EGY HAZAI KKV ALAPÍTÓ-TULAJDONOSA ÉS ÜGYVEZETŐJE ÍRTA NEMRÉG EGY LINKEDIN-POSZTJÁBAN: „A PPWR (PACKAGING AND PACKAGING WASTE REGULATION) SOK SZEMPONTBÓL DRASZTIKUSAN ÚJ CSOMAGOLÁSI, ILLETVE HULLADÉKCSÖKKENTÉSI JÁTÉKSZABÁLYOKAT LÉPTET ÉLETBE AZ ELKÖVETKEZŐ IDŐSZAKBAN. AZ A TAPASZTALATOM, HOGY SOKAN ÉSZRE SEM VESZIK, HOGY BENNE ÜLNEK A FAZÉKBAN, AMI ALATT BEGYÚJTOTTÁK A TÜZET ÉS LASSAN MEGFŐNEK, MINT A BÉKA”. AZ ORSZÁG EGYIK VEZETŐ KISKERESKEDELMI LÁNCÁNAK BESZERZŐJÉVEL TÁRGYALTUNK A MINAP, AKI TŐLÜNK HALLOTT ELŐSZÖR A PPWR LÉTEZÉSÉRŐL, AMIT KÉTÉVES EGYEZTETÉST ÉS LOBBITEVÉKENYSÉGET KÖVETŐEN TAVALY FOGADOTT EL AZ EU PARLAMENT ÉS AZ EU TANÁCS. A CÍMBEN VASTAGON KIEMELT MONDATRA TALÁN TÖBBEN FELKAPJÁK A FEJÜKET. HOGYAN TUD EGY HAZAI KKV AKÁR BRÜSSZELBEN LOBBITEVÉKENYSÉGET FOLYTATNI? ERRŐL SZÓL A CIKKÜNK.

Az MGYOSZ elnöke nemrégiben telefonhívást kapott. Egy hazai középvállalat tulajdonos-ügyvezetője volt a vonalban. Mondandójának lényege az volt, hogy támogatást keresett abban, hogy az iparágát érintő, újonnan bevezetett speciális európai védővámok ellen hatékonyan felléphessen. Világosan levezette, hogy az új védővámok a cégét ellehetetlenítik, mert az alapanyagokra („az inputjára”), amiket importál, büntetővámokat vetnek ki, míg az általa gyártott termékekre („az outputjára”) sokkal alacsonyabbak a vámok, ezzel büntetve az európai hozzáadott értéket. Miután ez nyilvánvaló abszurditás, azért kiderült a mögöttes turpisság: az adott alapanyagot az ő termékkörétől távol eső célokra sokkal nagyobb mennyiségben használják európai feldolgozó üzemek, és azoknak a kimenetét nem kell védeni, de a nekik beszállító alapanyaggyártókat igen. A vállalatvezető azt remélte, az MGYOSZ ebben segíteni tud, akár a hazai kormányzati szerveken keresztül Brüsszelben, vagy akár az MGYOSZ Business Europe-on keresztüli európai kapcsolatrendszerén keresztül.

A lobbitevékenység a hazai kontextusban (is) kicsit gyanús kifejezés. Pedig nem kellene annak lennie. Ez a tevékenység normális körülmények között arról szól, hogy óriási cégek és iparági érdekcsoportok igyekeznek befolyásolni a döntéshozókat olyan irányba, ami az ő saját iparáguknak jó, és mindeközben a teljes társadalomnak legalábbis nem hátrányos. Nem direkt projektallokációról, vagy tranzakcionális befolyásolásról van szó, mint amire itthon elsőként gondolunk.

A hazai kisebb és közepes méretű vállalkozások hagyományosan a hazai színtéren gyakorolják, és leginkább a fenti, nagyon nem elegáns értelemben a lobbi művészetét. Ez logikusan következik abból is, hogy bár az ország exportorientált, exportunk jelentős része megmarad a beszállítói szinten; így a szabályozások iparágaink nagy részével csupán „megtörténnek”; a szabályrendszereket importáljuk, annak inkább elszenvedői, mintsem aktív alakítói vagyunk.

Az értéklánc felsőbb szintjein működő hazai érdekeltségű cégeknek azonban nem elég a hazai környezetben mozgolódniuk. Nekik európai szinten kell érdekeiket érvényesíteniük, hiszen a rájuk vonatkozó szabályokat európai szinten hozzák, és a sorsukat adott esetben jelentősen befolyásoló változások is európai szinten történnek. Feltéve és megengedve, hogy roppant alacsony azoknak a hazai cégeknek a száma, amelyek akár elméletileg is megengedhetnek maguknak brüsszeli szintű saját lobbitevékenységet (akár saját alkalmazottal, akár esetleg ottani lobbicég megbízásával), felmerül a kérdés: hogyan tud egy magyarországi cég európai szintű lobbitevékenységnek nekiállni?

Az MGYOSZ a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége. Alapvető küldetése szerint a hazai iparágakat összefogó szövetségek, szervezetek és érdekképviseleti csoportok ernyőszervezete. Talán nincs is olyan TEÁOR-szám (akár a régi, akár az új nómenklatúrában), melynek ne lenne képviselete az MGYOSZ-on belül. De az MGYOSZ hazai szervezet is. Ahhoz, hogy küldetését, mely szerint a szövetségnek nemzetközileg is tudnia kell képviselnie a hazai iparágakat, 2005-ben az MGYOSZ maga belépett az 1958-ban alapított Business Europe nevű szervezetbe, amely brüsszeli központtal fogja össze az MGYOSZ-hoz hasonló nemzeti szervezeteket (tipikusan, mint Magyarország esetében is, országonként egyet).
A Business Europe, mely körülbelül ötven fővel dolgozik brüsszeli központtal, és 36 ország 20 millió cégét képviseli közvetve, képes támogatni akár olyan lobbikezdeményezéseket is, melyek Magyarországról indulnak.

Egy lobbitevékenység azonban csak akkor tud igazán sikeres lenni, ha többen, többszólamban „éneklik ugyanazt a nótát”. Azaz azok a legjobb célok, melyek mellé adott esetben több ország hasonló vállalkozásai is mellé tudnak állni. Az ilyen kezdeményezések lemenedzseléséhez jó katalizátor lehet az MGYOSZ és a Business Europe. Hogyan is működne ilyen esetben egy jól szervezett lobbikezdeményezés? A tapasztalatunk szerint a következő módon. A konkrét cég, amely európai szintű szabályozásváltoztatást akar elérni, elsőként a saját hazai iparági szervezetében kell, hogy az ügy köré koalíciót építsen. Ha ez sikeres, akkor érdemes a hasonló, más európai országokban működő iparági érdekvédelmi szervezetekkel együttműködést kialakítani a kérdésben. Ha ez is megvan, akkor a brüsszeli EU-apparátus egyszerre két oldalról kapja meg az impulzust: az MGYOSZ közvetítésével a Business Europe-on, illetve az adott iparág európai szövetségén keresztül. A siker esélye az ilyen kombinált megközelítéssel jóval magasabb. Természetesen tovább javítja az esélyeket, ha a Business Europe-nak az MGYOSZ-on túl más országok munkaadói szövetségei is jelzik a problémát.

Arra szeretnénk felhívni a hazai, nem csak nagyon nagy vállalatok figyelmét, hogy legyenek kezdeményezők és bátrak, és a fenti utat bejárva igyekezzenek európai szinten részt venni az őket érintő szabályozások befolyásolásában.

LAKATOS PÉTER

A VIDEOTON HOLDING
TÁRS-VEZÉRIGAZGATÓJA,
AZ MGYOSZ ELNÖKE