Jelen cikkünkben rövid áttekintést kívánunk adni azokról a lehetőségekről, amelyek révén csökkenthető a vállalatfelvásárlás esetén a szavatosság-kizárás okozta kockázatok mértéke.


Bizonyos esetekben, így különösen kiegyenlítetlen erőviszonyok folytán előfordulhat, hogy a vevő olyan módon szerzi meg egy társaság üzletrészeit, hogy a korábbi tulajdonos felől nem, vagy nem megfelelő módon kap eladói szavatosságvállalást. Üzletileg az így vásárolt társaság valamennyi, a vevő számára korábban ismeretlen kötelezettsége csökkenti a befektetés értékét, ezért a vevő érdeke, hogy ezen esetleges kockázatokat minimalizálni tudja.

Korlátolt és időben limitált felelősség

A kérdés vizsgálata kapcsán fontos leszögezni, hogy korlátolt felelősségi formájú társaságban (kft. vagy rt.) való részesedésszerzés esetén a vevő mint új tag felelőssége a társaság esetleges tartozásaiért főszabály szerint korlátozott. A legrosszabb esetben a társaság elvesztheti ugyan a vagyonát egy korábban nem ismert tartozás kielégítése miatt, azonban a szokásos üzletmenet fenntartása esetén a vevővel mint taggal szemben semmilyen igény nem érvényesíthető.

Másrészről a Polgári Törvénykönyv általános szabályai szerint a követelések elévülési idejét 5 évben állapítja meg. Ennél fogva a társaságot szavatossági nyilatkozatok nélkül megszerző vevő főszabály szerint „csak” a vásárlást megelőző 5 év terhét kénytelen magára venni. Az adótartozások esetében ezt az 5 éves korlátozást azon év december 31-étől kell számítani, amelyik évre vonatkozóan fennállt az adóbevallási kötelezettség (így ez az időtartam a gyakorlatban a 6 évet is meghaladhatja).

Kockázatcsökkentő alternatívák

Végelszámolás

Első látásra kockázatcsökkentő alternatívának tűnhet a céltársaság végelszámolása. Végelszámolás esetén ugyanis a társaság mint önálló jogi személy megszűnik, és vagyona a tagok között részesedésük arányában kerül felosztásra. Felmerülhet egy olyan vélemény, hogy a társaság végelszámolása esetén a társasággal szemben támasztható igények is megszűnnek.

Figyelembe kell venni azonban, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény vonatkozó rendelkezései szerint a társaság végelszámolása esetén a tagok felelőssége a társaság hitelezői felé a végelszámolás elrendelésének napjától számított 5 évig fennáll, mégpedig a végelszámolás során a társaság vagyonából a részére juttatott összeg erejéig. Azaz a társasággal szemben támasztható követelések a végelszámolást követően a taggal szemben érvényesíthetők.

Forráskivonás a társaságból

A kockázatcsökkentés másik lehetséges módja a társaság kiürítése tőkeleszállítás, eszközátadás és osztalékfizetés kombinálásával az alábbiak szerint:

  • a tag a társaság osztalékként kifizethető vagyonát osztalék formájában kifizeti;
  • a társaság a fel nem osztható vagyonát (pl: szerződésállomány, munkavállalók, engedélyek, stb.) a társaság és a tag között létrejövő szerződés alapján piaci értéken átruházza a tagra;
  • a tag a társaság jegyzett tőkéjét a minimum-tőke erejéig lecsökkenti és a társaság vagyonát kivonja.

Ezen alternatíva eredménye egy 500.000 Ft-os-jegyzett tőkével rendelkező, lényegében üres társaság, amely gyakorlatilag nem képes semmilyen, a jövőben esetlegesen érvényesítendő hitelezői kérelem kielégítésére. Természetszerűleg felmerül azonban annak a kérdése, hogy ez a lépéssorozat jogszerűen megvalósítható-e, és az nem veti-e fel a tag felelősségét a hitelezőkkel szemben. Ezzel kapcsolatosan a következő jogszabályi rendelkezéseket kell figyelembe venni:

  • Osztalékkivonás A társasági törvény és számviteli törvény meghatározzák azon körülményeket, amelyek fennállása esetén osztalékfizetésre nem kerülhet sor. Amennyiben ilyen körülmények nem állnak fenn, további jogi korlátozás hiányában meglehetősen valószínűtlen, hogy e lépést a társaság esetleges hitelezői sikeresen támadhatnák.
  • Eszközátruházás A csődtörvény egyes rendelkezései lehetővé teszik, hogy a felszámoló, illetve a hitelező megtámadja azon 2, illetve 5 éven belül kötött szerződéseket, amelyek a hitelezők kijátszására irányultak, illetve amelyek tárgya feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött ügylet. E veszélyforrás elkerülhető azonban, ha a társaság és a tag közötti szerződések megkötésére piaci árakon kerül sor.
  • Tőkekivonás Talán ez a lépéssorozat egyetlen, esetlegesen támadható láncszeme. A társasági törvény rendelkezései alapján ugyan a bíróság megállapíthatja a tag korlátlan felelősségét, ha a tag tudott vagy tudnia kellett volna arról, hogy a társaság vagyonát oly módon csökkentették, hogy ezáltal a társaság kötelezettségeit harmadik személy részére nem lesz képes teljesíteni. Bár ezt a jogszabályok nem mondják ki egyértelműen, e rendelkezés a jogszabály logikájából következően alapvetően abban az esetben keletkeztet korlátlan felelősséget, ha a tag rosszhiszeműen járt el és célja az volt, hogy a társaság egy érvényes és létező kötelezettségtől szabaduljon.

A társasági törvény garanciákat biztosít a hitelezők részére egy tőkeleszállítás során (értesítés, biztosíték igénylésének lehetősége, stb.). Nem biztosít viszont a törvény garanciákat olyan személyek részére, akiknek a tőkeleszállítás pillanatában esetleg nincs esedékes vagy ismert követelése, de a társaság korábbi ügyleteiből kifolyólag ilyen követelés a társasággal szemben a későbbiek során felmerülhet (tipikusan ilyen pl. egy adóhatósági igény, egy potenciálisan peres igény vagy garanciális igény). Amennyiben az új tagnak bizonyíthatóan nincs tudomása semmilyen be nem jelentett kötelezettségről, továbbá betart minden, a tőkeleszállításra vonatkozó eljárási szabályt, úgy a korlátlan felelősség megállapításának kockázata meglehetősen alacsony.

Összegzés

Összefoglalva a fentieket elmondható, hogy azzal, hogy egy befektető eladói szavatosságvállalások hiányában vásárol meg egy társaságot, jelentős kockázatot vállal. E kockázatok különféle egyéb módokon (tőkeleszállítás, osztalékfizetés, stb.) jelentősen csökkenthetők. Azonban teljes biztonságot a felvázolt lépések sem jelentenek, mivel a társaság esetleges hitelezői a csődtörvény és a társasági törvény egyes rendelkezései alapján megkísérelhetik megtámadni az új tag eljárását.
dr. Jalsovszky Pál / dr. Kochanowski Szilvia