A NEMZETKÖZI PIACRA TÖRTÉNŐ KILÉPÉSNEK KÜLÖNBÖZŐ MÓDJAI LEHETNEK ATTÓL FÜGGŐEN, HOGY EGY TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGE MENNYIRE KÍVÁNJA MEG A SZEMÉLYES JELENLÉTET KÜLFÖLDÖN. EZ KÜLÖNBÖZŐ LETELEPEDÉSI FORMÁKAT VONHAT MAGA UTÁN A KAPCSOLÓDÓ ADMINISZTRÁCIÓS ÉS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEKKEL EGYÜTT.
Természetesen a „legegyszerűbb” működési mód, amikor a társaság gyakorlatilag itthonról szolgálja ki a nemzetközi piacot. Ebben az esetben a társaság adókötelezettsége alapvetően itthon merül fel, adójogi szempontból ilyenkor a megfelelő alátámasztó dokumentáció megléte lehet a fő kérdés, az általános forgalmi adó („áfa”) megfizetése alóli mentesüléshez. Eltérő dokumentációs kötelezettséget jelenthet ugyanis a társaságok számára pl. a tevékenység természete (termékértékesítésről vagy szolgáltatásnyújtásról van szó) és/vagy a tevékenység iránya (közösségen belüli vagy kívüli ügyletről van szó).
Olyan tevékenység végzése esetén, ahol a magyar társaságnak áfafizetési kötelezettsége keletkezik külföldön, de ott nem szükséges letelepednie (fióktelepet vagy leányvállalatot alapítani), az adminisztrációs (adómegállapítási és -rendezési) kötelezettségek teljesítése érdekében hatósági regisztrációt követően adószámot lehet igényelni. Az egyes tagországok közös EU-joghoz való harmonizált áfarendszerének köszönhetően tevékenységek széles köre végezhető letelepedési kötelezettség nélkül, csupán áfaregisztráció nyitásával, mely különösen költséghatékony megoldást jelent az adminisztráció terén. Ez esetben a társaság gyakorlatilag még mindig itthon fizet adót, a vonatkozó áfa kivételével. Az ügyletekkel kapcsolatos áfa esetén a telephely, illetve a teljesítési hely meghatározása azonban sokszor komoly jogértelmezési kérdést jelent.
Ha a társaság tevékenysége meghatározott jelenlétet is igényel külföldön, akkor a jelenlét kívánt mértéke határozza meg a javasolt letelepedési formát. Mindaddig, amíg csak marketing- és reklámtevékenység zajlik külföldön, esetleg kizárólag termékbemutatókra kerül sor, addig elégséges és kifizetődő lehet egy kereskedelmi képviselet fenntartása vagy helyi ügynökök megbízása a kért adminisztratív, előkészítő feladatok ellátására. Ez esetben a társaság még mindig itthon teljesíti a főbb adókötelezettségeit, de a társaság külföldi jelenléte már – meghatározott kereteken belül – biztosított.
Ha a külföldi jelenlétet igénylő tevékenység túlmutat az adminisztratív, előkészítő jellegen, vagyis a társaság tényleges vállalkozási tevékenységet is végez külföldön, akkor az ott végzett tevékenységéből származó jövedelme tipikusan az adott országban az adott tevékenységre jellemző adókötelezettség(ek) alá esik. Annak eldöntésekor, hogy a vállalkozási tevékenység végzése telephelyen (azaz kizárólag kinti adószámon) vagy formális letelepedésen keresztül történjen, több tényezőt érdemes mérlegelni: a tevékenység végzéséhez kell-e kinti munkavállaló, milyen adminisztratív költségekkel jár egy fióktelep, illetve egy leányvállalat alapítása, fenntartása, megszüntetése, milyen adóvonatkozása/ adóbiztonsága van egy fióktelepen, illetve egy leányvállalaton keresztül történő működésnek.
Megjegyezzük, hogy tekintettel arra, hogy a külföldi vállalkozási tevékenység többnyire adókötelezettséget von maga után külföldön, valamint arra, hogy a magyar belföldi illetőségű társaságok a hazai jogszabályok előírásai alapján itthon a világjövedelmük után kötelesek adót fizetni, a külföldön keletkező jövedelmet kétszeres adófizetési kötelezettség terhelhetné. Ennek megakadályozására szolgálnak az ún. kettős adóztatás elkerülése érdekében kötött nemzetközi egyezmények, amelyek lehetővé teszik, hogy a külföldön megfizetett adó, illetve a külföldön adóköteles jövedelem valamilyen módon figyelembevételre kerülhessen az itthoni adókötelezettség/adóalap megállapítása során.
A hazai vállalkozások számára gyakran ugyancsak jelentős összegű helyi iparűzési adófizetési kötelezettség meghatározásakor is figyelembe vehető a külföldi telephelyre jutó adóalaprész, mely után természetesen nem kell Magyarországon helyi iparűzési adót fizetni.
Összefoglalva
A fentiek ismeretében megállapítható, hogy a tevékenység jellegétől, illetve a külföldi személyes jelenlét szükséges mértékétől függően számos lehetőség nyílik a külföldi tevékenység folytatására. A tevékenység megkezdése előtt azonban az adójogi szempontokat is érdemes megfontolni. Ha a külföldi jelenlét, a letelepedés formája a külföldön végezni kívánt tevékenység pontos ismeretében kerül meghatározásra, azzal jelentős adminisztratív és működési költségek takaríthatók meg. A kellő időben történő tervezés, a szükséges szakértőkkel történő egyeztetés biztosíthatja a kettős adóztatás elkerülését, illetve segítséget nyújt az adózási szempontból optimális megoldás megtalálásában, így a vállalkozás fölösleges többletteher nélkül használhatja ki a nemzetközi piacon való jelenlétben rejlő üzleti lehetőségeket.
