MÉG MI, TRANZAKCIÓS TANÁCSADÓK IS ÚGY GONDOLKODUNK, HOGY AZ ÁRBEVÉTELRE VETÍTETT MAGASABB EXPORTARÁNY MAGASABB ÉRTÉKELÉSI SZINTET HOZ MAGÁVAL EGY VÁLLALATÉRTÉKESÍTÉSI TRANZAKCIÓ ESETÉN. AZT GONDOLJUK UGYANIS, HOGY ÖNMAGÁBAN AZ, HOGY EGY CÉG A NEMZETKÖZI PIACOKON IS MEGMÉRI MAGÁT, A CÉG MINŐSÉGÉRŐL TANÚSKODIK.
Ennek ugyanakkor ellentmond az IMAP hálózati társunk által a cégek részletes értékelésére kidolgozott metodológia, amely az ügyfelek sokszínűségét, illetve kevés ügyfél irányába való kitettséget értékeli, önmagában azt viszont nem, hogy az ügyfelek hol vannak. Megvizsgáltuk tehát, hogy statisztikailag tudunk-e valamit mondani arra, hogy a magyar közép- és kisvállalatok M&A tranzakciói esetében mondha-tunk-e valamit az export értékbefolyásoló voltára?
A 2011 óta hazánkban lebonyolított tranzakciók közül azok kerültek be a vizsgálatba, ahol ismert volt az értékelési szorzószám nyilvános adatbázisból (pl. Zephyr), vagy a CMBP által támogatott tranzakciók közé tartozott, továbbá olyan volt a tevékenységi köre, hogy értelmezhető a nullánál nagyobb exportarány-elvárás. Ezen feltételek alapján kikerültek a vizsgálati körből az energetikai, távközlési, média, egyéb helyben nyújtott szolgáltatásokra fókuszáló cégek.
A vizsgálatba bekerült cégekre összegyűjtöttük az árbevételi számokat és a lezárt tranzakciókra vonatkozó EV/EBITDA-mutatókat. Az alábbi ábra mutatja a végeredményt, a cégünk által bonyolított tranzakciók adatainak bizalmas volta miatt név nélkül mutatjuk be az adatpárokat.
A grafikonon látható, de ez számításokkal is alátámasztható: nincs egyértelmű korreláció az exportteljesítmény és az értékelés között. Erre az egyébként számunkra is meglepő jelenségre a következő érvekkel és gondolatokkal igyekszünk magyarázatot adni, és irányt mutatni értékelési szemszögből:
EXPORT ÁRBEVÉTEL
- A beszállítóként tevékenykedő vállalkozások – végeredményben exportra dolgozó beszállítók – eredménykimutatásában az értékláncban utána álló vevői belföldi vevőként jelennek meg, ún. közvetett export: az exportarány alacsony marad.
- Átlagosan alacsonyabb exportarány (30% alatt): a külföldi tulajdonú vállalatok adják a magyar kivitel körülbelül háromnegyedét: nagy valószínűséggel kevés tipikus magyar középvállalatnál találunk kiemelkedő exportarányt.
- Már egy alacsonyabb exportarány is garanciát jelenthet nem csak az értékesített termék vagy szolgáltatás minőségére, de a vállalkozás folyamataira is: képes kezelni a külföldi megrendeléseket is, lebonyolítani a szállítást, a számlázást, és realizálja is a bevételeket. Fejletlenebb piacokra pozícionált termékeknél is ezen folyamatok kialakításával vagy javításával komolyabb beruházások nélkül is lehetővé válik a növekedés.
- Végeredményben az ügyfelek minősége számít egy tranzakcióban és azok koncentrációja; az export egyfajta minőségi kritérium, export jelenléte a kereslet-determinált magyar piacon sokkal inkább elősegíti a tranzakciót, mintsem az értékelésen javít.
ÉRTÉKELÉSI SZINT
- Másodkörös, illetve alacsonyabb szintű beszállítók esetén megvan a szükséges minőség, ár, rugalmasság hármasa, de hiányzik a K+F és az innováció, ami felfelé mozdíthatná a szorzót.
- Jó hatékonyság melletti jó szorzószám és alacsony exportteljesítmény: jellemzően ezektől a cégektől lenne elvárható a külföldi piacokra lépés, ugyanakkor ez a külföldi beszállítói hálózatokba való belépésen túl proaktív magatartás, kapcsolati hálók fejlesztése is szükséges a továbblépéshez.
- A termelési hatékonyság alacsony volta, ez kutatások alapján növekszik az exportteljesítménnyel együtt, ami eredhet abból, ha fejlettebb országokba exportálnak (tudástranszfer), vagy egyszerűen jobb a tudás-abszorbciós képességük.
- Az általános vállalkozói ismeretek, a vállalkozó szellem és a külpiacokhoz köthető bizonytalanság rosszabb információs környezet kezelésének képessége mellett a vezető/tulajdonos/ menedzsment aktív nyelvtudása is elősegítheti az exportarány növelését.
- Az EV/EBITDA szorzóban benne van a növekedési potenciál értékelése is – ha nem a legfontosabb tényezője –, egy 100%-os exportarány sem zárja ki a növekedést, pl. egy magasabb árszínvonalú piacra be- vagy átlépéssel tovább növekedhet az árbevétel.
Összességében elmondható, hogy önmagában a jó exportarány nem jelent automatikusan magas értékelési szintet, inkább a mögöttes tartalma, a hozzá társított folyamatok és képességek teszik fontos szemponttá.
