Érdekes hatása a gazdasági válságnak, hogy a magántulajdonban lévő romániai társaságok egyre inkább tevékenységük konszolidációjára egyszersmind bővítésére törekszenek a gyorsan fejlődő gazdasági környezetben. Ezzel párhuzamosan egyre több ismert befektető keres új és változatos lehetőségeket.


A román piacról szóló legújabb beszámolók rámutatnak arra, hogy a következő években a kockázati magántőke alapok befektetéseiket a szolgáltatások, a fogyasztási javak, az egészségügy, az építőanyagok és a telekommunikáció területeire koncentrálják, mert ezekben az ágazatokban magas növekedési és megtérülési rátára számítanak. Ezen túlmenően Románia szempontjából rendkívül fontos a régióban már működő vállalkozások terjeszkedése, amely új források bevonását teszi szükségessé.

Nem könnyű általánosságokban írni egy olyan piacról, mely épp most áll saját lábára. Ez azért is van így, mert a kockázati magántőke ügyletekre jellemző struktúrák komplex jogi kérdéseket, ellentmondásos értelmezéseket eredményeznek a román jogszabályi-rendszer keretein belül. Ezzel együtt a kiváló tranzakciós lehetőségek miatt érdemes korábbi ügyletek alapján összefoglalni, hogy a romániai piac eddig milyen eredményeket ért el. Fontos, hogy a konkrét tranzakciók kapcsán felmerülő problémákra, csak konkrét jogi tanácsadás lehet irányadó.

A magántőke-befektetések (private equity) fogalma

Ahogy más jogrendszerekben, úgy Romániában is elfogadott a kockázati magántőke hagyományos jelentése, tehát névlegesen azok az ügyletek tartoznak ide, melyekben nyilvános jegyzés vagy akvizíció, illetve eladás, átszervezés és az ezzel járó refinanszírozás történik. Minden ügylettípus jól meghatározott, szabályozott és gyakorlatban kipróbált formában van beépítve a román jogszabályi rendszer különböző részeibe.
A 31/1990- es számú társaságokról szóló törvény értelmében, a kockázati magántőke magában foglalja az elsőbbségi részvényeket és más állandó hozamú részvényeket, biztosítékokat és opciókat, illetve egyéb részvényjegyzési jogokat, valamint olyan tartozásokat, amelyeket bizonyos feltételek alapján könnyen át lehet váltani részvényekre. Mindemellett az olyan szofisztikáltabb fogalmak, mint például a különböző biztosítékok és opciók már nehezebben illeszkednek a román jogrendszer előírásai közé.
Ügyletérték szempontjából a legjellemzőbbek a 2 és 50 millió euró közötti tranzakciók, de egyre több olyan befektető is megjelenik, mely komplexebb, egész régiót érintő ügyletek révén 100 és 150 millió euró közötti értékben fektet be.

Jogi átvilágítás

A befektetők által végzett átvilágítások egyre fókuszáltabbak. Kulcsfontosságú terület az üzleti tervben szereplő előrejelzések megvalósíthatósága, a fedezetek valódi minősége és a cash flow megbízhatósága a hitelező bank felé.
A befektetők általában úgynevezett kivételes jogi átvilágítást kérnek. Ez azt jelenti, hogy az adatszobában rögzített dokumentumok összefoglalása helyett, a jelentésnek inkább az említett kulcsfontosságú kérdésekre kell összpontosítania. Ezt a jelentést a befektetőknek, bankoknak és egyéb lehetséges befektetőpartnereknek szolgáltatják ki.

Befektetők

A hagyományosnak tekinthető magántőke ügyletek mellett, amikor a befektetők vesznek és eladnak részvényeket egy-egy vállalkozásban, Romániában már a klub tranzakciók is egyre elterjedtebbek. Már nekünk is volt tapasztalatunk olyan tranzakcióban, amiben három magántőke-befektető vett részt. A megvalósítást segítette, hogy a jogszabályok jól körülhatárolhatóan rendelkeznek az ilyen klub tranzakciók lebonyolításáról, ugyanakkor dokumentációs hiányosságok miatt az ügylet mégsem jöhetett létre.
Van tudomásunk a piacon már egy másodlagos felvásárlásról is. Ennél az ügyletnél problematikus volt, hogy a magántőke társaság nem kívánt semmiféle garanciát adni a vevőnek (amit persze minden eladónak meg kéne adnia…).
A különböző vállalathoz fűződő tulajdonosi jogok átstrukturálása során a befektetők számára biztosított, hogy csoporton belül transzferálják részvényeiket. Arra is lehetősége van a befektetőknek, hogy az ügylet zárása után bizonyos idővel szindikálhassák a megszerzett üzletrészt. Sokszor azonban a részvény transzfer tiltott, hacsak az nem kötődik valamiféle elővásárlási joghoz. (a részvényesek elővásárlási jogát is a 31/1990-es társaságokról szóló törvény szabályozza).

Menedzsment

A magánbefektetők Romániában különösen nagy figyelmet szentelnek a céltársaság menedzsmentjének. A munkáltatók ösztönzésére irányuló terv sokszor az ügyletek része, mely lehet közvetlen befektetés, részvény, opció vagy egyéb jutalom. Egyes esetekben a menedzsment vagy nagyobb részvényhányadhoz vagy külön bónuszhoz juthat az előre kitűzött célok elérése esetén.
A záradékok ilyen esetben átmeneti időszakra részvényeladási tilalmat írnak elő, amivel többek közt meg lehet akadályozni, hogy a részvények egy versenytárshoz kerüljenek. Romániában az ilyen záradékokat a törvény külön nem nevesíti, illetve szabályozza, azonban a gyakorlat szerint, ha ezek a záradékok pontosan strukturáltak és a kondíciók pontosan meg vannak határozva, akkor érvényesek. Ha az előbbiek hiányoznak a záradékból, akkor azok érvényüket vesztik. Sőt, akár az egész ügylet semmisé válhat, ha a tranzakció megkötésének fontos indoka volt a záradékban foglalt kikötés.
Ugyancsak szokásos eljárás, hogy a menedzsment biztosít garanciákat a befektető számára. Ezek a garanciák általában a kimutatások, jelentések pontosságára (pénzügyi és jogi átvilágítás dokumentációja), illetve az üzleti tervben megfogalmazott célokra vonatkoznak. A biztosítékok legtöbbször ugyanakkor nem a céltársaság múltjáról, hanem jövőjéről szólnak. Ahogy más jogrendszerekben is, az adásvételi, felvásárlási szerződésben rendezik a múltra vonatkozó garanciákat. Itt a befektető felszólítja a menedzsmentet, hogy igazolják, elolvasták és megértették az adásvételi szerződésben foglaltakat és az eladó által ehhez kapcsolódóan kiadott feltáró nyilatkozatot és nincs tudomásuk róla, hogy ezekhez további dokumentumokat, kikötéseket kéne csatolni. Ezzel a menedzsment tulajdonképpen ugyanazokat a garanciákat vállalja fel, mint amit az eladó is vállalt az adásvétel során. Az adásvételt kísérő dokumentumokról, ilyen lehet a feltáró nyilatkozat, illetve egyéb garanciák, külön nem rendelkezik a romániai jog, így itt az általános szabályok az irányadóak formai és tartalmi szempontból is.

A cikk folytatása a Cégérték júniusi lapszámában jelenik meg?

Adrian Bulboacă
Voichiţa Lefter
Bulboacă & Társai Ügyvédi Iroda