Idén szeptemberben az ATEV Zrt., Magyarország vezető állati fehérje és hulladék feldolgozó vállalata, irányító befolyást szerzett a romániai szektortárs, szintén piacvezető Protán S.A.-ban. A magyar vállalkozás a Phoenix Farm megszerzése révén jutott a 76,07%-os részesedéshez, az ügylet során a vevő tranzakciós tanácsadója a Concorde MB Partners volt. Dr. Ádor Sándorral, az ATEV vezérigazgatójával készítettünk interjút a felvásárlás hátteréről és a további tervekről.


Egy régiós szektortárs felvásárlása általában kézenfekvőnek tűnik a Protan azonban épp csődeljárás alatt volt. Így is megérte a tranzakció?

Mindenképp. Fontos azonban kiemelni, hogy a Protan nem ment csődbe, hanem inszolvencia eljárás folyt a cégnél, ami azt jelenti, hogy a fizetésképtelenség ellenére nem megy csődbe, ha sikerül a bírósággal elfogadtatni egy olyan reorganizációs tervet, amivel 3 év alatt rendezni lehet különösen az állam felé fennálló tartozást. Ez a Protannak sikerült is.

A tőzsdén jegyzett cég kereskedését erre az időre felfüggesztik?

Így van. A felvásárlással egyébként az volt az alapvető célunk, hogy új piacot szerezzünk, illetve a magyar és a régiós piacot védjük a Nyugat-Európai konkurenciától.

Mondana néhány szót az ATEV-ről és magáról a hulladékgazdálkodási piacról, ahol tevékenykednek?  

Immár 61 éve van jelen a magyar piacon az ATEV. Piacunk az Unió által erősen szabályozott. Az állati eredetű hulladékfeldolgozást három kategóriába soroljuk. Az 1,2,3-as kategória közül a hármas korlátozottan forgalomképes, az 1-es és 2-es kategória pedig kizárólag energetikai és talajjavítási célokra használhatók. Cégünknek 4 gyára van főleg Kelet-Magyarországon. Évente 200 ezer tonna hulladékot tudunk itthon feldolgozni, de mivel az állattenyésztés egyre zsugorodik, az alapanyag-ellátás csökken. Ezért is volt indokolt a mostani akvizíció.

Romániában ennél lényegesen nagyobb a piac?

A Protan jelenlegi helyzetében mindössze 70 ezer tonnányi hulladékot gyűjt be, de Romániában ennél akár 4-5-ször több hulladék keletkezik, így van hova fejlődni. A Protánnál nagyon speciális jogosítványok vannak a hulladék begyűjtésére, miközben Romániának 2014-ig szóló derogációja van az állati eredetű hulladékok begyűjtésére.

Akkor valóban kézenfekvőnek tűnhetett az akvizíció. Nem félnek attól ugyanakkor, hogy egy ilyen helyzetben lévő cég számos kockázatot rejthet?

Volt már korábban egy 10-90%-os együttműködésünk a Protánnal. Konzorciumunk 10 évre elnyerte az önkormányzati és állami tulajdonban lévő szervezetek hulladék begyűjtési munkáit és ez nagyon jó alapot nyújtott az együttműködésre. Volt tehát múltunk és ismertségünk Romániában. Ezzel együtt a tranzakció lebonyolításában segítségünkre volt a Concorde MB Partners romániai irodája is, hiszen a Protan „hátsó udvarát” mi sem láttunk, de az átvilágítás megnyugtató eredménnyel zárult. Nyugodtan mondhatom, hogy az ügylet pozitív visszhangot váltott ki Romániában is.

Hol tartanak keleti szomszédaink a hulladék begyűjtés EU-s szabályoknak való megfeleltetésében?

Bő két év van a derogáció lejártáig, így a brüsszeli jelentésekben egyre inkább szorgalmazzák a megfelelő szabályok bevezetését és azok gyakorlati megvalósítását. Én biztos vagyok benne, hogy piacra lépésünkkel ez a folyamat gyorsulni fog. Jelenleg fő versenytársaink a folyók és patakok, ezért a szükséges konszolidáció után mindenképp gyorsan fel kell pörgetnünk forgalmunkat, hogy a jelenleg 70-80%-os illegális hulladék elhelyezést vissza lehessen szorítani. Magyarországon már nagy tapasztalatot szereztünk, hogy miként kell hatékonyan megoldani a logisztikai, feldolgozási, deponálási és értékesítési feladatokat.

Nem hozták nyilvánosságra az ügylet értékét, ugyanakkor például az alkalmazottak számának alakulásával, hogy milyen volumenű volt az ATEV szempontjából az akvizíció?     

Az ATEV-nek 420 alkalmazottja van. Romániában a Protánnak 3 gyára van, 200 alkalmazottal, melyből az egyik felújítás alatt van, egy pedig nem működik. Az ügylet teljes értéke még egyébként számunkra sem egyértelmű, ugyanis a teljes reorganizáció költségeit még csak most mérjük fel.

Ezen a piacon gondolom, csak a szakmai befektetők rúghatnak labdába. Terveznek további terjeszkedést?

Vizsgáljuk lehetőségeinket. Valóban, egy pénzügyi alapnak rendkívül merész döntés lenne ebbe a piacba fektetni, de mi sem siethetjük el a dolgot. Egyelőre semmi biztosat nem tudok mondani a további terjeszkedéssel kapcsolatban.