2016. JANUÁR 1-JÉTŐL JELENTŐS, MONDHATNI MÉRFÖLDKÖVET JELENTŐ VÁLTOZÁSOK KÖVETKEZTEK BE A HAZAI SZÁMVITELI SZABÁLYOZÁSBAN. EGYRÉSZT A SZÁMVITELI TÖRVÉNY EGYES PARAGRAFUSAI IS JELENTŐSEN MÓDOSULTAK, MÁSRÉSZT A PARLAMENT 2015. NOVEMBER 29-ÉN ELFOGADTA A 2015. ÉVI CLXXVIII. SZÁMÚ TÖRVÉNYT „A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK EGYEDI BESZÁMOLÁSI CÉLOKRA TÖRTÉNŐ HAZAI ALKALMAZÁSÁNAK BEVEZETÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ, VALAMINT EGYES PÉNZÜGYI TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL”, AMELLYEL LEHETŐVÉ TETTE A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI ÉS BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (INTERNATIONAL FINANCIAL REPORTING STANDARDS, RÖVIDEN IFRS) SZERINT KÉSZÜLT BESZÁMOLÓK EGYEDI BESZÁMOLÁSI CÉLOKRA TÖRTÉNŐ MAGYARORSZÁGI ALKALMAZÁSÁT.
Magyarországon 2015. év végéig csak a tőzsdén jegyzett társaságok (cégcsoportok) összevont, azaz konszolidált éves beszámolóját kellett – azt viszont kötelező jelleggel – IFRS alapon összeállítani. A fenti törvény alapján 2016. január 1-jétől évről-évre fokozatosan (egészen 2018-ig) bővül a választhatóan, illetve kötelezően alkalmazók köre (a tőzsdei cégeknél maradva számukra az egyedi beszámolókat is kötelezően IFRS alapon kell majd összeállítani).
Az IFRS és a hazai számvitel különbségei – „IFRS gyorstalpaló”
A legfontosabb különbség az IFRS és a magyar számvitel között a szabályozás elvi megközelítésében van. Az IFRS alapelveket fektet le és azok mentén, a gazdálkodónak jóval nagyobb szabadságot adva jelöli ki a szabályozás kereteit, míg a magyar számviteli törvény, ha úgy tetszik vaskalapos módon, konkrét előírásokat fogalmaz meg a gazdasági események elszámolására. Hosszasan lehetne sorolni az eltéréseket, amire e cikk terjedelmi korlátai miatt nem vállalkozhatunk, csak két jellemző példa: a számviteli törvény melléklete tartalmazza a követendő mérleg és eredménykimutatás sémát, az IFRS szerinti beszámolók ellenben jelentős szabadsággal határozhatják meg a pénzügyi kimutatásaik szerkezetét, illetve jelentős elvi eltérést mutathat egyes gazdasági események besorolása az eredménykimutatás kategóriákba. Utóbbi azért lehet fontos, mert lehet, hogy ami a magyar számvitel szerint ráfordítás, az az IFRS-ben bevételből levonandó csökkentő tétel (például a skontó), eltérést okozva fontos árbevétel alapú mutatókban vagy akár az EBIT számításban.
Fontos teendők az áttéréshez – hazai specialitások
Az egyik fontos adminisztrációs teendő, hogy az áttérés időpontja előtt 90 nappal be kell jelenteni az áttérési szándékot a NAV felé (illetve az MNB felügyelete alá tartozó intézményeknek az MNB felé is). Erre a napra vonatkozóan könyvvizsgálóval kötelezően ellenőriztetni kell, hogy az áttérni kívánó vállalkozás felkészült az IFRS-ek egyedi beszámolási célra történő alkalmazására. Az IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló ellenőrzi, hogy a gazdálkodó alkalmaz-e IFRS minősítéssel rendelkező személyt a pénzügyi kimutatások összeállításához, rendelkezik-e jóváhagyott IFRS számviteli politikával, illetve rendelkezik-e az áttérés éve előtti üzleti év első napjára összeállított IFRS nyitómérleggel. Látható, hogy az áttérés időpontja előtt nem sokkal már rendkívül felkészültnek kell lennie a társaságnak.
Kiemelten fontos hazai sajátosság lesz az IFRS-ek egyedi beszámolási célra történő alkalmazására áttérők társasági adó (és helyi adó) kötelezettségének számítása, bevallása, adminisztrációja. A legfontosabb alapelv törvényhozói oldalról az volt, hogy az adózásnak függetlennek kell maradnia az alkalmazott számviteli rendtől. Az adóalap módosító tételek úgy változnak, hogy az államháztartást „ne érje kár” az esetleges tömeges áttérés következtében, azaz állandó és átmeneti szabályok bevezetésével biztosítható legyen az adóbevételek tervezhetősége és szinten tartása.
Egyéb fontos teendők az áttéréshez – megfontolást érdemlő tényezők
Számos tényezőt érdemes megfontolni, amikor az IFRS-ek egyedi beszámolási célra történő alkalmazásáról készül a gazdálkodó döntést hozni. Érdemes az áttérés mellett döntenie annak a gazdálkodónak (tulajdonosának), ahol az anyavállalat felé már most is IFRS alapon összeállított riport csomagot kell küldeni, ahol a konszolidált éves beszámoló már most is IFRS-ek szerint kerül összeállításra vagy ahol egyéb tényezők – például külföldi tőkebevonás – miatt nemzetközi számviteli elvek szerint előállított pénzügyi információkra van szükség.
Megfontolandó tényezőt jelentenek az áttéréssel járó plusz terhek, erőfeszítések. Több, komplexebb információra van szükség az IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatások összeállításához, amely társterületek – HR (munkavállalói juttatások), jogi osztály (perek, szerződések), műszaki területek (tárgyi eszköz információi) összehangoltabb együttműködését igényli. A vezetői szintnek várhatóan nagyobb mértékben kell a beszámoló-összeállítási folyamatban részt vennie, hiszen a szükséges erőforrások (IT, humán) előteremtése mellett számviteli politikai döntésekben és közzétételi kérdésekben kell véleményt nyilvánítania. Az IFRS beszámoló összeállítása végül jelentős többletidőt, naprakész IFRS szaktudást, valószínűleg IT fejlesztést, és természetesen IFRS szaktudással rendelkező könyvvizsgálót igényel majd.
A fenti nehézségekkel szemben számos előny és lehetőség is jár természetesen az IFRS-ekre történő áttéréssel. A már fent említett előnyök – például szükségtelen párhuzamos beszámolási kötelezettség – mellett más országok társaságaiéval összehasonlíthatóbbá és ezáltal transzparensebbé válnak a pénzügyi adatok, a külföldi befektető vagy hitelező könnyebben tud döntést hozni a társaság finanszírozásáról, azaz előnyt fog jelenteni a befektetőkért folyó harcban, ha a hazai cég a nemzetközi számvitel nyelvén adja ki beszámolóját. Mi mindenkit arra biztatunk, hogy ha megfontolásra érdemes az IFRS-ekre történő áttérés a vállalkozása sajátosságait figyelembe véve, akkor a látható nehézségek ne tántorítsák el, inkább keressenek meg egy megfelelő szakértelemmel rendelkező tanácsadó céget, hogy a kezdeti nehézségek leküzdésében segítséget nyújtson.
Az Ön IFRS tanácsadója: BDO Magyarország
A BDO Magyarország Könyvvizsgáló Kft. felkészült szakemberei örömmel fogadnak bármilyen IFRS témájú kérdést, megkeresést. Munkatársaink szakirányú nemzetközi (ACCA, DipIFR) és hazai (okleveles könyvvizsgálói) képesítéssel, kamarai tag könyvvizsgálóink IFRS minősítéssel rendelkeznek, naprakész IFRS ismereteiket a nemzetközi BDO Hálózat angliai IFRS központjával fenntartott szoros kapcsolat, illetve a rendszeres belső és külső IFRS továbbképzések biztosítják.
A fentiekkel kapcsolatos kérdését, megkeresését várja a BDO Magyarország Könyvvizsgáló Kft. IFRS ügyekért felelős vezetője: Kékesi Péter /peter.kekesi@bdo.hu/
