június 29-én a parlament jóváhagyta a bajnai-kormány második adócsomagját is, amelynek szabályai döntõen 2010-tõl lépnek hatályba. a törvénycsomag adóelkerülés visszaszorítását célzó rendelkezései alaposan átszabták az alacsony adóterhelésû államokban illetõséggel rendelkezõ társaságokkal kapcsolatos szabályozást.


Mivel az új rendelkezések egyelõre számos pontatlanul megfogalmazott, illetve nehezen értelmezhetõ szabályt tartalmaznak, a jövõ januári hatálybalépésig még további finomításuk várható, jóllehet a szabályozás koncepciója érdemben valószínûleg nem fog már módosulni. 

Ellenõrzött külföldi társaságok  fogalmának módosulása
A társasági adótörvényben ún. „ellenõrzött külföldi társaságként” hivatkozott, de gyakran csak „offshore társaságként” aposztrofált társaságok, leegyszerûsítve azon jogrendszerben létrehozott társaságok, ahol nincs társasági adófizetési kötelezettség vagy ahol a társaság nyereségét terhelõ effektív adókulcs nem éri el a magyar társasági adókulcs mértékének kétharmadát (jelenleg 10,67%-ot, jövõre 12,67%-ot).
2010-tõl egyszerre fog szélesedni az ellenõrzött külföldi társaságok fogalma, másrészrõl pedig további hátrányos szabályokkal fog kiegészülni az ilyen társaságokkal kapcsolatban álló magánszemélyeket és társaságokat sújtó rendelkezések sora. 
Így megszűnik például az a mentesség, mely szerint az Európai Unióban, OECD tagállamban vagy Magyarországgal kettõs adóztatási egyezménnyel rendelkezõ államban illetõséggel rendelkezõ külföldi társaságok nem minõsülhetnek ellenõrzött külföldi társaságnak. Ez utóbbi társaságokkal kapcsolatban álló magyar adózók a jövõben csak akkor kerülhetik majd el a hátrányos szabályok alkalmazását, ha bizonyítani tudják, hogy a külföldi társaság saját eszközzel és munkavállalókkal termelõ, feldolgozó, mezõgaz-dasági, szolgáltató, kereskedelmi vagy befektetõi tevékenységet végez és az összes bevételének legalább a fele ezekbõl a tevékenységekbõl származik. 
Fentiek eredményeként jövõre a magyar magánszemélyek tulajdoni érdekeltségében lévõ, Európai Unióban (például Cipruson, vagy akár Hollandiában, Luxembourgban) bejegyezett holdingcégek is jellemzõen ellenõrzött külföldi társaságnak minõsülhetnek. Ezeknek a társaságoknak a tényleges adóterhelése ugyanis a holdingfunkcióhoz kapcsolódó jövedelmek adómentessége miatt elmarad a társasági adótörvényben megkívánt mértéktõl. Ahhoz, hogy ezek a cégek a jövõben elkerüljék a kedvezõtlen adószabályok alkalmazását, az igazgatóikon túlmenõen saját munkavállalókkal és saját eszközökkel is rendelkezniük kell majd.

Külföldi nyereség, magyar adókötelezettség
Már a jelenlegi szabályozás is számos hátrányos adózási következményt fûz az ellenõrzött külföldi társaságokhoz. A jelenlegi szabályozás azonban csak akkor adóztatja az ellenõrzött külföldi társaságtól szerzett jövedelmet, amikor azt az adózó ténylegesen realizálja (például az osztalékot megszerzi). A módosítás ezzel szemben bevezeti az ellenõrzött külföldi társaság fel nem osztott nyereségének adóztatását is. Eszerint, amennyiben egy magyar társaság vagy magánszemély ellenõrzött külföldi társaságban rendel-kezik részesedéssel, akkor a külföldi társaság osztalékként fel nem osztott eredménye a magyar tulajdonosnál lesz adóköteles. Fentiek alapján – a már említett példánál maradva – az Európai Unióban bejegyzett, de magyar magán-személyek végsõ tulajdonában lévõ holdingtársaságok nyeresége a tulajdonos magyar magánszemélynél a jövõ évtõl akkor is adókötelezettséget eredményez, ha a külföldi társaság nyereségébõl a tulajdonos semmilyen jövedelmet nem realizál. Bár a jövedelem adókötelezettsége elkerülhetõ azáltal, hogy a holding-társaság a jövedelmét a magyar tulajdonosnak osztalékként kiosztja – ezáltal viszont éppen a holding-társaság létrehozásának a célja lehetetlenedik el. 

Forrásadóztatás újjáélesztése
Szoros értelemben ugyan nem az ellenõrzött külföldi társaságokhoz kapcsolódik, de a fentiekhez hasonló adópolitikai indokok által vezérelt módosítás a külföldi magánszemélyek és társaságok részére kifizetett kamat, jogdíj és bizonyos típusú szolgáltatási díjak (pl. tanácsadási és marketingszolgáltatások ellenértéke) forrásadóztatásának újbóli bevezetése. Abban az esetben ugyanis, ha a külföldi magánszemély vagy társaság államával Magyarországnak nincsen kettõs adóztatási egyezménye, a részükre kifizetett, említett jövedelmeket a jövõ évtõl 30% forrásadó fogja terhelni – függetlenül attól, hogy a jövedelemben részesülõ társaság ellenõrzött külföldi társaságnak minõsül-e, és hogy illetõségének országában van-e valódi gazdasági jelenléte. 

Összegzés
A 2010-ben hatályba lépõ adócsomag eredményeként a magyar magánszemélyek érdekeltségében lévõ külföldi társaságok könnyebben minõsülhetnek majd ellenõrzött külföldi társaságnak. Az ilyen társaságok külföldön képzõdött nyereségének hazai adóztatásával, valamint a forrásadóztatás újbóli bevezetésével pedig tovább bõvül az alacsony adóterhelésû országokban bejegyzett társaságokra vonatkozó hátrányos adószabályok sora. Mindezek alapján különösen a magyar tulajdonú, de külföldi céget is tagjai, üzleti partnerei között tudó cégcsoportoknak érdemes az év hátralévõ felében átgondolni a csoport struktúráját és szerzõdéses kapcsolatait. 

dr. Jalsovszky Pál és dr. Csõvári István 
Jalsovszky Ügyvédi Iroda