Jóllehet a holding társaságok teljesen általános cégformák szerint működő gazdasági társaságok, mégis mind a közvetlen (jövedelem) adók, mind a közvetett (forgalmi típusú) adók szempontjából sajátos a működési vonásokkal rendelkeznek. Ezek ismerete és megfelelő kezelése számos adóelőnyt biztosíthat az ilyen befektetési tevékenységet végző vállalatoknak, míg esetleges figyelmen kívül hagyásuk vagy be nem tartásuk jelentős adóhátrányokat vonhat maga után.


Jelen összefoglalónk célja a legfontosabb adózási sajátosságok rövid bemutatása és néhány speciális adózási eset gyakorlati bemutatása.

Holding társaságok jövedelem adózása Általánosságban a jövedelemadózás terén a klasszikus holding társaságok alapvetően két fajta adómentességet élveznek:

  • a kapott osztalékjövedelmek kapcsán
  • a részesedéseik elidegenítésekor elért árfolyamnyereségeik kapcsán.

Ezeket a kedvezményrendszereket a hatályos magyar Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény (Tao. tv.) is biztosítja minden magyar társaságnak az alábbiak szerint:

  • Tao. tv. 7. § 1. bek. g pont szerint adómentes a bevételként elszámolt osztalék kivéve az un. ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék
  • Tao. tv. 7. 1. bek. dz pont szerint a bejelentett részesedés értékesítéséből származó árfolyamnyereség, feltéve hogy az értékesítést megelőzően a részesedést az adóalany legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván.

A fenti szabályok érvényesítéséhez kapcsolódóan szintén ismerni kell az un. ellenőrzött külföldi társaság fogalmát, amely alapvetően olyan külföldi és valódi gazdasági jelenlét nélkül működő (sem saját berendezésekkel, sem saját alkalmazottakkal nem rendelkező) társaságokat takar, amely országban az effektív fizetendő vagy fizetett társasági adó a 10 százalékot nem éri el. Az ilyen országokból származó osztalékokra a hatályos magyar adójog nem ad mentességet.

Szintén hasonlóan fontos a bejelentett részesedés fogalmának pontos ismerete, amely azokat a részesedéseket tartalmazza, amelyek mértéke legalább 10 százalék és amelyek megszerzése legkésőbb 75 napon belül a NAV felé bejelentésre kerül. Ez utóbbi feltétel elmulasztása jogvesztő hatályú, azaz amennyiben a megszerzett részesedés, vagy annak további növelése nem kerül határidőben bejelentésre a NAV felé, úgy az egy éven túli értékesítésük esetén elért árfolyamnyereség továbbra is adóköteles marad.

Az osztalékjövedelmek és árfolyamnyereségek adózásán túlmenően számos egyéb társasági adó szabály érinti még a holding társaságok működését (pl. finanszírozását – thin cap szabály), amelyek pontos hatásai az adott események kapcsán mérhetőek fel teljes körűen.

Holding társaságok forgalmi (ÁFA) adózása

A magyarországi magas ÁFA adómértékből eredően kiemelt problémakört jelenthet az ÁFA levonási jog korlátozása holding (befektetési) tevékenységek esetén. Ez a problémakör alapvetően abból az általános ÁFA szabályból ered, hogy befektetési tevékenységek esetén ÁFA köteles értékesítés nem történik, hiszen bevételük kizárólag, vagy nagyon nagy részben osztalékbevételből (esetenként még kamatbevételekből) áll ezért ezekben a társaságokban nincs olyan ÁFA-köteles értékesítés, amelyhez a beszerzést hozzá lehetne rendelni, amely megalapozhatná az ÁFA levonás jogszerűségét.

Ennek eredményeként a holding tevékenységet végző társaságoknak gyakran felmerül az igénybe vett szolgáltatási tevékenységek kapcsán (bérleti díjak, tanácsadási szolgáltatások stb.) ÁFA tartalmának levonhatósága. A NAV jelenlegi gyakorlata nagyon eltérő, de várható, hogy egyre inkább a levonási tilalom irányába fog mozdulni. Ennek eredményeként célszerűnek látszik a holding tevékenységek általános (ÁFA – köteles) tevékenységekkel történő összevonása, amely már jó lehetőséget biztosít az ÁFA arányosított vagy teljes körű visszaigénylésére (levonására).

Holding társaságok finanszírozásának adókérdései

A cégvásárlások a legtöbb esetben nem elsődlegesen a holding társaság saját tőkéjéből történnek, hanem döntően idegen forrásból. Jövedelemadózási (Tao.) szempontból ez egy ellentmondásos helyzetet eredményez, mert ilyenkor a holding társaság által fizetendő kamatok általánosságban adójogi szempontból levonhatóak, míg a részesedésből származó eredmény (osztalék) adómentes.

Ennek eredményeként a holding társaság adójogi veszteségeket kezd termelni, amelyek sajnos későbbiekben felhasználhatatlanok a folyó befektetési tevékenységek kapcsán.

Ennek elkerülésére – amennyiben 100 százalékos üzletrészvásárlásról van szó – gyakran jó megoldást jelent a részesedést megszerző holding társaság beolvasztása magába a megszerzett részesedésbe, amelynek eredményeként a részesedés megvásárlására felvett hitelek immár a működő társaság mérlegében jelennek meg és a kapcsolódó kamatterhek a működési eredmény adóalapját ténylegesen csökkentik.

Ez az előnyös adójogi megoldás a beolvadás során alkalmazott számviteli megoldásoktól függően számos további adótervezési lehetőséget rejt magában, amelyek messze meghaladják a jelen cikk tartalmi korlátait. Ennek ismeretében fontos kiemelni, hogy a holding társaságok adójogi szempontból kiváló adótervezési lehetőségeket jelentenek, mind a tervezett részesedések megszerzése, mind a későbbi működtetése és azt követő értékesítése során.

Végül szintén fontos megemlíteni, hogy az előzőekben felsoroltakhoz hasonló holding sajátosságok és adókedvezmények számos EU-n belüli és azon kívüli országban is elérhetők, azaz a holdingok és az általuk végrehajtani kívánt tranzakciók adójogi tervezése sokszor izgalmas nemzetközi adótervezési feladat.