződéses elővételi jogaikról (például a részvényesek egyezményével vagy a menedzsment ösztönzésére irányuló tervek által) bármilyen jövőbeli vagy potenciális törzstőke növelés kapcsán.

Ilyenformán, csak egy a következő mechanizmusok közül használható: (i) a Közgyűlés (vagy a Vezetőségi Tanács, amennyiben felhatalmazott a törzstőke emelésre) visszavonja az elővételi jogot az összes törzstőke emelés esetére; (ii) vagy minden törzstőke emelés elfogadása után, az összes részvényes lemond ezen jogáról. Az ilyen nemű mechanizmusok jelentős hátránnyal bírnak: (i) nincs meg annak a ténynek a bizonyossága, hogy a részvényesek beleegyeznek az elővételi jogról való lemondásba, vagy ennek érdekében szavaznának; és (ii) költségesek meg időigényesek.

Átváltási jogok

A befektető természetesen meg szeretné tartani az igazgatók kinevezésére és elbocsátására való jogát. Amikor egy befektető rendelkezik a szavazati jogok többségével, lehetősége van rá, hogy bármely igazgatót kinevezze illetve elbocsássa. Ennek a ténynek az átváltási jogok gyakorlása általi megvalósítása, amely megengedi a befektetőnek, hogy bizonyos események vagy problémák bekövetkeztével gyakorolhassa a szavazati és vezetőségi tanácsi jogait, a román törvények előírásainak értelmében vitatható marad.

Megszüntetés

A befektető figyelemmel szeretné követni a befektését a vásárlástól számított öt-hét év folyamán.
A részvényvásárlási szerződésbe bele szoktak foglalni egy nyilatkozatot a feleknek a szerződéskötést követő bizonyos idő utáni felbontásra való szándékairól. Kevésbé valószínű, hogy egy ilyen záradékot meg lehessen valósítani, mivel nem eléggé biztonságos. Ennek ellenére, be kell iktatni egy ilyen nemű kikötést a szerződésbe, hiszen nagyon nehéz egy vállalkozást értékesíteni a vezetőség teljes támogatása nélkül (a vezetőség nem veszti szem elől ezt a vetületet a szerződésfelbontás teljes időtartama alatt), és minél inkább elfogadott ez a tény a részvényvásárlási szerződésben említett felbontási feltételek között, annál jobb. Habár pusztán ennek a záradéknak a megléte nem elegendő ahhoz, hogy a befektető morálja magasan maradjon, mégis fontos a beiktatása.

A fúziók ellenőrzése

Bizonyos ügyleteket, a természetüktől és méretüktől fogva, be kell jelenteni a versenyhatóságnál, amely felbecsüli a tranzakció versenyjellegét a releváns piacon és (i) az esetek többségében törli a versenyhatóság által elemzett tranzakciót vagy (ii) blokkolja azt, (iii) vagy törli azt a tranzakciót, amely annak felei közötti egyezség tárgyát képezi.
Mindazonáltal, amennyiben a tranzakció a Közösség előírásainak keretein belül helyezkedik el, az Európai Bizottságnál kell kérni a döntés felülvizsgálatát.

Pénzügyi támogatás

A piac tanúja volt legalább egy olyan kockázati magántőke kivásárlásnak, ahol szükség volt a tartozások finanszírozására. Mint más joghatóságon belül, itt is figyelembe kell venni a 31/1990-es Kereskedelmi Társaságokra vonatkozó Törvény pénzügyi támogatásról szóló előírásait. A törvény alapelve értelmében a célvállalat vagy annak kirendeltsége nem nyújthat a felvásárlást megelőzően vagy közben semmilyen formájú közvetlen vagy közvetett pénzügyi támogatást, amelyet a célvállalat részvényeinek a megszerzésére fordítanának, vagy olyan nemű kötelezettség csökkentésére vagy semlegesítésére, amelyet egy ilyen típusú felvásárlás céljából létesítettek. Sajnálatos módon nem létezik a 31/1990-es Kereskedelmi Társaságokról szóló Törvény valamely cikkelyére vonatkozó törlési eljárás.

Adrian Bulboacă
Voichiţa Lefter
Bulboacă & Társai Ügyvédi Iroda