Egy-két éven belül valószínűleg korábban soha nem látott uniós támogatási összegek lesznek elérhetőek a magyar kkv szektor számára. Ez azonban csak annak lesz vonzó, aki még mindig növekedésben gondolkodik. Aki viszont már nem, az gondolja meg majd kétszer is, mielőtt igénybe veszi a támogatásokat.


Miért lesz ilyen sok EU-pénz?

Két ok miatt számolhatunk rendkívüli uniós támogatási pénzbőséggel. Egyrészt drámaian nagyobb a vállalkozásfejlesztésre elérhető keretösszeg, mint korábban. 2014-gyel elindult az új hétéves uniós költségvetés ciklus, és a Magyarország számára allokált támogatási érték lényegesen magasabb, mint az előző hétéves ciklusban. Ennél is fontosabb azonban, hogy a korábbi időszakkal ellentétben, most e keret több mint a fele lesz vállalkozásfejlesztésre fordítható. Amennyire az előzetes nyilatkozatoknak hinni lehet, sokezer-milliárd forintos összegre kell gondolnunk.

Másrészt a magyar állam meg van szorulva és a szorultságában nem nagyon tehet mást, mint hogy e keretből elsősorban a KKV szektort támogatja. Miről van szó? A magyar gazdaság beruházási rátája huszonéve nem látott mélységben van – egyszerűen nincs elég beruházás az országban. A Nemzeti Bank által beindított Növekedési Hitelprogram (NHP) nem váltotta be azt a reményt, miszerint az olcsó hitel miatt tömeges beruházásokba kezdenének a magyar vállalkozók. Ha pedig már az olcsó (szinte ingyenes) hitel sem indítja be a beruházási kedvet, akkor csak egyetlen módszer marad: az ingyen pénz osztása.

A költségvetésben azonban nincs tér az osztogatásra, azaz a beruházások és ezen keresztül a gazdasági növekedés ösztönzésére. Maradnak egyetlen forrásként az uniós támogatási lehetőségek. Ebben a helyzetben a kormányzat nem tehet mást, mint hogy minél előbb pénzt juttat a magyar KKV szektornak, hogy az aztán beruházásba fektesse azokat.

A gyorsaság azonban komoly nehézséget jelent. Nagy támogatási összegeket nem lehet gyorsan kiosztani, mert azok mindig hosszú előkészítést és engedélyezési folyamatot igényelnek. Ha tehát a kormányzat gyors hatást akar (és semmi okunk feltételezni, hogy ne akarna), akkor nem lesz más választása, mint sok, viszonylag kis összegű támogatást kihelyezni az elkövetkező 1-2 évben. A kicsi összeg minden bizonnyal a lényegesen kevesebb papírmunkát igénylő 25 millió forint alatti tételektől a 200-300 millió forintig tartó tartományt fogja jelenteni. Az ilyen pályázatokból valószínűleg nagyon sok lesz.

Mikor jön jól az ingyen pénz?

A valóban ingyen pénz mindig jól jön. De az uniós támogatások esetében nem pontosan erről van szó. Ezek vonzerejének megítélésénél két fontos tényezőt kell fejben tartani. Egyrészt fel kell mérni, hogy mennyi figyelmet és energiát von el a normál üzletmenettől a támogatási pénz megszerzése, a feltételek szerinti elköltése, illetve utána az adminisztrációs szabályoknak való megfelelés. Ebben a tekintetben nagyon vegyesek a magyar vállalkozók tapasztalatai. Vannak, akik esküsznek, hogy soha többé nem vesznek fel EU támogatást, mert az annyi teherrel jár. Mások viszont úgy látják, hogy az uniós pénzek okos felhasználásából olyan versenyelőnyre tettek szert, ami pótolhatatlan lendületet adott a cégnek. Nyilván nem lehet általános igazságot megfogalmazni a kérdésben, de az egyértelműnek tűnik, hogy akkor éri meg az uniós támogatás a sok időbeli ráfordítást, ha az azzal megszerzett eszközök szervesen illeszkednek a társaság stratégiájába.

Másrészt számolni kell a vállalati értékre vonatkozó megfontolásokkal. A támogatás természetesen segíthet annak fellendítésében, de tudni kell, hogy a hatás nem csak pozitív lehet. Közvetlen negatív hatást elsősorban az jelenthet, ha a támogatás feltételei között elidegenítési tilalom vagy KKV-fenntartási kötelezettség van. Különösen az utóbbi tud nagy problémát okozni: amennyiben a támogatás feltételei közt szerepel, hogy a támogatott beruházásnak még 1-3 évig KKV kézben kell maradnia, akkor erre az időszakra gyakorlatilag kizárt, hogy külföldi stratégiai vagy pénzügyi befektetőknek lehessen eladni a társaságot.

A közvetett negatív hatás olyankor jelentkezik, amikor a potenciális vevő úgy gondolja, hogy az EU támogatásból vásárolt eszközök extra hasznának tudható be a haszon egy jelentős része. Ilyenkor a vevőben az a félelem fogalmazódik meg, hogy további EU támogatások híján az eladó társaság jövedelmezősége nem lesz fenntartható. Tapasztalatunk szerint ebben a kérdésben a vevők és az eladók véleménye rendszerint élesen különbözik. Amíg az eladók szinte mindig minimálisnak gondolják a támogatás szerepét a nyereségben, addig a vevők próbálnak óvatosabbak lenni és inkább a negatív irányba tévedni.

Összességében azt mondhatjuk, hogy jelentős összegű támogatást akkor érdemes egyértelműen igénybe venni, ha a cégnek valóban szüksége van az új beruházásra és a tulajdonos nem készül arra, hogy a közeljövőben értékesítse a társaságot. Az egyéb esetekben a kérdés alaposabb vizsgálatot igényel.

Szendrői Gábor
partner
Concorde MB Partners
gabor.szendroi@cmbp.hu